Az ajtón túl… Szőnyi István rejtett világa címmel látható kiállítás a festőművész alkotásaiból a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában. A tárlat Szőnyi István (1894-1960) zebegényi korszakát mutatja be, a nagyközönség által alig, vagy egyáltalán nem ismert grafikai munkáira és fő alkotásaira fókuszálva.

Bemutatja a művészi aranykort, a zebegényi élmények hatására átalakuló ars poétikáját, a festészeti technikákat és újításokat, az alkotói folyamat kulisszatitkait - áll az MMA MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a kiállítás a XX. század egyik legjelentősebb képzőművészeti örökségét tárja fel, egyben az alkotások mögött álló embert is szeretné bemutatni - személyes tárgyak, fotók, feljegyzések, levelek és a nemrégiben felfedezett gyerekkori rajzfüzetek segítségével.

A közleményben Szurcsik Józsefet, az MMA Képzőművészeti Tagozatának vezetőjét idézik, aki elmondta: a Klebelsberg Kunó-emlékév lehetőséget teremt arra, hogy bemutasson olyan jelentős életműveket, amelyek a kultuszminiszter tevékenységének az időszakában teljesedtek ki. A tárlaton olyan művek láthatók, amelyek közül számos alkotás eddig alig, vagy egyáltalán nem került a közönség elé - emelte ki, hozzátéve: a kiállítás nemcsak egy zseniális életművet, hanem egy olyan életformát, egy magatartás is megidéz, amely példát ad a mai ember számára is.

Szőnyi István ember és táj harmóniáját ábrázolta egy olyan század évtizedeiben, amelyet szinte csak pillanatokra jellemzett a rend, a béke és a kiszámíthatóság. "De aki Szőnyit egy, a világból kivonuló remeteként látja, nagyot téved" - mondta Szurcsik József.

Kiemelte: Szőnyi István nemcsak a fény mestere volt, hanem a magyar szellem őrzője is, aki a vészkorszak idején többeket látott el hamis iratokkal és bújtatott Baross utcai műteremlakásában, amiért megkapta a Jad Vasem - Világ Igaza kitüntetést is; s aki a háború után az elvesztett harmóniát a mindennapokban találta meg. Munkássága és emberi példamutatása olyan fundamentum, amelyre ma is építhetünk, ezért is fontos az MMA számára a művész életműve és a "Szőnyi-jelenség" bemutatása - hangsúlyozta.

Szollár Pétert, a Polgári Művelődésért Alapítvány igazgatóját is idézik, aki Klebelelsberg Kuno kultúrpolitikai örökségéről szólva kiemelte: a miniszter olyan alkotó hátteret teremtett a két világháború közötti Magyarországon, amelyben Szőnyi és nemzedéke maradandót alkotott.

Szőnyi István a XX. századi magyar festészet egyik meghatározó alakja volt, aki még rövid ideig megtapasztalhatta az 1896-ban alakult Nagybányai Művésztelep pezsgését, a modern magyar festészetet útjára indító szellemiségét. Tanulmányait, melyet az első világháború alatti katonai szolgálat miatt félbeszakított, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, Ferenczy Károly tanítványaként kezdte, majd Réti István osztályában fejezte be.

A frontról visszatérve nemzedékével együtt ő is az elveszett harmóniát kereste, amelyet végül Zebegényben talált meg: 1924-től a Dunakanyar csendes falujában teremtette meg saját "aranykorát".

A június 10-ig látható tárlat több közintézmény, köztük a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a BTM Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár Gyűjteménye, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, továbbá a Kieselbach Galéria és magánszemélyek együttműködésével valósult meg.

A kiállítás kurátora Dankó Dalma művészettörténész, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum vezetője és Bodnár Zita társkurátor.

A tárlat az MMA, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Polgári Művelődésért Alapítvány támogatásával, a Klebelsberg Emlékév keretében jött létre.