Könyvhét.hu online
Album Kohán Györgyről
2010.07.04.
| Impozáns, több mint 60 fényképet tartalmazó kötet jelent meg a XX. századi magyar festészet meghatározó alakjáról, a 100 éve született Kohán Györgyről, az album a Kossuth Kiadó gondozásában a Magyar Festészet Mesterei sorozatban látott napvilágot.
Ibos Éva, a szegedi Móra Ferenc Múzeum művészettörténésze, a könyv írója és szerkesztője az MTI-nek elmondta, hogy Kohán György még csak tizenhat éves volt, amikor részt vesz Gyulán egy kiállításon, ahol felfigyeltek a tehetségére. Családja nem tudta vállalni a taníttatás költségeit, így a város prominens személyei karolták fel, s anyagi támogatásukkal megkezdhette tanulmányait a budapesti művészeti akadémián. Csak egy évet végzett el, mert tanárával nem értették meg egymást, s a továbbiakban különböző szabadiskolákban képezte magát. Kohán György 1931-ben Párizsba utazott tanulmányútra, ott ismerkedett meg az avantgárd irányzatokkal, amelyek közül a kubizmus hatott rá a legerősebben. Utazása előtt és után több alkalommal szerepelt fővárosi kiállításokon, de nyomorúságos életkörülményei miatt mégis úgy döntött 1933-ban, hogy a szülőhelyéhez közeli Hódmezővásárhelyen telepedik le. A környezet nagy hatással volt a művész szellemi fejlődésére. Érdeklődése egyre inkább a tanyai életforma ábrázolása felé fordult, ám a 19. századi festőkkel ellentétben nem csupán a látvány romantikáját rögzítette, hanem szociografikus érzékenységgel, belülről átélve ábrázolta az életformát. Ibos Éva szerint bár Kohán György alföldi témájú festészete idővel egyre inkább kiteljesedett, változatlanul izgatták az avantgárd hagyományai is. Szinte két életművet épített egymással párhuzamosan, amelyek nemcsak szándékukban, hanem kifejezésmódjukban, sőt az anyaghasználatban is különböznek egymástól. Alföldi képeit olajjal, elemző műveit viaszkrétával alkotta. Az érzelem és a logika pályája utolsó szakaszában ötvöződött: realista indíttatású alföldi festészetét a konstruktivizmus fegyelmével párosította, geometrizáló kísérleteibe pedig az alföldi témáit is bevonta - mutatott rá a művészettörténész. |
Ajánló tartalma:
Rovat további hírei:
Két új metrómegálló nyílt Róma régészeti központjában
Ökológiai szempontból jobb a valódi fenyőfa, mint a műfenyő
900 éves kódextöredékek kerültek elő a BME egyik könyvtárából
Enyedi Ildikó kapta a Femme de Cinéma Sisley – Les Arcsdíjat
450 nevezés érkezett a 45. Magyar Filmszemlére
A legújabb MOME-animációk és Sajdik Ferenc-retrospektív a Friss Kakas Animációs Filmnapokon
A Mester és Margarita – Két bemutatót tart decemberben a Katona József Színház
Újabb punkkönyv és -lemez jelent meg
Krasznahorkai László nevét vette fel a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium könyvtára
Bemutatták az MMA Kiadó újdonságait
Krasznahorkai László átvette az irodalmi Nobel-díjat
A százharminc éve született Török Sophie mintegy ezer kézirata vált hozzáférhetővé az OSZK digitális felületén
Krasznahorkai-év indul a Nobel-díj átadásának napján az ELTE-n
Különleges programsorozattal tiszteleg Krasznahorkai László előtt szerdán a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
A Nobel-díjátadó élő közvetítésével, beszélgetéssel és filmvetítéssel várják Szentendrén a közönséget
Mesterházi Mónika a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett
Rofusz Kinga az Astrid Lindgren Memorial Award jelöltje
Zoltán Gábor és Györe Balázs a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett
Az évszázad legnagyobb könyvadományával gazdagodott a Magyar Tudományos Akadémia
Krasznahorkai-Tarr-hétvégét rendez a Cirko-Gejzír mozi
Legolvasottabbak
Legutóbbiak
A Szerk. ajánlja
Az archívum kincseiből
A BBC forradalma – Hősi harcában magára maradt a magyar nép
Újjászületésnap – Beszélgetés Petőcz Andrással
Diplomataíró Budapesten – beszélgetés Csingiz Ajtmatovval
Élni gonddal jár – Háy János nem csatlakozik a korszerű idióták táborához
Tarján Tamás – Könyvbölcső. Tőzsdei medve, Házy nyúl, Malac-paprikás
Kiemelt
Pályi András: Kari bácsi – Az Élet és Irodalom 2025/50. számából
Az Élet és Irodalom 50. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.
Belépés