Nem alkalmasak az emberi jogok hatékony védelmére az Európai Unió (EU) mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályának (AI Act) termékmegfelelőségi szabályai - egyebek mellett erről olvashatnak az érdeklődők a Gondolat Kiadó és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa együttműködésében megjelent, mesterséges intelligencia-központú szakirodalmi sorozat első kötetében, amely sok szakember bevonásával, több irányból tanulmányozza a mesterséges intelligencia (MI) jellemzőit, viselkedését és működését - tájékoztatta szombaton az NMHH az MTI-t.

Felelős AI - Az AI irányításának gyakorlati megközelítése címmel jelent meg Rab Árpád, Majó-Petri Zoltán és Koltay András új könyve, amely jog-, média- és társadalomtudományi szemléletű blokkokban egyaránt vizsgálja az MI-alapú rendszerek és szolgáltatások hatását a társadalomra, a gazdaságra és a jövőre, de kitér az új technológiák helyes és felelős használatának kérdéseire is - olvasható a hatóság közleményében.

A kötet első, jogtudományi szemléletű blokkjában - más neves szerzők mellett - Ződi Zsolt írása olvasható.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa ebben a mérnöki és a jogi gondolkodásmód ellentétét vizsgálja, elsősorban az MI-re vonatkozó európai uniós szabályozásban, az AI Actben, megállapítva, hogy annak termékmegfelelőségi szabályai alkalmatlanok az emberi jogok sérelmének megakadályozására.

Ezt azzal magyarázza, hogy a termékmegfelelőség koncepciója eredetileg a kézzelfogható, fizikai termékek értékelésére szolgált, így egyértelműen mérhető, számszerűsíthető, "mérnökies" paramétereken alapul - ez a szemlélet azonban nem alkalmazható az olyan emberi jogokra, mint a megkülönböztetés tilalma, vagy a szólásszabadság, ahogy az olyan, természetüknél fogva számszerűsíthetetlen definíciókra sem, mint a jogállamiság és a demokrácia - áll a közleményben.

A kötet második, médiatudományi szemléletű blokkját Aczél Petra írása nyitja. Az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezetője ebben úgy fogalmaz: ahogy az MI terjed, és egyre inkább globálissá, a hétköznapok részévé válik, az értelmezése is változik, hiszen abba újabb és újabb nézőpontokat kell bevonni.

A mesterséges intelligenciát a három "A" rendszereként értelmezi, kifejezve annak legfontosabb tulajdonságait: algoritmikus, autonóm jellegű és automatizált.

Aczél Petra szerint az MI a digitális világ első "élőlényének" is tekinthető: önállóbb és fejlődőbb, mint okos társai, misztikusabb, mint az algoritmusok, szabadabb, mint a programok, vagyis az élőlények több jellemzője igaz rá, mint bármely eddigi digitális formátumra.

Az emberi és a mesterséges intelligencia különbözőségét, illetve azt, hogy az MI tudása milyen formában haladhatja meg az emberét, a kutatásvezető egy példával szemlélteti: hozzánk hasonlóan a mesterséges intelligencia sem tudja, hol van Attila hun király sírja, hiszen csak annak a tudásnak lehet birtokában, amelyhez az emberiség digitalizált tudástárából hozzáférhet.

Aczél Petra szerint elképzelhető, hogy ha elégszer kérdezzük, a rendelkezésre álló adatok sokféle konfigurálásával az MI végül kitalálja, hol van az a bizonyos királyi sír.

A kötet harmadik, társadalomtudományi szemléletű blokkja Z. Karvalics László írásával indul. Az információtudós ebben kiemeli, hogy a mesterséges intelligenciát fontos lenne szélesebb társadalmi, kulturális és történeti összefüggéseibe helyezve, úgynevezett mesterkontextusokba ágyazva értelmezni.

Szintén a harmadik blokkban olvasható Rab Árpád értekezése. Az NMHH Innovációs Laborjának vezetője ebben egyebek között egy 2023 decemberében készült reprezentatív kutatás eredményeit ismerteti, amely az MI megítélését és az MI-alapú szolgáltatások mindennapi megélését vizsgálta Magyarországon.

Az eredményekből kiderült, hogy a magyarok 34 százaléka használt már valamilyen generatív MI-n alapuló szolgáltatást, 8 százaléka pedig már fizetett is ilyenért.

A részletes vizsgálati adatokból jelentős regionális különbségek is kitűnnek: a budapestiek kiemelkedő arányban használnak generatív MI-n alapuló szolgáltatásokat, a 18-35 éves korosztály pedig jelentősen magasabb arányban nyitott a technológia iránt a fővárosban, mint máshol.

A kutatás egy szintén említésre méltó megfigyelése, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb valószínűséggel vesznek igénybe MI-re épülő szolgáltatásokat, ideértve a fizetős szolgáltatásokat is.

Rab Árpád az írásában arra is rávilágít, hogy nem helyes a magyarokat csupán az új technológiát "elfogadókra" és "elutasítókra" bontani, mert gondosabb vizsgálattal számos, az MI-vel kapcsolatos véleménykülönbséget, elvárást és félelmet figyelhetünk meg a társadalomban.