Könyvhét 2023
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Újszövetség
olvasást segítő
nagy betűkkel
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Újszövetség<br>olvasást segítő<br>nagy betűkkel SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV
Könyvhét.hu online

A Nyugat női oldala

2011.04.17.

Nőírók és írónők című könyvét mutatta be Borgos Anna és Szilágyi Judit a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, a kötet a Nyugatban legtöbbet publikált tíz női író életét és munkásságát dolgozza fel.
A Nyugat százéves évfordulója körül született meg az ötlet egy kötet elkészítésére, amely bemutatná a Nyugatban legtöbbet publikáló női írókat - mondta el a vasárnapi bemutatón Borgos Anna pszichológus. Szilágyi Judit inkább a művek értékelése és az irodalom felől, míg Borgos Anna a szociológiai és pszichológiai tényezők szemponjából dolgozta fel az életrajzokat.
A szerzőpáros könyvében a Nyugat által leggyakrabban közölt tíz nőíró portréja szerepel. Az ismert és elismert művészek közül Kaffka Margit, Lesznai Anna, Török Sophie említhető. Kevésbé neves szerzők is helyet kaptak a tanulmányban, mint Bohuniczky Szefi, Kádár Erzsébet, Kosáryné Réz Lola, Lányi Sarolta. A mára talán egészen elfeledettek közé pedig Gyulai Márta, Kovács Mária, Reichard Piroska tartozik. Az ő pályájuk és írásaik megismerése a folyóirat egészéről való gondolkodást is más nézőpontba helyezheti.
Miközben a (férfi) Nyugatról való ismeretek széleskörűek, a nők szerepe a magyar irodalom legfontosabb lapjánál nagyrészt még ismeretlenek - fogalmazott Szilágyi Judit a bemutatón.
A beszélgetés moderátora Kelevéz Ágnes irodalomtörténész a szerzőket a címválasztásról kérdezte. Elmondták, Osváth Ernő egy írása inspirálta őket: "Milyen kellemetlen szó ez: nőíró és milyen ismeretlenül is bájos valaki egy írónő".
A szerzők kifejtették, a kötet összeállítása kapcsán végzett kutatásaikban az volt az egyik legérdekesebb, ahogyan a nők számtalan egyéb szerepük mellett íróként is megpróbálták megállni helyüket az életben. A nőíró keményebb és határozottabb, az írónő egy bájosabb, szelídebb, ám dilettánsabb lényt testesített meg a múlt században - fogalmazott Borgos Anna. Ezeket a sztereotípiákat és közhelyeket akarták eloszlatni, bemutatni a nőírókat munkásságuk és civil életük felől egyaránt.
A művész női neme alapvető kérdése a kötetnek; hogyan gondolkoztak saját nőiségükről, női szerepeikről, műveikben a nemük megítéléséről, milyen módon folyt össze az íróság és a nőiség szempontja. Ez legtöbbször túlmutat a szépirodalmi értékelésen, így az életmű néha fontosabb és értékesebbnek mutatkozik, mint az életpálya.
A könyv szereplőit nemük és írásaik megjelenési helye kötötte össze, ám életútjuk és művészi világuk is sok tekintetben különböző. A kötet a Noran Könyvkiadó gondozásában jelent meg.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Garaczi László 70 – Az Élet és Irodalom 2026/29. számából

Az Élet és Irodalom 29. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

Kálvin 0612Móra 0605KőszeghyÉlet és IrodalomTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huCsibi tűzoltó lesz
Belépés