Béres Józsefről, a Béres Csepp feltalálójáról 106. születésnapja alkalmából látott napvilágot A fiú, aki egy cseppet sem adta fel! című könyv. A Naphegy életrajzi sorozatában kortárs szerzők mutatják be gyerekek számára is befogadhatóan olyan magyar példaképek életét, akik gyerekkoruktól kezdve bátran és kitartóan kiálltak az álmaik mellett. Ebben a könyvben a feltaláló kalandos élete elevenedik meg, láthatjuk őt kisgyerekként, fiatal katonaként, kutatóként, apaként és végül híres feltalálóként. Béres József életútja egyszerre szól tudományról, kutatásról, a 20. századi Magyarországról – és a mai napig minden gyógyszeres fiókban ott lapuló Béres Cseppről.

Bodor Attila Béres József kalandos életén keresztül mesél tudományról, kutatásról, családról és kitartásról; inspiráló mesekönyvét Káposztás Judit illusztrációi színesítik. Béres József agrármérnök, kutató élete nemcsak azért lenyűgöző, mert egy egyedülálló egészségmegőrző készítményt alkotott meg, hanem azért is, mert számos akadállyal kellett megküzdenie ahhoz, hogy munkáját elismerjék. Bodor Attila környezetkutató maga is jól ismeri a tudományos pálya kihívásait, íróként pedig magával ragadó nyelvezettel mutatja be a feltaláló életpályáját.

A könyvbemutatót a Béres Gyógyszergyár Zrt. központjában tartották Béres József február 7-i születésnapja előtt néhány nappal, február 4-én. Kovács Zsanett, a Móra Kiadó marketingvezetője bevezetőjében megköszönte a támogatást, a helyszínt és mindazt a segítséget, amit a Béres család, illetve a Béres Zrt. teljes csapata nyújtott a könyv létrehozásához és bemutatójához. A programon elsőként Lovász Andrea a Móra Kiadó főszerkesztője beszélgetett a szerzőkkel és Béres Melindával, majd a székházban lévő Béres Múzeumot is megmutatták a sajtó képviselőinek, ahol előzetes időpont foglalása után fogadnak csoportokat.

Irodalom és tudomány különös keveréke

„Beszélgető partnereim egyike sem csak az, aminek látszik…” – indított Lovász Andrea, majd arra kérte őket, hogy maguk mutatkozzanak be. Béres Melinda kommunikációs igazgató köszöntötte szüleit, két testvérét, valamint a Béres Zrt. vezetőségét. Végzettségére nézve közgazdász, ám az irodalommal gyermekkora óta szoros kapcsolatot ápol; sokat mesélt öccsének, amiből aztán édesanyja buzdítására mesekönyvek születtek. Munkája miatt a gyerekirodalom kicsit háttérbe szorult, és bár ezt a könyvet nem ő írta, ennek ellenére saját gyerekének is tekinti. Káposztás Judit szabadúszó illusztrátor, Béres Józsefhez hasonlóan a gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt, ahol gazdasági agrármérnökként végzett. Illusztrátori munkája során most tanulmányaiból is profitált. Bodor Attila több gyerekkönyv szerzője, a Szegedi Tudományegyetem környezettudományi szakán végzett, majd a Biotechnológiai Tanszéken szerezte meg PhD-fokozatát. Jelenleg is itt kutat és oktat – így a könyv tudományos része tőle sincs távol, mégis kihívást jelentett számára a megbízatás. Béres József közismert nagy név, törte a fejét, hogyan legyen a könyv egyben mese, tudomány és élettörténet – de a legnagyobb kérdés számára az volt, miként lesz gyerekek számára élvezhető. Szerencsére nagyon jó csapat dolgozott a művön, a szerkesztő Edinger Katalin sokat segített a tudomány és életmese kiegyensúlyozásában.

A tudós is volt gyerek!

Káposztás Judit élvezte a szövegben rejlő vicces momentumokat, a kor megmutatását, de neki is kérdés volt, hogyan ábrázolja érthetően és izgalmasan a tudományt – ehhez a Béres Józsefről készült Vadócba rózsát című portréfilmből inspirálódott. Mennyire érzi hitelesnek? Ilyen kép él a nagypapáról a családi legendáriumban is? A kérdésfelvetésre Béres Melinda elmondta, családtagként is úgy gondolja, nagyon jó könyv született. Átérzi a szerző nehézségeit, ezért nem is vállalkozott rá, hogy ő maga, mint unoka írja meg. Hogyan lehet átadni egy tudós komoly tudományos munkáját, úgy, hogy a gyerekek is értsék? Például azt, hogy igen kitartónak, szorgalmasnak kell lenni a cél eléréséért, és ha nem is éppen úgy alakulnak a terveink, ahogy elképzeltük, kitartással még a legmerészebb álmainkat is valóra válthatjuk – ez a könyv fontos üzenete, amellyel ifjú olvasója hamar kapcsolódhat, hiszen arról olvas, hogy a tudós is volt a jövőről álmodozó gyerek. Egyébként – tették hozzá, az egész sorozat arról szól, hogy mindenki volt gyerek és mindenkinek voltak álmai, vágyai, amit szeretett volna megvalósítani, és megtudjuk azt is, milyen utakon keresztül hova jutottak el.

Mint egy tündérmese, tele próbatételekkel

Béres Melinda, nagyon várta a kéziratot, ami úgy kezdődik, „Volt már olyan, amit nagyon szerettetek volna, végül mégsem az történt?” – ez a felütés beszippantotta, a szerző más munkáiban is humorosan, a gyereknyelvet értően ír, Judit rajzban is eltalálta a főhős karakterét: az egész könyvnek lett egy mesélő, de a valóságtól nem elrugaszkodott hangulata. A család örül, hogy most már mesekönyvben is láthatják őt. Ahogy az előszóban írja: „Mindig is azt gondoltam, hogy a nagyapám, Béres József élete olyan, mint egy tündérmese: tele próbatételekkel, váratlan fordulatokkal, segítőkkel és ármánykodókkal... Számtalan nehézséggel kellett megküzdenie, de a történet végén mégiscsak győzött a jó! … Szívből kívánom, hogy mindenki számára, aki elolvassa, váljon valódi erőforrássá, melengető fénnyé nagyapám életének igaz meséje.”

Tyúkszemet, lúdtalpat is gyógyít a Béres Csepp?

Ez egy jókedvű, színpompás, szellemes könyv! – elemezték a beszélgetésben. Már a cím is vicces: „A fiú, aki egy cseppet sem adta fel” –  jelzi, lesz benne humor, szójáték, mint például: a gyerek Jóska teljesen lelombozódott, amikor nem lehetett kertész, vagy amikor a bárány farkaséhes, a malacok meg makkal álmodnak – idézték a gegeket. Mókás például a baromfiudvarnak titulált nénik esete is, akik azon gondolkodnak, vajon tyúkszemet, lúdtalpat gyógyít-e a Béres Csepp? Derűs, jó kedélyű ember volt a nagypapa, szeretett vicceket mesélni – jegyezte meg unokája – sokat mesélt az életéről, persze szomorú történeteket is a katonaidejéből, de alapvetően egy pozitív beállítottságú ember volt – és ez kellett is ahhoz, hogy a nehézségeket ép lélekkel végig tudja csinálni. Nyilván komolyan vette a hivatását, a munkáját, ez volt az élete, de alapvetően egy nagyon kedves és szeretetteljes valaki volt.

Mit érdemes átadni a gyerekeknek?

Kicsit tanmese, kicsit ismeretterjesztő, kicsit szórakoztató – fejtegette Bodor Attila –, mindegyiknek kell benne lennie, hogy egy gyerek igazán tudja szeretni a könyvet. Kell, hogy legyen erkölcsi tanulsága, amivel azonosulni tud, hogy az élet megpróbáltatásain fölül lehet kerekedni, de az egyik legfontosabb, hogy szórakoztasson. Tetszene a nagypapájának a könyv? Bár ő soha semmit nem azért csinált, hogy könyveket írjanak róla – válaszolt a kérdésre Béres Melinda, annak mindenképp örülne, hogy mi is családtagként örülünk, hogy a története nem vész feledésbe. Sok minden született már az életműve alapján, édesanyám életrajzi könyve, abból színdarab, filmes feldolgozás – mesekönyv még nem volt. Jó, hogy a kisebbeknek is el tudjuk mondani mesés elemekkel a történetét, mert ő mégiscsak egy híres magyar feltaláló, akire egy gyerek is büszke lehet. – fogalmazott, hozzátéve, hogy szülőként számára is jó eszköz, hogy könnyebben tovább tudja adni ezt a történetet, hogy a korról is, meg egy jelentős kutatóról tudjanak még többet, hogy ne vesszen el ez a történet, de éljen tovább.

A család biztonságot ad

Végezetül arról kérdezte Lovász Andrea beszélgetőpartnereit, hogy sok erénye mellett miért érdemes még elolvasni ezt a tartalmas életmesét. A válaszok közt elhangzott, mennyire fontos benne a családi összetartás, a feleség mindenkori támogatása. A család biztonságot ad – összegeztek, és ez egy olyan gondolat, amire lehet támaszkodni a mindennapokban. Végezetül Béres Melinda megköszönte a Móra Kiadó munkatársainak, hogy lelkesedéssel és szeretettel gondozták a könyvet, a szerzőket pedig a család nevében Béres Józsefről, a 75. születésnapjára készült éremmel ajándékozta meg.

Vitrinbe került a mesekönyv

Nemcsak a Béres Zrt. óbudai székházában valósult meg egy kis múzeum, Szolnokon, a Béres Gyógyszergyárban is berendeztek egy emlékszobát. Budapesten Béres Józsefhez kötődő tárgyak, díjak, kitüntetések, dokumentumok, egyéb emlékek kerültek a tárlókba a feltaláló gyerekkorától kezdve, többek között az a mikroszkóp, amiről a mesekönyvben is szó esik. Élete sok módon feldolgozásra került, említsük meg például a dokumentumfilmeket, a Cseppben az élet filmsorozatot, A feltaláló című játékfilmet, amit születésének 100. évfordulójára készítettek, valamint Fazekas István drámaköteteit –  A megvádolt, a Gyógyítók – amelyek Béres József munkásságának küzdelmes időszakát dolgozzák fel. Az ünnepi könyvbemutató alkalmával természetesen az új mesekönyv is bekerült a vitrinbe.

Szepesi Dóra
Fotók: Móra Kiadó

Bodor Attila: A fiú, aki egy cseppet sem adta fel – Béres József
Naphegy Kiadó, 40 oldal, 3999 Ft

A fiú, aki egy cseppet sem adta fel

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva