Könyvhét.hu online
Könyv László Gyula felgyői ásatásairól
2010.07.15.
| A huszadik századi magyar régészet egyik meghatározó alakja, László Gyula professzor két évtizeden át Felgyő közelében végezett ásatásának eredményeit dolgozták föl a Móra Ferenc Múzeum munkatársai egy kötetben, melyet csütörtökön mutattak be Szegeden. László Gyula 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kezdte el a felgyői ásatást, azzal a céllal, hogy teljes egészében feltárjon egy honfoglalás kori falut – mondta Balogh Csilla régész, a könyv egyik szerzője. A feltárás helyszínéül azért választották a Csongrád megyei községet, mert korábbi terepbejárások alapján valószínűsíthető volt, hogy ott egykor egy honfoglalás korabeli falu volt – tette hozzá a kutató. Az ásatást a professzor más régészek és egyetemisták bevonásával huszonkét éven át folytatta, a munka eredményének teljes feldolgozására – bár tervei között szerepelt egy kötet elkészítése – már nem volt lehetősége. Balogh Csilla közölte, hogy a feltárás adatait korszerű térinformatikai programok segítségével az egykori régészeti naplók, dokumentációk alapján dolgozták föl, s a múzeum szakemberei emellett elvégezték a leletanyag archeobotanikai, -zoológai és embertani elemzését is. A Móra-múzeum Monumenta Archeologica címmel elindított sorozatának első köteteként elkészült mű az ásatások anyagának bronzkori és avar kori leleteit mutatja be. A régészeti leletanyag hagyományos közlésén és feldolgozásán kívül a kötet kuriózuma, hogy magát a teljes ásatási dokumentációt, valamint annak térinformatikai feldolgozását is közre adja egy DVD-n. Az elemzések szerint a felgyői ásatások során a régészek egy csontvázakat és urnákat egyaránt tartalmazó bronzkori temetőt, egy nagy sírszámú – a VII-XIX. századból származó – avarkori temetőt, valamint néhány – III-IV. századi – szarmata sírt találtak. |
Ajánló tartalma:
Rovat további hírei:
Tömöry Péterre emlékeznek szerdán Veszprémben
Tematikus családi napot rendeznek Mátyás király születésének évfordulóján a budai Várban
Az álmok vágányán vitte el a független produkciók fődíját Los Angelesben
Elhunyt Maurer Dóra képzőművész
Már lehet jelentkezni a Lőrincze Lajos könyvpályázatra
A KFT Afrika című dalát ruandai gyerekek énekelték el
Lengyelországba szállítják a Szegedi Vadaspark egyik orrszarvúját
Gyermekrajzpályázatot hirdet a Liszt Múzeum
A Quimby új dalokkal készül márciusi jubileumi koncertjére
A századforduló vidéki Magyarországának műtermi világát mutatja be a Néprajzi Múzeum új tárlata
A Vénusz, a Merkúr, a Szaturnusz és a Hold különleges együttállását lehet látni a februári égbolton
Az MKKE közleménye a 97. Ünnepi Könyvhétről
Krasznahorkai László az ELTE díszdoktora lesz
Berlinale - Csütörtökön nyílik a filmfesztivál; több magyar alkotó munkája is szerepel a programban
Janovics Jenő-díjat alapított a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál
Budapesti és kolozsvári gálaesttel nyitják március végén a Kallós 100 emlékévet
Az év lepkéje 2026-ban a nagy tűzlepke
Negyvenegy alkotást válogattak be a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába
Balatoni tárgyakat és emlékeket gyűjtenek a keszthelyi retrókiállításhoz
Úton lenni boldogság - Road movie készült Hobóról
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből
Beszélgetés Nagy Attilával, a Magyar Olvasástársaság elnökével
A könyves univerzum tágulása – Nemzetközi Olvasástársaság 21. Olvasás Világkongresszus, Budapest
Tandori Dezső: Sir Conan Doyle – mindig – Sherlock Holmes?
Költőből lett regényhős – Márton László könyve a világból eltűnő bölcsességről
Kiemelt
Szántó T. Gábor: Anyai dédnagyapám – László Farkas József emlékére – Az Élet és Irodalom 2026/07. számából
Az Élet és Irodalom 7. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
Belépés