Könyvhét 2023
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT
Könyvhét.hu online

Könyv László Gyula felgyői ásatásairól

2010.07.15.

A huszadik századi magyar régészet egyik meghatározó alakja, László Gyula professzor két évtizeden át Felgyő közelében végezett ásatásának eredményeit dolgozták föl a Móra Ferenc Múzeum munkatársai egy kötetben, melyet csütörtökön mutattak be Szegeden.
László Gyula 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából kezdte el a felgyői ásatást, azzal a céllal, hogy teljes egészében feltárjon egy honfoglalás kori falut – mondta Balogh Csilla régész, a könyv egyik szerzője.
A feltárás helyszínéül azért választották a Csongrád megyei községet, mert korábbi terepbejárások alapján valószínűsíthető volt, hogy ott egykor egy honfoglalás korabeli falu volt – tette hozzá a kutató.
Az ásatást a professzor más régészek és egyetemisták bevonásával huszonkét éven át folytatta, a munka eredményének teljes feldolgozására – bár tervei között szerepelt egy kötet elkészítése – már nem volt lehetősége.
Balogh Csilla közölte, hogy a feltárás adatait korszerű térinformatikai programok segítségével az egykori régészeti naplók, dokumentációk alapján dolgozták föl, s a múzeum szakemberei emellett elvégezték a leletanyag archeobotanikai, -zoológai és embertani elemzését is.
A Móra-múzeum Monumenta Archeologica címmel elindított sorozatának első köteteként elkészült mű az ásatások anyagának bronzkori és avar kori leleteit mutatja be. A régészeti leletanyag hagyományos közlésén és feldolgozásán kívül a kötet kuriózuma, hogy magát a teljes ásatási dokumentációt, valamint annak térinformatikai feldolgozását is közre adja egy DVD-n.
Az elemzések szerint a felgyői ásatások során a régészek egy csontvázakat és urnákat egyaránt tartalmazó bronzkori temetőt, egy nagy sírszámú – a VII-XIX. századból származó – avarkori temetőt, valamint néhány – III-IV. századi – szarmata sírt találtak.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Barnás Ferenc: Siunung – Az Élet és Irodalom 2025/17. számából

Az Élet és Irodalom 17. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KőszeghyÉlet és IrodalomTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés