Iskola az időtlenségben

Fojtogató légkörbe csöppenünk, ha betesszük a lábunkat Peter Høeg dán író regényének képzeletbeli nevelési intézményébe, ahol három kamasz sorsa tárul fel előttünk. Ebben az internátusban semmi sem szokványos: a jómódú elit gyermekei együtt járnak ide hátrányos helyzetűekkel, tehetségesek a sérültekkel, bejárósok a bentlakósokkal, miközben az érintkezés tilos a más-más osztályba járók, valamint lányok és fiúk között, az intézmény pedig leginkább börtönkeretek között és börtönkísérletként működik: az igazgató és egy-két társa a hivatalos szervek utasítására titkos kísérleteket folytatnak sajátos nevelési módszereikkel. A diákok megfigyelése, életük mozzanatainak detektálása már-már a gondolatok szintjéig hatol.

Høeg regényében a félelem és annak kiváltó eszköze: a büntetés az úr és a szervezőerő. „Annak, aki fél, már az is szabadság, hogy nem büntetik meg” – fogalmaz egy helyen a regény egyik szereplője. De vajon mitől, miért is kell kordában tartani ezeket a diákokat? Vajon minek a rendje dőlne itt meg az esetleges kihágásokkal? A szürreális díszletek között játszódó, nem kevésbé szürreális történet mögött könnyen felfedezhető a nevelődési vagy kulcsregények európai hagyománya, amelyben a parabolisztikus társadalomkritika egy fegyelmező erő hatalma alá rendelt zárt közösség mindennapi életén keresztül bomlik ki, gondolhatunk itt Hermann Hesse Üveggyöngyjátékára, Thomas Mann Varázshegyére, Orwell regényeire, és természetesen Ottlik Iskolájára. A dán író az elődökhöz képest elmozdul a modern filozófiai disztópiák, sci-fik világa felé, amikor is az ember kiszolgáltatott kísérleti lényként csöppen a hatalom markába, hogy az megvalósítsa álmait, márpedig az efféle „álmok” semmi jót nem ígérnek. S bár a magyar olvasó vélhetőleg kevés ismerettel bír a hetvenes vagy kilencvenes évek Dániájának szociokulturális hátteréről – a regényidő folyamatosan változik, „villódzik” a történet során –, Peter Hoeg valami sokkal általánosabbról beszél ebben a nyomasztó parabolában, amelynek középpontjába az időt állítja: a szabadulás kulcsát. Kamasz hősei az idő értelmét keresve és kísérletet téve annak visszaállítására szegülnek szembe a terrorral, hogy napvilágra kerüljön az igazság, és megtalálják önnön helyüket is a kizökkent világban.

A szofisztikáltan szerkesztett, komoly filozófiai és pszichológiai apparátust mozgató regény nem kecsegtet könnyű befogadói élménnyel – vállalni kell hozzá az utazást az emberi elme mélyrétegeibe.

Laik Eszter

Peter Høeg: Megmenthetők?
Fordította: Soós Anita
Typotex Kiadó, 272 oldal, 3500 Ft