Dobos Erzsébet: Megmenekültek - dokumentumok és visszaemlékezések a spanyol embermentésről Budapesten a holokauszt idején

Könyvhét.hu online

Dobos Erzsébet: Megmenekültek - dokumentumok és visszaemlékezések a spanyol embermentésről Budapesten a holokauszt idején

2011.01.13.

Bemutatták Dobos Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Főiskola tanárának Megmenekültek - dokumentumok és visszaemlékezések a spanyol embermentésről Budapesten a holokauszt idején című könyvét csütörtökön a fővárosban.
Mint a szerző elmondta, 2007 végén kezdte munkáját Harsányi Iván történész, illetve a Holokauszt Emlékközpont segítségével. Megemlítette, hogy segítséget kapott egykori osztálytársától, Karsai Lászlótól, akit a legtájékozottabb történésznek tart a holokauszt témájában.
"Iszonyatosan nehéznek" nevezte, hogy a vészkorszak túlélőit felkutassa és interjúkat készítsen velük. Elsőként Harsányi Iván adott neki interjút (mivel ő is a spanyol embermentőknek köszönheti életét), majd az Új Élet című lapban adott fel hirdetést, amelynek eredményeként számosan jelentkeztek interjút adni szerte a világból, egyebek mellett Kanadából és Ausztráliából - említette meg.
Arról is beszélt, hogy a Shoah Foundation Visual History Archive 50 ezer interjút tartalmazó állományában is talált több mint egy tucatnyit, amelyeket olyan magyarországi holokauszttúlélők adtak, akiket spanyol diplomaták mentettek meg, az ő történetük is bekerült a kötetbe.
A könyv céljának azt mondta, hogy a spanyol embermentő Ángel Sanz Briz munkásságát is megismerje a mai közvélemény. Zaragozában most készül a Ángel Sanz Brizről szóló film, amelyet márciusban mutatnak majd be - tette hozzá.
A szerző rámutatott: mintegy 20 interjút készített a túlélőkkel, akik véleménye szerint dokumentumértékű adatokat szolgáltattak a beszélgetések során. Szólt arról a tervéről is, hogy a könyv újabb kiadását lehetőség szerint bővített formában publikálja.
Harsányi Iván elmondta: a védettek közül csak azok ismerték az 1942 óta Magyarországon dolgozó Ángel Sanz Brizt, akik kifejezetten a nagykövetségen kaptak menedéket. Ha azonban Sanz Briz csak azt csinálta volna, amit a saját külügyminisztériuma megengedett, akkor sokkal kisebb hatékonysággal tudta volna végezni embermentő munkáját.
Kitért arra, hogy a diplomata saját államának engedélye nélkül fogadott be a követség épületébe több mint száz üldözöttet. A második világháború után a spanyol állam nyomására azonban nem beszélhetett embermentő tevékenységéről. Hozzátette: Ángel Sanz Briz 1944. augusztus 3. után, amikor kifejezetten a zsidómentést ellenző külügyminisztere lett Spanyolországnak, még nehezebben tudta végezni munkáját.
A spanyol diplomata először nyolc házat bérelt Budapesten, ahol 350 ember befogadására kapott engedélyt. Később további hozzájuk betérőknek adta meg a védettséget jelentő menlevelet. A védett épületeket még a nyilasok is tiszteletben tartották; ha néha egy-egy zsidó embert elvittek, a spanyol nagykövetség telefonjának hatására többnyire megmenekültek - mondta.
A történész közölte: Sanz Briz 47 jelentést írt magyarországi működése során Spanyolországnak a holokauszt idején. Az egyik, 1944 júliusában hazaküldött levelében írt azokról a szörnyűségekről, amelyeket a zsidókkal szemben a koncentrációs táborokban elkövettek.

Forrás: MTI

Vissza az archívumba