A nagy hitvitázó normarendszere és kifejezéskészlete

Az éppen 450 éve született Pázmány Péter (1570–1637) esztergomi érsek, bíboros, az ellenreformáció vezére volt, ugyanakkor íróként a magyar barokk irodalom első kiemelkedő alakja. Az ellenreformáció a katolikus egyház törekvése volt a reformáció terjedésének megakadályozására, a hívek visszahódítására. Az erőszakos politikai és katonai módszerek nem vezettek eredményre, a belső reformmozgalom révén azonban az egyház megerősödött. Pázmány szervezőként és íróként egyaránt az ellenreformáció érdekében tevékenykedett, mégpedig páratlan sikerrel. Születésekor Magyarország lakosságának négyötöde protestáns, egyötöde katolikus volt, s jelentős részben az ő munkálkodásának köszönhető, hogy halála idejére az arány megfordult: a lakosság négyötöde katolikus, egyötöde protestáns lett.

Latinul filozófiai és teológiai műveket, magyarul kegyességi, hitbuzgalmi írásokat, vitairatokat, prédikációkat írt. A Tinta Könyvkiadó most két válogatást tett közzé Pázmány magyar nyelvű írásaiból: az egyik példabeszédeit tartalmazza (“150 intelem”), a másik műveiből vett rövidebb idézeteket (“440 gyöngyszem”). Nyelvének ereje és bősége, stílusának sokfélesége századában egyedülálló. Hitvitázóként a legnagyobb ügyességgel élt a gúny, a humor, az alantas élcelődés, sőt a durva szidalom eszközeivel. Jelen válogatások azonban Pázmány írásművészetének épületesebb rétegeit képviselik. Egyetemesen szólította meg a társadalom minden tagját, józan valóságérzékkel gyakorlati útmutatást, követhető erkölcsi normarendszert adott.

Pázmány nyelve ma is közérthető, stílusa is élvezhető, egyes régies kifejezései azonban feltűnőek. Ilyen jellegzetesség például, a 440 gyöngyszemből válogatva, a mára már csak a moldvai nyelvjárásban élő sérszik ige “fáj” jelentésben való használata: “Annál nagyobb a fájdalom, minél gyengébb részünk sérszik.” Képes kifejezései még a jól ismert példák esetében is elemi erővel hatnak, például a 150 intelem egyikében: “Mi vagyunk az Isten juhai (…). Külső javaink gyapját örömest pásztorunk öltözetire adjuk”.

Bár Pázmány a katolikus egyház szolgálatában munkálkodott, jelentősége egyetemes. Nemcsak írói, hanem szervezői tevékenysége is maradandó: az általa az ellenreformáció központjában, Nagyszombatban alapított egyetem (1635) a mai budapesti ELTE elődje.

Mindkét kötet összeállítója Kiss Bernadett, aki munkája során hasznosította a Pázmány-recepció utóbbi másfél száz évének, több hullámának eredményeit, Fraknói Vilmos (1868), Sík Sándor (1939) és Bitskey István (1986) műveit.

K. S. A.

Kiss Bernadett, szerk.: Pázmány Péter példabeszédei. 150 intelem a báránybőrbe bújt farkasok ellen és a káromoló nyelveskedések megfojtására.
Tinta Könyvkiadó, 141 oldal, 2990 Ft
Kiss Bernadett, szerk.: Isteni igazságra vezérlő gondolatok. 440 gyöngyszem Pázmány Péter műveiből.
Tinta Könyvkiadó, 167 oldal, 2990 Ft