A Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe a Budai Várban
2015.08.28.
2015. szeptember 4-6. Szentháromság tér Díszvendég: Csángóföld A rendezvény házigazdái: Lukács Bea és Nyakas Szilárd
2015. SZEPTEMBER 4. PÉNTEK
15.30 MOLDOVÁNAK TÁJAIRÓL ÉRKEZEM
A 2002-ben alakult Somos Együttes moldvai és gyimesi csángó népzenével várja a látogatókat.
16.00 ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ
A Magyar Nyelv és Magyar Könyv Ünnepét Tytti Isohookana-Asunmaa, volt finn kulturális és oktatási miniszter, az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottságának egykori tagja nyitja meg. Tytti Isohookana-Asunmaa asszony kiemelt figyelmet fordított a különböző kisebbségek, a kis népek és népcsoportok kultúrája megőrzésére. Így került kapcsolatba a csángókkal, és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként jelentést készített a csángó kultúra védelmében, amelyet az Európa Tanács Kulturális, Tudományos és Oktatási Bizottsága is elfogadott. Ez a dokumentum volt az első, amely európai fórumon mutatta be a csángó közösség valós helyzetét.
A megnyitón köszöntőt mond dr. Nagy Gábor Tamás polgármester. Közreműködik: Petrás Mária moldvai csángó népdalénekes, iparművész és a Somos Együttes.
17.00
„CSÁNGÓ MAGYAR, CSÁNGÓ MAGYAR,
MIVÉ LETTÉL, CSÁNGÓ MAGYAR.
ÁGRÓL SZAKADT MADÁR VAGY TE,
ELVETTETVE, ELFELEDVE.”
Általánosan elfogadott történelmi nézet, hogy a csángók ősei egy tervszerű magyar birodalmi politika támogatásával érkeztek Moldvába. Feladatuk a középkori magyar királyság keleti határainak ellenőrzése, védelme volt. A csángók évszázadokon át őrizték magyarságukat, kultúrájukat, táncaikat, zenéiket és imádságaikat. Ma is a magyar nyelv egy archaikus változatát beszélik anyanyelvként. E különleges kultúráról csángó alkotókkal beszélgetünk.
17.30. 575 ÉVES A KÖNYVNYOMTATÁS
Az emberi művelődéstörténet új korszaka kezdődött a 15. század közepén Gutenberg találmányával, a könyvnyomtatással. A kézzel írott könyv, azaz a kódex mellett megjelent a nyomtatott könyv, amelynek döntő szerepe lett a műveltség elterjedésében. A patrícius családból származó Johannes Gutenberg nyomdász már az 1430-as évek végén kísérletezett a nyomtatással, de nyomtatványai csak az 1440-es évekből ismeretesek. Találmánya alkalmazásának pontos időpontja ismeretlen, ezért a könyvtörténeti kutatók az 1440-es esztendőt fogadták el nemzetközi közmegegyezéssel.
18.00 BEMUTATKOZIK A MAGYAR NAPLÓ
A Magyar Napló szépirodalmi műhely az értékközpontú, intellektuális könyvkiadás elismert képviselője. A Könyvünnepen évről évre nívós szépirodalmi, irodalomtudományi, történelmi kötetekkel jelentkezik. Az idei rendezvényen is több neves író munkáját mutatják be.
18.30 VIRÁGGYÖNGY
A bukovinai származású, vajdasági születésű, Magyar Örökség-díjas Kóka Rozália 2014-ben alapította a Virággyöngy Moldvai Csángó Kisegyüttest, amelynek tagjai olyan moldvai csángó fiatalok, akik Budapesten tanulnak vagy dolgoznak. Előadásukban a több száz éves, a moldvai magyarok ajkán fennmaradt archaikus énekeket és a mondákat ismerhetjük meg.
19.00 MOLDVAI TÁNCHÁZ A SZENTHÁROMSÁG TÉREN
A moldvai és gyimesi csángók nem pusztán különleges hangzású népzenéjüket, de néptáncaikat is megőrizték. A Somos Együttes segítségével a Szentháromság téren bárki megtanulhatja a körtáncokat vagy páros-táncokat.
20.00 A CIMBALIBAND KONCERTJE
Lehet-e népszerű a népzene a fiatalok körében? A válasz egyértelműen igen! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a fiatalokból álló Cimbaliband sikere. Az együttes vezetőjét, Unger Balázst a cimbalom Chuck Berry-jeként is emlegetik. A Könyvünnepen Moldva című lemezük anyagát mutatják be, amely röviddel megjelenése után felkerült a World Music Charts Europe (WMCE) nemzetközi világzenei toplistájára; az előkelő 8. helyre! A Moldva című lemezzel az alkotók egyben tisztelegnek és köszönetet mondanak a moldvai csángóknak, akik a sokszor nagyon nehéz körülmények ellenére is megőrizték az utókornak gyönyörű népzenéjüket.
|
A moldvai csángók kincsei a Magyarság Házában
„Moldovának tájairól érkezem 17.00 óra A Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe keretében kiállítás nyílik a Magyarság Háza A tárlat megtekinthető 2015. szeptember 20-ig, naponta 10-18 óra között. 17.30 óra „Moldvai menyekező” – ősi dallamok és táncok Moldvai csángó magyarok műsora – Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Forrófalva hagyományőrző zenészeinek, énekeseinek és táncosainak közreműködésével. Muzsikálnak: Hodorog András Énekel és mesél: Balán Bálint Erzsébet Rendező-koreográfus: Péterbencze Anikó és Papp Imre A belépés a programokra díjtalan. |
2015. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT
GYERMEKMATINÉ
10.00 MÁTYÁS KIRÁLY BOLONDOS BOLONDJA
Mese az igazságos Mátyás királyról és furfangos udvari bolondjáról a Maszk Bábműhely előadásában.
GYERMEKMATINÉ
11.00 A MÁTYÁS KIRÁLY JÁTSZÓTÉR MEGNYITÓJA
Újabb mesés játszótérrel gazdagodik az I. kerület. A Vuk, a Rumini és a Pom Pom játszótér után a Szentháromság téren megnyílik a Mátyás király játszótér. Az alkotók a Nürnbergi Krónika, vagy ismertebb nevén, a Schedel Világkrónika Budáról szóló ábrázolásába álmodták bele a 40 méter hosszú, háromemeletes várat és a további játékokat.
11.15. IDE NÉZZ A FIGURÁRA!
A kerületben működő Bartók Táncegyüttes visszatérő vendége a Könyvünnepnek. Műsorukban magyarországi és erdélyi táncokat, táncos szokásokat mutatnak be a közönségnek.
12.30 A FÉNY GYŐZELME
A Jókai-díjas Zágorec-Csuka Juditot elsősorban költőként ismerheti a közönség, idén jelent meg első levél-regénye, A fény győzelme. A Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadásában megjelent kötetről a szerző és Józsa György Zoltán professzor beszélget.
13.00 A HUNGAROVOX KIADÓ ÚJDONSÁGAI
Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől – vallja Dinnyés József zeneszerző-daltulajdonos, aki Kaiser László költő-íróval és Véghelyi Balázs költő-íróval beszélget a színpadon.
13.30 A CORVINÁK TITKAI
Hunyadi Mátyás magyar király (1458–1490) könyvtára – korabeli nevén Bibliotheca Corviniana vagy Bibliotheca Augusta – az első reneszánsz fejedelmi bibliotéka volt Európának az Alpoktól északra elterülő részén. A corvinák titkait az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai osztják meg a látogatókkal.
14.00 HUNYADI MÁTYÁS – MEGGYILKOLTÁK A KIRÁLYT
Garamvölgyi László, az eredendően újságírói végzettségű, ám a nagyközönség által mégis inkább rendőrségi szóvivőként ismert szerző József Attila, Semmelweis Ignác, Teleki Pál és más történelmi személyekkel kapcsolatos kriminalisztikai vizsgálatai után ezúttal legnépszerűbb királyunk, Hunyadi Mátyás halálának körülményeit tisztázza. Kutatásai szerint Mátyás királyt meggyilkolták – a gonosz tett kitervelője pedig nem más volt, mint Beatrix királyné!
14.30 ARS RENATA
Virágh László Kölcsey Ferenc díjas költő, műfordító és zeneszerző a Magyar Kultúra Kiadó gondozásában megjelent Ars Renata I–II. című könyvét mutatja be. A Könyvünnepen Szőnyi Ferenc író, költő, műfordítóval és Erdélyi György előadóművésszel beszélgetnek a reneszánsz vers-kultúráról. A könyvekből a szerző előadásában (olasz, francia stb.) dalok csendülnek fel lantkísérettel.
15.00 ÉDES ANYANYELVÜNK
100 éve született Lőrincze Lajos nyelvész, a „Tanár Úr”, akit szinte mindenki ismert rádiós, televíziós nyelvi ismeretterjesztő műsoraiból. Kodály Zoltán biztatására indította el a Magyar Rádióban az Édes Anyanyelvünk rádióműsort. A Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepén az Anyanyelvápolók Szövetségének segítségével emlékezünk Lőrincze Lajosra. Közreműködik: Juhász Judit, a szövetség elnöke, Grétsy László nyelvész és Kiss Gábor, Lőrincze díjas nyelvész
16.00 BUDAVÁRI TÓTH ÁRPÁD MŰFORDÍTÓI DÍJ ÁTADÁSA
Immár ötödik alkalommal kerül sor a Budavári Önkormányzat által alapított Tóth Árpád Műfordítói Díj ünnepélyes átadására. Az idei évben Zsille Gábor költő-műfordító veheti át az oklevelet és az emlékplakettet.
17.00 TÖRTÉNETEINK ALMÁSPITÉVEL
Czakó Gábor, Kossuth-díjas író húsz esztendőnél régebb óta gyűjti a magyar anekdotákat, amelyeket magyar rémmesének ír meg. Eddig négy 77 és egy 99 magyar rémmese kötetet töltöttek meg. Csak olyan történeteket ír meg, amelyek vele estek meg, vagy megbízható forrásból származtak hozzá. Az újabb történeteket almáspitével kínálja az olvasónak.
17.30 RADNA FÉNYES CSILLAGA
A történelmi Magyarország egyik legjelentősebb kegyhelye Máriaradna a mai napig is megtartotta lelki jelentőségét. Harangozó Imre néprajzkutató kötete a radnai búcsújárás néprajzi vonatkozásait, megejtően színes vallási néphagyományait, imádságait tárja elénk. A kötet a Fríg Kiadó gondozásában jelent meg.
18.00 SZÉPHALOM KÖNYVMŰHELY
A 70-es évek művész-ifjúsága is 1990 után, a kikért „titkosszolgálati iratokból” értesült élete hátországáról. Barátok, találkozások lepleződnek le a III/III-as jelentésekkel drámai módon szembesített történetben, Szemadám György Háromperhármasok című dokumentum regényében.
19.00 BORBEMUTATÓ A ZENEPAVILONNÁL
Ki ne hallott volna Mátyás király híres lakomáiról, ahol szőlővel, aszalt gyümölcsökkel, fügével, mandulával, mediterrán fűszerekkel készült sülteket, szárnyasokat, vadakat szolgáltak fel. A sültek mellé pedig bort kínáltak, hiszen Mátyás király nagy tisztelője volt e nemes nedűnek. Vajon milyen bort ihatott Mátyás? És milyen bor folyt a híres visegrádi szökőkútból? Ezekre is keressük a választ borbemutatónkon.
20.00 AKI AUTÓN JÁRNI ÓHAJT – A BUDAPEST JAZZ ORCHESTRA KONCERTJE
A Budapest Jazz Orchestra évek óta világszínvonalon mutatja be a korabeli swing zenét. Az Aki autón járni óhajt című koncert a XX. század ismert, illetve ma már elfeledett zenei gyöngyszemeit sorakoztatja fel, a feldolgozások kifejezetten a zenekarra, valamint a négy szólistára Fehér Adriennre, Urbán Orsolyára, Farkas Gábor Gábrielre, és Mujahid Zoltánra íródtak.
2015. SZEPTEMBER 6. VASÁRNAP
GYERMEKMATINÉ
10.00 CSENGŐ HANGÚ ANNUSKA ÉS A BÉKAKIRÁLY TÖRTÉNETE
Csengő hangú Annuska találkozik az erdőben a rút béka királlyal, aki azt ígéri Annuskának, hogyha a szolgálatába áll, visszaadja neki, amit már elvesztett, és ami a legkedvesebb volt életében. De vajon mit vesztett el Annuska? Hagyományos népmesei fordulatok elevenednek meg a Párparapács Együttes előadásában, ahol népi-, és modern hangszerek kíséretében népdalok és Magyarország különböző tájegységeinek táncai kísérik a mesejáték menetét.
11.00 ÁLOMTÜNDÉR
A Látóhatár Kiadó gondozásában jelent meg Mészáros Bori varázslatos meseregénye, amely a félelmeivel küzdő Emmáról és a kezdő álomtündérről, Pilláról szól. A fordulatos történetből kiderül, hogy a félelmek csak látszólag erősebbek nálunk. A meseregény az első önállóan elolvasott könyv szerepében is kiválóan helytállhat, de estéről estére izgalmas esti felolvasásnak is ideális.
GYERMEKMATINÉ
11.30 VIRÁGGYÖNGY A GYEREKEKNEK
A Virággyöngy Moldvai Csángó Kisegyüttes most a gyermekekhez szól autentikus moldvai népzenével és népmesével.
13.30 ŐSTÖRTÉNETÜNK TÁGABB ÖSSZEFÜGGÉSEI
Sokat írtak már – pro és kontra – a sumér és a magyar nyelv összefüggéseiről anélkül, hogy a kapcsolat történelmi tartalmát feltárták volna. Pogátsa István könyvében azonban a nemzetközi régészeti tudományos ismeretanyag ezen vonatkozásainak feldolgozásával sor kerül azoknak a történelmi eseménysorozatoknak a bemutatására, amelyek során a mezopotámiai kivándorlók utódai benépesítették az eurázsiai sztyeppét. Belőlük lettek a sztyeppei lovasnomádok. A Pytheas Könyvmanufaktúra kiadásában megjelent kötetről Kelemen Örs, a kiadó igazgatója, Pogátsa István szerző és Czakó Gábor, Kossuth-díjas író beszélget.
14.00 ANGYAL A FÖLDI POKOLBAN
A 25 éves Antológia Kiadó gondozásában jelent meg az Angyal a földi pokolban című regény, amelyet Zsuffa Tünde, a szerző és Agócs Sándor, a kiadó vezetője mutat be.
14.30 KÁRPÁTERŐDÍTÉS
Szabó József János hadtörténész kötete a Pillangó Kiadónál jelent meg. A kötetben vázlatok, térképmellékletek mutatják be, hogyan védték a II. világháborúban a Keleti Kárpátokat, hogyan építették ki Székelyföld körkörös erődítését. Izgalmas olvasmány arról, hogy apáink, nagyapáink hogyan vívták harcaikat a Kárpátokban.
15.00 KUTYASZORÍTÓBAN. MAGYARORSZÁG ÉS A II. VILÁGHÁBORÚ
Deborah S. Cornelius amerikai történész több mint fél évszázada foglalkozik a 20. századi magyar történelemmel. Felfedezte, hogy az angol nyelvű közönség milyen keveset tud Magyarországról, s évtizedek alatt gyűjtötte össze azt az anyagot, melyből ezt a kötetet formálta. Deborah S. Cornelius rendkívül olvasmányos stílusban, a szélesebb publikum számára is érthető formában mutatja be azt a csapdahelyzetet, amelyben a trianoni Magyarország folytatta kiútkeresését. A világháború alatt pedig a harapófogóba szorult ország már csak a rossz vagy még rosszabb közül választhatott.
A kötetről Szakály Sándor történész és Rácz Árpád, a Rubicon folyóirat főszerkesztője beszélget.
16.00 CSÍKSOMLYÓ ÉS A CSÁNGÓK
Az Etalon Kiadó mutatja be Csíksomlyóról és a csángókról szóló filmjeit.
16.30 A MAGYAR NYELV A LEGNAGYOBB HUNGARIKUM
Sokan és sokféleképpen leírták már, hogy anyanyelvünk a legbiztosabb megtartó köteléke magyarságunknak. Hiszen amióta magyarok élnek a Kárpát-medencében, több mint ezer éve, ez a nyelv nem oldódott fel az idegen nyelvek tengerében. Nemcsak hűséggel és kegyelettel tartozunk nyelvünknek, de méltó arra is, hogy megünnepeljük. Kiss Gábor, a Tinta Kiadó vezetője szerint a magyar nyelv a legnagyobb hungarikum.
17.00 HUNYADY SÁNDORRA EMLÉKEZÜNK
A 125 éve született regény- és drámaírónak az 1930 novemberében bemutatott Feketeszárú cseresznye hozta meg az igazi sikert és tette elismert és ünnepelt drámaíróvá. A Vígszínház szakított íratlan szabályaival: húsz év után először nyitotta ki szerző előtt vasfüggönyét, hogy az fogadhassa a publikum szűnni nem akaró tapsát, és a szokással ellentétben átvitte a darabot a következő évadra is. Hunyady munkásságát, életművét Bakó Annamária, a Litea vezetője, Alexander Bródy, üzletember, író, Hunyady Sándor unokaöccse, Kurta Zsuzsa és Urbán László irodalomtörténészek és Ritl Péter, Olvasó mutatja be.
17.30 MÁRAI SZALON A SZABADBAN
A Szigethy Gábor író-irodalomtörténész, rendező által vezetett Márai Szalon immár egy évtizede várja az érdeklődőket a havi rendszerességgel megtartott szalonprogramokon. Aki egyszer részt vett a rendezvényen, állítja: különleges élményben volt része. A Könyvünnepen a másfél órás, rögtönzésekkel és meglepetésekkel teletűzdelt program kiköltözik a Szentháromság térre.
19.30 MOSONYI MIHÁLY EMLÉKKONCERT A MÁTYÁS TEMPLOMBAN
Mosonyi Mihály 1815. szeptember 4-én született az akkor még Magyarországhoz tartozó Boldogasszonyfa községben, a Fertő tó keleti partjához közel. A Michael Brand néven keresztelt zeneszerző Liszt és Erkel mellett a magyar nemzeti zene legjelesebb képviselője lett az 1840-es évektől. Ebben az időben – mivel hosszabb időt töltött Moson vármegyében, vette fel a Mosoni nevet. 1842-től Pesten élt, zenei körökben hamar elismerést vívott ki magának kompozícióival. Születésének 200. évfordulóján a Mátyás-templomban emlékkoncerten idézik fel műveit.
A MŰSORVÁLTOZÁS JOGÁT A SZERVEZŐK FENNTARTJÁK.
Ajánló tartalma:
Durst György: Mozisirató – Az Élet és Irodalom 2025/12. számából
Az Élet és Irodalom 12. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
