A manga a lányoknál is siker
Beszélgetés Korcsmáros Gáborral
– Először is tisztázzuk a rokoni viszonyokat.
– Korcsmáros Pál képregényrajzoló a nagypapám volt, Péter pedig az édesapám, vele együtt hoztuk létre a Képes Kiadót, amelyet én vezetek. Édesapám most már nyugdíjas, és nemrég írt egy izgalmas regényt, melyet végül képregény formában meg is jelentettük.
– A nagypapája rajzainak jogai a tulajdonukban vannak, és az ő Rejtő-képregényeivel kezdték el a könyvkiadást.
– Mielőtt még a könyvkiadót létrehoztuk volna, sokszor beszéltünk arról apámmal, hogy milyen jó lenne ezeket a régi rajzokat újra kiadni, melyek eredetileg fekete-fehér tusrajzok voltak. Nagyon jó rajzok, csak ma már a fekete-fehér technika nem igazán divatos, ezért azon törtük a fejünket, hogy hogyan lehetne őket úgy megjelentetni, hogy az a mai fiataloknak is izgalmas legyen, tehát ne csak nosztalgiából vegye meg az, aki olvasta a Fülesben a hatvanas években. Nem is tudtam igazán elképzelni, hogy színesben jól fognak mutatni ez a képregények, mert a valamikori címlapok lebegtek a szemem előtt, melyeket nem is a nagypapám rajzolt és valaki más színezett ki. Ez már a nyolcvanas években volt, amikor megjelentették füzet formájában is a Rejtő-könyveit. Az volt a szerencse, hogy találtunk két grafikust, akik nagyon szépen meg tudták csinálni a színezési és egyéb munkákat. Ugyanis nagyon sok mindent meg kellett változtatni: a betűtípusoktól kezdve a képregénykockák elhelyezésig, hiszen ma egészen másfajta formátumban, jóval nagyobb méretben jelentetjük meg a rajzokat, mint ahogy eredetileg megjelentek, így néhol ki kellett egészíteni a rajzokat, és új elemeket is be kellett illeszteni. Az egyik grafikusunk a hosszú évek alatt szerencsére teljesen át tudta venni a nagyapám stílusát, van természetesen saját stílusa is, de tudja most már ezt is. A legérdekesebb az, hogy új figurákat is tudott úgy beilleszteni, hogy úgy tűnik mintha, Korcsmáros Pál találta volna ki őket.
– Ezt azért nem érzi túlzásnak?
– Nem akartam, hogy ugyanúgy jelenjenek meg ezek a képregények, mint valaha, hiszen ezek átdolgozott kiadások. Szerintem jobbak, mint a régiek, nem a nagypapám miatt, csak egyszerűen akkor nem voltak adottak a technikai lehetőségek. Kicsit olyan ez, mintha ma újraforgatnának egy filmet, mert most már lehet színesben is filmet készíteni.
– Nagyon nagy munka lehet egy ilyen képregényt átdolgozni.
– A két grafikus folyamatosan dolgozik rajta és több mint egy évig tart, míg eggyel végeznek, úgy hogy megvannak az eredeti rajzok.
– Az Önök tulajdonában vannak az eredeti rajzok?
– Általában igen, bár nem az összes. Az volt a probléma, hogy annyi munkája volt a nagyapámnak, hogy nem volt ideje, hogy visszakérje a kiadóktól az eredeti rajzokat. Így a legtöbb rajza a könyvkiadókban maradt, aztán édesapám és a nagybátyám szerezték vissza a egy részüket, már felnőtt korukban. Ezek a rajzok nagyon értékesek ma már, nemrégen volt egy képregény-árverés, ahol egy eredeti oldalt százezer forintért lehetett megvenni, és egy képregény természetesen nem egy oldalból áll.
– A Képes Kiadó a Rejtő-könyvek kiadásával kezdte a működését. És hogyan folytatta?
– Másfajta képregényeket is meg akartunk jelentetni, hiszen időigényes voltuk miatt évi egy Rejtő-művet tudtunk csak kiadni, ami azért igen kevés. Ezt követően elkezdtük a Klasszikusok című adaptációs sorozatunkat, melyben megjelent már Az arany ember vagy Az egri csillagok, melyeket szintén a nagyapám rajzolt. Ezeknek is egy része a Fülesben jelent meg, és főként azokat is adjuk ki, mert azokból vannak meg leginkább az eredeti rajzok. Érdekes, hogy ez egy jóval olcsóbb sorozat, hiszen nincs kiszínezve, az eredeti képekkel jelent meg, és mégis a színeset keresik inkább. A Rejtő-sorozat nagyon jól fogy, a Klasszikusok azért nem annyira. Ezután elkezdtünk külföldi képregényeket is kiadni, hiszen szerettünk volna nyitni több irányba is. Én főként a francia képregényt találom különösen értékesnek és érdekesnek, ami szerintem nagyon közel áll a magyarok ízléséhez, gondolkodásmódjához. Francia alatt a francia nyelvterületet értem, tehát idetartozik a belga is például. Amerikai képregényt is kiadtunk, mint például a Batman. És a közeljövőben szeretnénk mangát is kiadni, ami most nagyon divatos. Érdekes, hogy a mangák a lányok körében is nagy sikert aratnak.
– Kik az olvasóik?
– Most már jó ideje van egy kemény mag Magyarországon, amely majdnem mindent megvesz, de ez csak pár száz főt jelent, és ugye tudjuk, hogy könyvet kiadni több ezer példányban érdemes. A Rejtő-kötetekkel sikerült jóval túlszárnyalni ezt a pár százas példányszámot, vannak olyan darabjai, melyből már lassan tízezer példányt eladtunk. Ennek az az oka, hogy ez egy különleges sorozat, nemcsak a képregény rajongók veszik, hanem olyanok is, akik szeretik Rejtő Jenőt, illetve azok, akik valamikor olvasták ezeket a képregényeket a Fülesben. Az összes képregényünk azért nem megy ilyen jól, például a francia képregényeket – mivel nálunk még nem ismerik – egyelőre kevesen veszik meg, de azon vagyunk, hogy általunk megismerjék. Míg például a Batmant, mert ismerik a figurát, sokkal jobban vásárolják. Három kötetben jelentettünk meg egy történetet, mely eredetileg Amerikában 12 füzetben jelent meg. Nekem az a tapasztalatom, hogy nálunk a füzetek annyira nem kapósak, meg gond is van velük terjesztési szempontból, hiszen nem is újságok, de nem is könyvek. Nekünk a könyvek jöttek be, de itt is meg kell húzni a határt, az Egyesült Államokban vagy Franciaországban olyan nagy alakú, keménytáblás könyv formájában is megjelentetnek egyben bizonyos képregényeket, melyeket nálunk biztosan nem lehetne eladni, annyira drága lenne.
– A kötelező olvasmányok megjelentetése, függetlenül attól, hogy azok mennyire befogadhatóak az adott korosztály számára, azért némi mellékzöngével is bír. Aki képregényt olvas, elolvassa azért az eredeti könyvet?
– Én azt szoktam ajánlani pont a Klasszikusok sorozatuk kapcsán, hogy a diák olvassa el a könyvet mondjuk nyáron, és ősszel a képregénnyel frissítse fel a memóriáját. Olyan visszajelzéseket kaptam egyébként, hogy sokaknak kedvet csinált a képregény az eredeti műhöz, utána örömmel olvasta el a regényt.
Jolsvai Júlia
Ajánló tartalma:
- 5. Gyermekkönyvnapok
- 6. Gyermekkönyvnapok
- 100 éve született József Attila
- 1956 ötvenedik évfordulójára
- A magyar tudományos könyvkiadásról
- Az irodalmi kánon természetrajza
- Az irodalom díja
- Népszerű műfajok és témák
- Képregények Magyarországon
- A manga a lányoknál is siker. Beszélgetés Korcsmáros Gáborral
- A Szent Kehely és a Szentségtelen Grál
- Fantasy és szerepjáték
- Körkép a hazai fantasy irodalom történetéről
- Kiszolgáltatva a jövőnek
- A krimiről és van Gulikről
- Erósz kertjében és a kertek alatt
- Nő. Író. Nőíró
- Olvasási Világkongresszus
- Tankönyv-világ
- XIII. BNK Díszvendég Spanyolország
- Nők a könyvszakmában
- Szép magyar könyv