Vajda János szerelmei

Vajda János (1827–1897) költő, író, publicista, a XIX. század második felének kiemelkedő lírikusa volt. Vele kapcsolatban két nőideált, múzsát szokás emlegetni: Ginát és Rozamundát. Pásztor Árpád (1877–1940) költő, író és elsősorban újságíró volt, a magyar riport egyik megteremtőjének számít. Jelen regényében, amely először 1927-ben jelent meg, Vajda, Gina és Rozamunda viszonyát mutatja be, sok versidézettel. Gina a fiatalkori, beteljesületlen nagy szerelem, Rozamunda pedig az öregedő költő ifjú hitvese.
Vajda Ginával, született Kratochwill Zsuzsannával 1854-ben Budán ismerkedett meg, s több művében szerepeltette. A rendkívül szép Gina azonban elhárította a nálánál tíz évvel idősebb, elsősorban újságírásból élő költő közeledését, s hamarosan egy Esterházy herceg kedvese lett Bécsben. Gina a hercegtől, annak halála után komoly örökséghez jutott, s cirkuszi műlovarnő lett, bejárta Európát, de fokozatosan elszegényedett. 71 éves korában halt meg Bécsben, temetésének költségeit a második múzsa, Rozamunda fedezte. Vajda és a meg nem hódított Gina között a kapcsolat rövid ideig tartott, mégis a költő egész életére, műveire kihatott.
A költő, bármi történt vele, a világegyetem perspektívájában látta. Így verseinek hatalmas távlata lett. Az, hogy Gina csodálatos szépsége elhervad, világkatasztrófa, mert Gina nem lett az övé: “Mint az adós, fizetni képtelen, Szégyenkezőn süket a végtelen.” Vajda egy bécsi látogatása alkalmával látta viszont Ginát. A költő azonban egyedül maradt, magányosan élt Pesten.
Vajda 1880-ban ismerte meg a nálánál 33 évvel fiatalabb Bartos Rózát, Rozamundát, s feleségül vette. Csak 1882-ig éltek együtt. A költő feleségét Bécsbe vitte, s hamarosan elváltak. Rozamunda azonban kíváncsi volt, s megismerkedett Ginával.
Pásztor Árpád ismerte Rozamundát, aki még élt a regény első kiadásakor, s részben az ő közlései alapján írta meg művét. Leírásai többnyire tényszerűek, csak ritkán támaszkodott a szerző a fantáziájára. A hiú Ginát fontos, de egyértelműen negatív alakként szerepelteti. Rozamunda esetleges hibái ügyében nem foglal állást, hiszen az öregedő, megkeseredett Vajda számára rövid időre bár, de az ifjúságot hozta vissza. A kor politikai eseményei, eszmeáramlatai, az irodalmi élet szereplői, a korabeli Pest, Buda, majd egyesülve Budapest és Bécs utcái is megelevenednek a regényben.
Pásztor Árpád regénye nemcsak fordulatos sorsokat bemutató olvasmány, hanem az idézeteknek köszönhetően bevezetés Vajda költészetébe is. A sajátosan korabeli kifejezéseket a Tinta Könyvkiadó szerkesztője által készített jegyzetek magyarázzák.

K. S. A.

Pásztor Árpád: Gina és Rozamunda
Tinta Könyvkiadó, 301 oldal, 3490 Ft