A nyelv ritmusa, a többnyelvűség kérdése, a zeneiség és a kísérletezés foglalkoztatja Melinda Nadj Abonji vajdasági születésű magyar–svájci írót, zenészt, akit a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál svájci díszvendégeként ismerhetett meg szombaton a közönség.

A díszvendégországok standján rendezett beszélgetésen Melinda Nadj Abonji elmondta: a gyermekkor nyelve mélyen gyökerezik benne, mert ezt nem lehet lecserélni, de később, Svájcban már hallgatag gyerek volt. Ott sokáig nevelőszülőknél élt egy svájci törvény miatt, ekkor megkopott a kapcsolata a magyar nyelvvel.

Írni harmincévesen kezdett, ebből a némaságból táplálkozva – fogalmazott a szerző, akinek Tauben fliegen auf című regénye magyarul a Magvető Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben Galambok röppennek föl címmel.

Az író az önéletrajzi kifejezést unalmasnak tartja, mert az ember azért ír, hogy nyelvezetet találjon, alakítson ki. Fontosnak nevezte a nyelv ritmusát, a hangzását, azokat a figurákat, akik megszületnek a regény lapjain. Elmondta, hogy az írásban a fantázia a legfontosabb és a legizgalmasabb számára, az új teremtése, az, hogy a nyelv mozgásban legyen. Véleménye szerint minden egyes beszédhang zenét hordoz magában, s ezért is érdekes a szavak jelentésének újrafelfedezése a hangzás alapján.

Szólt arról is, hogy mennyire fontos számára megismerni új helyszíneket, szabad tereket, ahol lehet kísérletezni, megismerni másképpen gondolkodókat.

Melinda Nadj Abonji Galambok röppennek föl című 2010-ben megjelent regénye különleges helyet foglal el a német nyelvű irodalomban, a mű ugyanabban az évben nyerte el a Német Könyvdíjat és a Svájci Könyvdíjat.

A kötet egy vajdasági magyar vendégmunkás-család, a Kocsis család sorsát és történetét mutatja be. Az elbeszélő a család egyik gyermeke, Ildikó, aki szüleivel és húgával rendszeresen visszajár a vajdasági kisvárosba a nagymamához, miközben Svájcban élnek a migráció, a gyökértelenség és a két kultúra közötti létezés nehézségeivel küzdve.

Melinda Nadj Abonji jövőbeli munkáiról elmondta: hamarosan egy esszékötete és egy regénye is megjelenik majd. Utóbbiban Svájc történetével, a migráció kérdésével foglalkozik, bemutatva, hogy hogyan kezeli Svájc a migrációt. Az író felhívta a figyelmet a politikai nyelvezet fontosságára is, ehhez kapcsolódva pedig a jogszabályok olvasását, nyelvi elemzését is munkái között említette.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál kísérőprogramjaként Melinda Nadj Abonji és a Német Könyvdíjas Martina Hefter szombaton a Goethe Intézetben olvasnak fel a műveikből, majd beszélgetnek az írásról, az irodalom erejéről, identitásról, származásról.