Átadták a Déry Tibor Alapítvány 2010. évi díjait

 Az Alapítvány Déry Tibor író özvegyének végrendeletén alapul, aki a magyar államra hagyta vagyonát azzal a megkötéssel, hogy azt értékesíteni kell, és a befolyó összegek kamataiból évente jutalmazandók a végrendeletben meghatározott kimagasló irodalmi tevékenységek. A jutalmak átadására idén huszonötödik alkalommal kerül sor.
Az idei Déry díjakat a négytagú kuratórium ítélte oda, amelynek összetétele a következő:
Závada Pál elnök
Ilia Mihály
Keresztesi József
Lator László
Az Alapítvány működésében a kezdetektől részt vesz titkárként az Artisjus főigazgatója, jelenleg dr. Szinger András. Az Artisjus jószolgálati közreműködésként intézi az Alapítvány adminisztrációját és a díjátadó szervezését.

2010-es jutalmazottak:
A magyar irodalom művelésében elért kimagasló eredményeiért:
Szvoren Edina – író,
Havasi Attila – költő, műfordító
A szép magyar nyelv ápolásában elért kimagasló eredményeiért:
Faragó Kornélia – irodalomkutató, egyetemi tanár, szerkesztő

Faragó Kornélia
mint az újvidéki egyetem irodalomprofesszora, mint folyóirat-szerkesztő s nem utolsó sorban mint irodalomelméleti művek és kritikák szerzője azok közé tartozik, akik a határon túl a legtöbbet teszik a magyar irodalom és nyelv ügyéért. Tudósként kitűnő irodalomelméleti tanulmányokban járja a maga eredeti fölfedezőútját, pedagógusként pedig hatékony ösztönzője annak, hogy tanítványai komoly szerepet vállaljanak a szerbiai magyar nyelvű kultúra fölvirágoztatásában. Az irodalmi lapszerkesztésbe már 1977-ben, a legendás Új Symposion idején bekapcsolódott – ma pedig a Híd című folyóirat főszerkesztőjeként tölt be igen progresszív szerepet, s nem utolsósorban kitűnő kritikákat ír. Főbb művei: Térirányok, távolságok. Térdinamizmus a regényben (2001) Kultúrák és narratívák. Az idegenség alakzatai (2005) A viszonosság alakzatai. Komparatív poétikák, viszonylati jelentéskörök (2009).

Havasi Attila
a szegedi egyetemen matematikát tanult, az ELTÉ-n magyar, angol és portugál szakára járt. Első verseskötete, a Manócska meghal vagy a lét csodás sokfélesége 2005-ben, a második, az 1001 magányos rinocérosz 2007-ben jelent meg – mindkettőre jellemző a formai sokszínűség és virtuozitás, valamint a vonzódás az abszurd költészethez. A 2009-es Trifladisznó. Nyugateurópai spanyol, portugál, olasz, angol, holland és német nyelvből fordít, a megidézett szerzők névsora pedig angol nonszensz szerzőkön keresztül Nick Cave-ig húzódik. A Trifladisznó alighanem az elmúlt évek egyik leggazdagabb és legeredetibb magyar nyelvű versfordítás-antológiája.

Szvoren Edina
író és zenetanár a Holmi és a Jelenkor című folyóiratokban kezdett novellákat publikálni, majd rögtön az első kötete, a 2010-es Pertu című kivételes figyelmet és elismerést váltott ki magának. Mint legértőbb elemzője, Réz Pál jellemezte: „Jóformán csak azt írja, ami egzisztenciálisan érintette… lírai epikus, szókimondó, éles és költői… Írói arcát tisztábban, világosabban vélem látni, mint termékenyebb, ügyesebb, sikeresebb pályatársaiét. Azt gondolom, vérbeli, eredeti író jelentkezett. Tehetsége, mondanivalója, világa, tudása, technikája már van, minden novellája felismerhető: ő írta.” Magáról azt állítja, hogy regényen nem gondolkozik.