Tudományos könyvkiadás
Beszélgetés Bajor Péterrel, az Akadémia Kiadó könyvszerkesztőségi igazgatójával
– Az Akadémiai Kiadó sajátos színfoltot képvisel a hazai könyvkiadói palettán. Nálunk három nagy területen zajlik a kiadói munka: az egyik a folyóirat-szerkesztőség, melyben több mint 50 lektorált, nemzetközileg jegyzett tudományos folyóiratot publikálunk. Ezek a folyóiratok kívül esnek a hazai szakkönyvpiacon, hiszen többségükben nemzetközi szerzőgárda angol nyelvű cikkeit jelentetik meg, hazai kapcsolódásukat a magyar a főszerkesztőjük, magyar többségű szerkesztőbizottságuk jelenti. A második szekció a nyelvi szerkesztőség, itt készülnek a szótárak és nyelvkönyvek. Ez szintén egy viszonylag különleges kiadói terület, ahol – az idegen nyelvet kötelezően tanuló diákok érdekében – elkelne valamiféle állami beavatkozás. A kisebb nyelvek szótárainak megjelentetése igen nagy nehézséget jelent, különösen ma, amikor sajnos a francia és a spanyol is „kis” nyelvnek számít kiadói szempontból. Az Akadémiai Kiadó mégis tizenkilenc nyelven jelentet meg szótárakat, és több mint 130 egy- és kétnyelvű szótár szerepel a kínálatában. Természetesen mi is érzékeljük az angol és a német nyelv túlsúlyát, hiszen ezek a leggyakrabban tanult nyelvek Magyarországon. Kiadónkban a harmadik terület a könyvszerkesztőség, ahol évente körülbelül 140–150 könyvet adunk ki, és amelyeknek a jelentős része, körülbelül 60%-a csak támogatással jelenhet meg.
– Milyen forrásból biztosítják a támogatásokat?
– Sajnos a régebbi gyakorlattal ellentétben az utóbbi időben a támogatások egyre kiszámíthatatlanabbak. Többféle forrásból származnak, például az Oktatási Minisztériumtól, az NKA-tól, a Felsőoktatási pályázatokból, az MTA-tól vagy más intézménytől, cégtől, nagyvállalattól, esetenként pedig privát személyektől. Tudni kell, hogy noha a pályázatok elsősorban a kiadói költségek fedezésére szolgálnak, ugyanakkor a pályázaton elnyert pénz beépül a fogyasztói árba is, csökkenti azt. Emellett a pályázási procedúra önmagában is óriási adminisztrációs terhet jelent a kiadóknak. Mint az köztudott, az utóbbi években az állami támogatások egyre csökkennek, idén jelentették be például, hogy a Felsőoktatási pályázatot ki sem írják. Mivel az utóbbi három évben ennyire kiszámíthatatlanná vált a pályázati rendszer, jelentős mértékben megnőtt a kiadói munkatársak munkájának feszültsége. Ma már az az általános, hogy az sem biztos, hogy kiírják a pályázatot, vagy ha mégis, akkor későn teszik, de az eredeti határidővel, ami lényegében azt jelenti, hogy lehetetlen a határidőt betartani. A másik sajátosság, hogy ha sikerül mégis benyújtani a pályázatot, és nyerni is, akkor nem annyi pénzt ítélnek meg, amennyit a kiadó igényelt. Ennek a gyakorlatnak természetesen az lett a következménye, hogy mindenki magasabb összegre pályázik, mint amennyire szüksége lenne.
Összefoglalva: ma már szinte ott tartunk, hogy a kiszámíthatatlanság miatt gyakorlatilag megszűntek a pályázatok. Hozzá kell tenni, hogy nem csak ez okozza a problémát a szakkönyvpiacon, hiszen a támogatásnak többféle formája van, és nem elhanyagolható tényező az sem, hogy az utóbbi években mekkora mértékben esett vissza a vásárlóerő. A szakkönyvpiac árbevétele e két momentum miatt – az én becslésem szerint – három alkalommal körülbelül 20–25%-kal csökkent az elmúlt három évben. A vásárlóerő csökkenése és a pályázatok elapadása ugyanis egymást erősítő hatások, tehát a források fokozatos kiürülésével csak magasabb áron tudjuk a könyveinket megjelentetni, mely újabb vásárlóerő gyengülést eredményez. Ezzel bezárult a kör, növekszik a könyvek ára, és nincs aki megvegye az egyre kevesebb számú könyvet.
– Milyen módszerrel éli túl ezeket a nehéz időket az Akadémiai Kiadó?
– Csökkentjük a kiadandó könyvek számát mi is, ahogy a többi könyvkiadó. Az az igazság, hogy most már telített a piac, beteltek a könyvesbolti polcok, a jelenleginél több könyvet nem is lehet kihelyezni és nem is érdemes. A szakkönyvekre is igaz, hogy ennél több könyvet már nem tud áttekinteni a vásárló. Most azért zajlik a verseny, hogy melyik az a kiadó, amely azt a kevés, de viszonylag jó címet meg tudja szerezni.
A szakkönyvek még a magyar piacon is igen alacsonynak számító példányszámban jelennek meg, és mindez más kiadói stratégiát követel, mint amit például a kurrens szépirodalom kiadásánál lehet vagy kell követni. A szakkönyvek egyik fajtájának tekintett tudományos könyveket évek óta csak digitális nyomdában éri meg nyomtatni, hiszen a befektetett költségek nem térülnek meg az ofszet nyomdában történő elállításkor. Az ilyen típusú könyvekből eleinte csak 100–200 példányt nyomunk, és ha még mutatkozik rá igény, utánnyomunk belőlük. Azok a könyvek, amelyek 1000 példány alatt jelennek meg, már nem is tudnak bejutni a könyvesboltokba, csak egy-két szakkönyvesbolt veszi át őket, így ezek forgalmazása lassan, fokozatosan átcsúszik az online kereskedelembe. Nyugaton már ez az elterjedt gyakorlat, a szakkönyveket nem a könyvesboltokban vásárolják, hanem az interneten rendelik meg őket az oktatók, a diákok és az érdeklődők.
– Egyes könyveket megjelentetnek e-könyv formában is.
– Ez a megjelenési forma az előbb említett sajátosságok miatt egyre inkább elterjed majd, de mi egyelőre kevés e-könyvet publikálunk. Honlapunkon a teljes PhD-sorozatunk elérhető ingyenes letöltéssel elektronikus formában.
– Melyek az Akadémiai Kiadónak azok a tudományos könyvei, amelyek eltartják magukat?
– Általában üzleti tanulmányokat folytató diákoknak szóló alapkönyvek, marketing, menedzsment, közgazdaságtudomány tárgykörökben, tehát az alapképzés tankönyvei. Érdemes megemlíteni, hogy teljes egészében a kiadó saját vállalkozása az Akadémiai kézikönyvek című új sorozat, melynek a kötetei a kiadó megrendelésére készültek el. Már megjelentek a Kémia, a Világirodalom, a Világtörténet és a Magyar nyelv című könyvek, igen neves magyar szerzők tollából. Most ősszel fog megjelenni Boros Gábor szerkesztésében a Filozófia, és a Magyarország története című kötet Romsics Ignác szerkesztésében. Dolgozunk a Fizika és a Matematika köteten is. Fontosnak tartjuk, hogy magyar szerzők munkáját kínáljuk magyar diákoknak, nem pedig egy átvett, fordított tartalmat kínálunk. Nagyon bízunk a sikerében, annak ellenére, hogy komoly befektetést igényel kiadónktól.
Jolsvai Júlia
Ajánló tartalma:
- 5. Gyermekkönyvnapok
- 6. Gyermekkönyvnapok
- 100 éve született József Attila
- 1956 ötvenedik évfordulójára
- A magyar tudományos könyvkiadásról
- Halott, csak még nő a haja. A magyar tudományos könyvkiadásról
- A szemléletváltás a fennmaradás kulcsa
- Tudományos könyvkiadás. Beszélgetés Bajor Péterrel
- Könyvben és interneten is olvashatnak a diákok
- A tudományos és szakkönyv kiadásának ellehetetlenüléséről. Interjú Gyurgyák Jánossal
- Az elvágott pókhálószál. Beszélgetés Votisky Zsuzsával
- Összedőlt pillérek romjai. Beszélgetés F. Almási Évával
- Nem a föld, nem a folyók...A magyar tudományos könyvkiadásról
- Százötvenmillió szakkönyvekre. Beszélgetés Maróti Katalinnal
- Tudományos könyvek kereskedői szemmel
- A tudományos könyvkiadásról – kicsit másképp
- Tankönyvek írása, kiadása és terjesztése
- A jegyzett jegyzet értéke
- Új tankönyv helyett taktikák
- Tűnődés egy támogatás megszűnésén
- Az irodalmi kánon természetrajza
- Az irodalom díja
- Népszerű műfajok és témák
- Nő. Író. Nőíró
- Olvasási Világkongresszus
- Tankönyv-világ
- XIII. BNK Díszvendég Spanyolország
- Nők a könyvszakmában
- Szép magyar könyv
Az archívum kincseiből:
Száraz tónak nedves partján – Palicsi tolnaiádák – beszélgetés Tolnai Ottóval
Árverés és díjátadás a Petőfi Irodalmi Múzeumban – Fogadott fiú és barát a Füst Milán Alapítványban
noran könyvkiadó – Kőrössi P. Józseffel beszélget Nádor Tamás