Élmények Brüsszelben

Gerzsenyi Gabriella 2005–2020 között, tizenhat éven át nagyrészt Brüsszelben élt, fiatal, de már családos jogászként, EU-s tisztviselőként. Tapasztalatait, a helyi ismereteket 23 részben rögzítette olvasmányos könyvében. Élménybeszámolóinak hősei még férje. Sándor, fia, Hunor és lánya, Csenge.

Brüsszelben már a nap tagolódása és az éghajlat is más, mint nálunk. Sokáig van este világos, reggel viszont későn pirkad. És folyton esik az eső. “Nyáron este tizenegy körül lesz igazán sötét – ami erősen megnehezíti az iskolás gyerekek ágyba parancsolását. Téli reggeleken ellenben csak a suliba érkezés, azaz nyolc óra után világosodik. Sötétben kell nemcsak felkelni és reggelizni, de otthonról elindulni is. Nagyon sötétben. Hunor szerint: nyúlsötétben. Mert amikor a nyulak ugrálnak, lobog a fülük és eltakarja a napot. Hunor körülbelül hatévesen mondta ezt.”

Gerzsenyi Gabriella a családos EU-s tisztviselő legérdekesebb témáit tárgyalja könyvében, s kitünteti a gasztronómiát és gyerekei nevelésének színtereit, az óvodát és az iskolát. A gasztronómiai élményeket gyakran és lelkesen részletezi, a helyi óvodákat és iskolákat viszont gyakran erős kritikával illeti. Gerzsenyi beszámolójából nem hiányoznak a városba bemerészkedő és ott elpimaszodó varjak és rókák sem.

A gasztronómiai élmények közül különösen érdekesek azok, amelyek nálunk különösebb becsben nem tartott ételekhez fűződnek. Ilyen például az éticsiga. Belgiumban néhány étteremben is kapható, de szabadtéri fesztiválon is találkozhatunk csigaárusbódéval. Ugyancsak csemegének számít és Gerzsenyi Gabriellának is kedvencévé vált a bríz (német bries), a borjúmirigy, a borjú csecsemőmirigye, a nyakrészen lévő szerv, mely ris, ris de veau néven, a belsőségek közé sorolva különösen a francia konyhán igen sokféle módon, többnyire a velőhöz hasonlóan készített étel. Belgiumban a bríz presztízsétel, míg Gerzsenyi szerint Magyarországon kutyaeledel.

A szerzőnő a belgák körében legnépszerűbb ételként a gofrit és a sült krumplit tárgyalja, A magyar gofri elnevezés a lengyel többes számú gofry alakból származik, a francia gaufre, távolabbról a német wafel szavakból. Két oldalról, rácsos mintázattal sütött puha, édes tészta. Lényegében palacsintatészta ostyaszerűen megsütve, különböző ízesítéssel tálalva. Magyarországon lengyel közvetítéssel terjedt el. Gerzsenyi beszámolója szerint Belgiumban nemzeti specialitásnak számít. Itt két fő típusa a brüsszeli és a liège-i. Ez utóbbi ovális formájú, nehezebb tésztájú, cukordarabkákkal tarkított. Fővárosi rokona téglalap alakú, jóval könnyedebb állagú.

Gerzsenyi Gabriella könyve jól fogalmazó jogászhoz méltó igényes prózában készült, s ajánlható azoknak is, akik Brüsszelbe készülnek, de azoknak az útikönyvkedvelőknek is, akik nem jutnak el oda.

Galambos Kristóf

Gerzsenyi Gabriella: Brüsszel után szabadon. Történetek a közelmúltból
Nap Kiadó, 248 oldal, 3900 Ft