Könyvhét.hu online
Százhúsz éve született Franz Werfel
2010.09.08.
| Százhúsz éve, 1890. szeptember 10-én született Franz Werfel osztrák költő, író és drámaíró. Német anyanyelvű prágai zsidó családból származott, apja kereskedelmi pályára szánta, ő meg bölcsész műveltségű német költő akart lenni.
Szülővárosát "siralmas gettónak" érezte, s amint tehette, el is menekült onnan. Német egyetemekre járt, expresszionista versei német folyóiratokban jelentek meg. 1911-től Lipcsében élt, ahol lektori állást vállalt a Kurt Wolff kiadónál. Első kötetei, az expresszionista költészet jellemző darabjai is itt láttak napvilágot, s a fiatalság körében igen nagy sikert arattak. Első színpadi műve, Euripidész Trójai nők című tragédiájának átköltése volt. 1915-ben besorozták, s kiküldték a kelet-galíciai frontra, ahol pacifista megnyilvánulásai miatt többször is meggyűlt a baja feletteseivel. Végül afféle félbolondnak könyvelték el, s 1917-ben a bécsi hadisajtó-archívumba helyezték szolgálatra. A háború után Bécsben élt szabadfoglalkozású íróként, ekkor próbálkozott meg a prózaírással, bár maga sem gondolta, hogy végül regényei biztosítják számára a világhírt és a halhatatlanságot. Megismerkedve Freud nézeteivel, majd személyesen magával a tudóssal is, műveiben komoly szerepet szánt műveiben a lélektani elemzésnek. Első regénye, a Nem a gyilkos, a meggyilkolt a bűnös a generációk közti ellentét még erősen expresszionista irányba mutató feldolgozása. 1924-es művészregénye, a Verdi, Wagner és Verdi konfliktusán keresztül a művészet lehetőségeiről értekezik. 1928-as Az érettségi találkozó című művében megteremtődik az igazi Werfel-hős: a szeretetben feloldódó, gyermeki ártatlanságát megőrző tiszta ember. 1929-ben megismerkedett a varázslatos Alma Mahlerrel, szerelmükből házasság is lett. 1933-ban jelent meg mindmáig legismertebb regénye, A Musza Dagh negyven napja, amely az első világháború alatti örmény népirtásnak állított megrázó emléket. A harmincas évek elejétől egyre jobban foglalkoztatta a zsidó-keresztény problematika. Ennek tanúbizonysága a Jeremiás prófétáról szóló regénye, amely Halljátok az Igét címmel jelent meg 1937-ben. Ekkor már Dél-Franciaországban tartózkodott, Bécset az egyre erősödő antiszemitizmus miatt 1936-ban hagyta el. 1940-ben, Franciaország megszállása után ismét menekülni kényszerült, s az Egyesült Államokban, Beverly Hillsben telepedett le. Az európai összeomlásról és az emigrációról írta legsikerültebb darabját Jacobowsky és az ezredes címmel, amelyet 1944-ben New Yorkban is bemutattak. 1945-ben született meg utolsó regénye, filozofikus kérdéseket boncolgató negatív utópiája, A meg nem születettek csillaga. Két nappal azután, hogy regényét befejezte, szívrohamot kapott és 1945. augusztus 26-án otthonában meghalt. |
Ajánló tartalma:
Rovat további hírei:
Bacsik 100 - Koncert a világhírű, de itthon kevéssé ismert magyar gitáros emlékére
Nagyszabású kiállítással ünnepli Vasarely születésének évfordulóját a NEO Kortárs Művészeti Tér
Négyes együttállás látható május 20-án az esti égen
Változatos rendezvényekkel köszöntik Krasznahorkai Lászlót Szegeden
Cannes - Jane Fonda és Gong Li nyitották meg a fesztivált
A diákoknak szánt olvasóalkalmazás, a Sora, beszámol a digitális olvasás aktuális trendjeiről
A hétvégén rendezik meg a Múzeumok Majálisát
Pünkösdi programokat kínál a szentendrei Skanzen
Esterházy Irodalmi Díj – a 2026. évi shortlist
Kezdődik a világ legnagyobb filmfesztiválja, Nemes László francia filmje versenyben
Irodalom, tánc, színház és zene a FAB tavaszi fesztiválján
Vasovski Symphonic koncertjével indul a Margitszigeti Színház 2026-os évada
Roman Gutek lengyel producer veheti át a kolozsvári filmfesztivál idén alapított Janovics Jenő-díját
Krasznahorkai László kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíját
Augusztus közepén rendezik meg a XXV. Savaria Történelmi Karnevált Szombathelyen
Csaknem 4000 résztvevő és 150 kiállító filmes cég volt a Eurocine Budapest szakkiállításon
A pécsi Széchenyi téren debütál a 44. Magyar Sajtófotó Kiállítás
A belváros épületeit bemutató helytörténeti kezdeményezést indítottak Miskolcon
Ezüst Gy. Zoltán műveiből nyílik kiállítás a Semmelweis Szalonban
Múzeum lesz a Beatles utolsó koncertjének helyszíne
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből
1956 képekben – Budapest 1956 a forradalom. Erich Lessing fotográfiáim – Fényképek 1956
Forradalmi újítás – Bob Dent az ötvenhatos magyar forradalomról
Történelem alul- és felülnézetben – A magyarok krónikája az őstörténelemtől tegnapig
Belépés



















