Évek óta egy második világháborús, gyerekeknek szóló, egészestés animációs filmen dolgozik, de közben szerepelt Antonin Baudry De Gaulle című, idén bemutatott életrajzi drámájában Mathieu Kassovitz, a kedden kezdődő Budapesti Klasszikus Film Maraton díszvendége, aki az MTI-nek adott interjúban elmondta, elsősorban rendezőnek tartja magát, mert a rendezést összetettebb feladatnak tekinti: ilyenkor neki kell megteremtenie és összefognia a film teljes világát.

A vasárnapig tartó Budapest Klasszikus Film Maratonon a háromszoros César- és Európai Filmdíjas francia filmrendező, forgatókönyvíró és színész több filmjét is vetítik, köztük A gyűlöletet, a Gyilkos(okat), az Amélie csodálatos életét, az Áment és a Bíbor folyókat. Szombaton mesterkurzust is tart az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Mathieu Kassovitz az MTI-nek beszélt az 1995-ben bemutatott, kultikussá vált fekete-fehér filmjéről, A gyűlöletről. Az alkotás, amely Cannes-ban a legjobb rendező díját és az Európai Filmdíjat is elnyerte, 1996-ban pedig két César-díjjal ismerték el, a párizsi külvárosban élő fiatalok kirekesztettségét, a rendőrséggel való konfliktusaikat, valamint a faji és gazdasági feszültségeket mutatja be.

Kassovitz szerint nehéz lenne összefoglalni az azóta eltelt időszakot, de úgy véli, lényegében nem sok minden változott: a rendőri túlkapások továbbra is jelen vannak, ezért nem mondhatjuk, hogy "eddig minden rendben van" - utalt a rendező A gyűlölet alcímére.

Kitért arra is, hogy ezért kapta az "eddig semmi sem változott" alcímet a film 30. évfordulójára készült zenés színpadi adaptáció, egy musical, amelyet Franciaországban, Belgiumban és Svájcban is sikerrel játszottak.

"Nagyon közel maradtunk az eredeti filmhez. Ugyanazokat a történeteket meséltük el, és szinte ugyanazokat a párbeszédeket használtuk" - mondta, hozzátéve, hogy vizuálisan is igyekeztek újraalkotni az eredeti képkockákat.

Hozzátette: az lenne a legjobb, ha ma, a közösségi média és az okostelefonok korában egy fiatal rendező újragondolná a filmet és az abban ábrázoltakat.

Kassovitz beszélt Jean-Pierre Jeunet Amélie csodálatos élete című filmjéről is, amelyben Amélie különc szerelmét alakítja. Felidézte, Jeunet munkásságát már a forgatás előtt is figyelemmel kísérte, mert rendezőként szerette volna tanulmányozni a munkamódszerét, végül azonban szerepet kapott a filmben. Úgy véli, Jeunet különleges érzékkel bánik a képekkel, és rendkívül erős érzelmi hatást tud kiváltani a nézőből. Az Amélie-t "nagyszerű romantikus vígjátéknak" nevezte, amely egyszerre képes megnevettetni és könnyekre fakasztani.

Az 59 éves Kassovitz színészként és rendezőként is jelentős életművet tudhat magáénak, mégis elsősorban rendezőnek tartja magát. Az Amélie csodálatos élete bemutatója után egy évvel rendezte a Bíbor folyók című filmet Jean Reno és Vincent Cassellel a főszerepben. Mint mondta, thriller - ahogy a horror is - a ritmusra, a kameramunkára, a meglepetésekre és a vizualitásra épülnek, ezért izgalmas kihívás rendezőként.

Kassovitz régóta dolgozik A Szörnyeteg meghal (La Bete est morte) című egész estés animációs alkotáson, amely Edmond-François Calvo 1944-ben megjelent háborús képregényének világából indul ki és annak történetét dolgozza fel. Az események két kisnyúlról szólnak, akik Európa erdején át utaznak, hogy kiszabadítsák családjukat a farkasok fogságából.

Kassovitz azt mondta: gyerekkora óta rajong Calvo munkájáért, amelynek háborúábrázolását lenyűgözőnek tartja. Olyan filmet szeretne készíteni, amely a gyerekeket is magával ragadja, kalandként beszél a háborúról, és fokozatosan segít megérteni annak valódi természetét.

A film készítéséhez mesterséges intelligenciát is használ, és szerinte ez a technológia alapvető változást hozhat a filmiparban, jelentősebbet mint egykor a színes film, hangosfilm vagy a digitális technológia megjelenése. Ugyanakkor az MI új eszközöket is ad az alkotók kezébe, és csökkentheti a hagyományos animáció költségét és technológiai korlátait - mutatott rá.

"Az MI nem csinál semmi varázslatosat. Kreatívnak kell lenned ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia kreatív eszköz legyen" - mondta. Szerinte a számítógép ugyanolyan eszköz, mint a hegedű vagy a kamera: önmagában nincs lelke, az alkotó tölti meg tartalommal. "A mesterséges intelligencia nem fog varázsolni - mi fogunk vele alkotni" - tette hozzá.

Beszélt arról is, hogy filmes családban nőtt fel: édesanyja Chantal Rémy filmvágó volt, édesapja Peter Kassovitz producer, író és rendező. Már gyerekként filmeket készített, 17 évesen pedig rendezőasszisztensként kezdett dolgozni. A stábmunka során szerzett negatív tapasztalatai miatt hamar saját filmeket akart készíteni - magyarázta.

Magyar kötődéseiről elmondta: édesapja magyar zsidóként 1956-ban hagyta el Magyarországot, és sokat mesélt neki fiatalságáról. Kassovitz számára ebből elsősorban a szabadság jelentősége maradt fontos. "Nem zsidóként vagy magyarként fejezem ki magam, hanem Mathieu Kassovitzként" - mondta.

A második világháború személyes és filmes szempontból sem távoli téma számára. Édesapja rendezte Robin Williams főszereplésével az 1999-es Jakob, a hazug című holokausztfilmet, amelyben ő is szerepelt. Később egy hatrészes francia dokumentumfilm-sorozat narrátora volt a háborúról, nemrég pedig Antonin Baudry De Gaulle című életrajzi drámájában François Darlan admirálist, Vichy-kormány egyik miniszterelnökét alakította.