Tizenöt évvel ezelőtt, 2011 márciusában jelent meg interjú a Könyvhétben Bárdosi Mónikával, aki a Központi Statisztikai Hivatal munkatársaként a könyvpéldányszámok statisztikájáról beszélt nekünk. Most, másfél évtizeddel később újra megkértük Bárdosi Mónikát, mondja el, mi változott – ha változott – az eltelt idő alatt a könyvstatisztikában.

– A könyvstatisztika módszertana nem változott, inkább az ízlés és ehhez kapcsolódva a sikerkönyvek listái alakulnak át, a technika és a „modern idők” hatására. A változó technika azonban a mi esetünkben nem jelent tartalom- vagy terjedelemvesztést, csak átköltözünk egy másik formátumba, ami a mai kor emberének jobban megfelel; reményeink és a tapasztalatok szerint sokkal többekhez juthat el így az adat, valamint sokkal változatosabb végső formát képes felvenni. A könyvstatisztikák alapja változatlanul a kötelespéldány-szolgáltatás. Néhány éve a KSH Könyvtár is besegít ezek feldolgozásába, mivel hozzánk is érkeznek köteles példányok, így a KSH már az OSZK-val (Országos Széchényi Könyvtár) együttműködve készíti a leírásokat – ezek szolgálnak aztán a publikációk alapjául.

– Tulajdonképpen hogyan alakul ki pontosan a könyvek statisztikája és ezen belül a 10 000-nél nagyobb példányszámban megjelent könyvek listája? A nyomda elkészíti a könyvet, mi a folyamat azután?

– A könyvek előállítása után a nyomdák gondoskodnak a köteles példányok eljuttatásáról: ezeket vagy postán küldik meg, vagy személyesen szállítják be az OSZK-ba és a KSH Könyvtárba. A nagyobb nyomdák gyakran több kiadvány köteles példányait összevárják, és egyben továbbítják. A beérkezés után a könyvtárak a példányokat feldolgozzák, majd az adatok egy központi nyilvántartásba kerülnek, amely minden beérkezett köteles példányt tartalmaz. Ezt követően negyedéves bontásban összeáll egy egységes adatállomány, amelyet a KSH is megkap. A könyvleírások minden esetben tartalmazzák a legfontosabb adatokat, például a példányszámot, a szerző nemzetiségét, a megjelenés nyelvét, az eredeti mű nyelvét, valamint a témakört. A negyedéves publikálás során az adatokat külön szűrik – például szépirodalmi, ifjúsági kiadványokra, illetve a 10 000 példányszám feletti művekre. A teljes adatállomány anonimizált és aggregált formában kerül az adatbázisba, majd a KSH honlapján is elérhetővé válik.

– Egy konkrét könyvről is kérdezem: a 2025. negyedik negyedévi, 10 000-nél nagyobb számban megjelent könyvek KSH-listáján Frei Tamás könyve 10 000 példánnyal szerepelt, és a kiadó reklamált, mert – ahogy írták – ez a szám „egy teljes nagyságrenddel eltér a valóságtól”.

– A könyvstatisztikában a negyedévbe sorolás nem a könyv nyomdai elkészülésének vagy a bolti megjelenésének időpontja alapján történik. Az számít az aktuális negyedévnek, amikor a kiadvány köteles példányként beérkezett az OSZK-ba. Emiatt előfordulhatnak eltérések a könyvesbolti megjelenéshez képest. Ez történt Frei Tamás Kobalt című könyvével is. A nyomda a sima és a limitált kiadást két különböző negyedévben adta le, így a két adat más-más negyedévnél szerepel a statisztikában.

– Az eltelt tizenöt év a digitális világban is hatalmas változásokat hozott magával. Hogyan befolyásolta ez a munkájukat?

– A digitalizációval egyszer csak elfogyott alólunk a papír. A tájékoztatásban a webes felületek sokkal praktikusabbak: a felhasználók Excel-táblázatokat, diagramokat és térképeket készíthetnek belőlük, saját igényeik szerint kérdezhetik le az őket érdeklő adatokat. Sokkal több emberhez jut el így az információ, alacsonyabb a költsége és a környezet terhelése is. Végül ki is lehet nyomtatni, amire szükség van, de csak azt. Ugyanakkor a hivatalban a nagy reprezentatív kiadványok továbbra is elérhetőek papíron. Ezek digitalizálásának óriási feladata folyamatban van. Nagy projektek keretében már digitalizáltuk az 1872-től 1949-ig megjelent statisztikai évkönyveket, de egyéb jelentős kiadványok is elérhetők, kereshetők online formában a KSH Könyvtár honlapján és a Kiadványtárban.

– Jelenleg a digitális világ nagy szenzációja a mesterséges intelligencia, mindenki erről beszél. Van-e szerepe az MI-nek a statisztikában?

– Egyértelműen van. A gépi tanulás és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei különösen az adatok feldolgozásában, megjelenítésében és a felhasználók tájékoztatásában jelentősek. A KSH a közelmúltban a V4-elnökség kapcsán workshopot is szervezett a témában. Az esemény során bemutatták a StatGPT-alkalmazást, amely egy kifejezetten a hivatalos statisztikában felhasználható MI-alkalmazás, valamint megvitatták, hogy az MI a hivatalos statisztika mely területein alkalmazható a jövőben.

– A 2011-es interjúban mondta, hogy hiányzik még a statisztikából az e-könyv. Van-e már e-könyv-statisztika?

– Az OSZK nyilvántartása alapján arról van adatunk, hogy hány e-könyvre kértek és kaptak ISBN-számot. Sajnos ebből nem látszik teljeskörűen, hogy mi jelent meg valójában. Gyakran az önkiadásos, self-publishing cégek választják az e-könyvet, mert ez a legolcsóbb megjelenési forma.

– A KSH honlapján az összefoglaló táblák között megtalálható az időfelhasználás-, időmérleg-statisztika táblasora, amelyen 2024–2025-ös – még csak előzetes – adatok tájékoztatnak a 15 és 74 év közötti korosztály tevékenységeinek időráfordításáról. Az olvasás is szerepel az időmérleg soraiban.

– Igen, a legfrissebb, 2024–2025-ös időmérleg-felvétel – amelyben a megkérdezettek a tevékenységeik napi 1440 percét percre pontosan elszámolják– előzetes eredményei alapján a 15–74 éves népesség naponta átlagosan 21 perccel több időt (287 perc) fordít a szabadon végzett tevékenységekre, mint 2009–2010-ben. Az olvasásra (ebben benne van az újságolvasás is) fordított idő átlagosan napi 16 perc, amely 4 perces csökkenés a korábbihoz képest. Ezek a teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó adatok. Ugyanakkor az olvasást mint tevékenységet ténylegesen végzők időráfordítása ennél jóval magasabb, ők átlagosan 79 percet fordítanak erre a tevékenységre naponta.

– A beszélgetésünket – ahogyan kollégám a 2011-es interjút – én is személyes kérdéssel zárom, „Ön hogy olvas, mit olvas szívesen?”

– Mióta vidékre költöztem, sok időt töltök tömegközlekedési eszközökön, ezért nem cipelek nehéz könyveket. Könyves szekerekből és „olvaslak” dobozokból válogatok, így felelevenítem a régi könyves élményeimet. Mostanában megkedveltem a keleti „gyógyító” regényeket is, ezek a megnyugvásról, az apró csodákról és a mindennapi kedvességről szólnak – gyakran egy csésze kávé vagy egy doromboló macska társaságában olvasom őket. Szeretem a könyv illatát, szeretem lapozni, és az egész napos monitornézés után jólesik olyat nézni, ami nem bántja a szemem. Én még szeretem a könyvet a polcomon, az újat azért, mert új, a régit meg a kora miatt. A digitális tartalom nekem olyan, mintha csak kölcsönben lenne, a fizikai könyv viszont mindig megmarad.

Kiss József