A Tárki elnökének feltételezése szerint a válság kitöréséhez hasonlóan a következő évek várható gazdasági növekedését is a leggazdagabb rétegek érezhetik meg elsőként. Kolosi Tamás és Tóth István György, a Társadalomkutatási Zrt. vezérigazgatója csütörtökön, az általuk közösen szerkesztett Tárki Társadalmi riport 2010 bemutatóján beszélt a magyar társadalom elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásairól.
A kétévente megjelenő tanulmánykötet célja, hogy tükröt állítson a legfontosabb társadalmi trendek elé, ezzel is segítve a különböző társadalompolitikai javaslatok kidolgozóit - fogalmaztak a szerkesztők.
Kolosi Tamás, a Tárki elnöke a könyv megállapításai közül mindenekelőtt azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy a magyar rendszerváltás minden problémája és vitathatósága ellenére is alapvetően sikeresnek nevezhető a régió többi országához viszonyítva.
A kutató szerint Magyarországot nem a húsz évvel ezelőtti folyamatok, hanem a 2002-2004 közötti úgynevezett jóléti rendszerváltás hibás gazdaságpolitikája miatt érhette felkészületlenül a gazdasági válság. Az ország gazdasági leszakadása szerinte a pénzügyileg és társadalmilag egyaránt fenntarthatatlan filozófiában keresendő, az ekkor bekövetkezett jelentős életszínvonal-emelkedés ugyanis egy minden téren pazarló gazdaságpolitikába illeszkedett.
Kolosi Tamás úgy látja, hogy az akkori kormány mellett tágabb értelemben a teljes politikai elit is felelős az ország leszakadásáért. A magyar társadalomban jelentős változások történtek az 1980-as évekhez képest. Az akkor méretében nagy, de szerkezetében rendkívül tagolt középosztály helyett mára egy kisebb, de összetételében jóval egységesebb középréteg alakult ki - fejtette ki a szakember.
A magyar társadalom tagoltsága ugyan valóban egyre inkább hasonlít a nyugat-európai országokéra, de a köztudatban élő extrém társadalmi egyenlőtlenség "továbbra sem állja meg a helyét".
Kolosi Tamás ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt években valóban nőtt a társadalom szélső rétegei közti különbség, azonban a magyarországi egyenlőtlenség szerinte még mindig az európai középmezőnybe tartozik, így például a franciaországi szinthez hasonlítható.
Hozzátette: hipotézise szerint a társadalmi egyenlőtlenség átmeneti növekedéséhez vezethet a következő évek várható gazdasági fellendülése is, mivel azt a válság negatív hatásaihoz hasonlóan elsőként a leggazdagabb rétegek érezhetik meg.
Tóth István György ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb jövedelműek átlag feletti bevételkiesése mellett idáig a legszegényebbek jövedelme csökkent a legnagyobb mértékben a válság alatt.