Mert egyszer mindenki volt fiatal

Legyen szó akár Télapóról, Mikulásról, Joulupukkiról vagy Karácsony apóról, itt a nyugati kultúrkörben, mind egy piros ruhás, nagyszakállú, kedvesen mosolygó, kövérkés bácsira gondolunk, aki repülő szánján viszi az ajándékot azoknak a gyerekeknek, akik jól viselkedtek az év során. Olyannyira a kultúránkba ágyazódott a Télapó figurája, hogy fel sem merül bennünk a kérdés, honnan jött, és min ment keresztül, hogy Télapóvá változzon. Egészen mostanáig, mert Matt Haig, pontosabban a kisfia, feltette ezt a kérdést. A választ pedig, amit adott rá, mind elolvashatjuk a Kolibri kiadónak köszönhetően.

„Pedig volt idő, amikor még senki sem hallott róla, mert még csak egy Nikolas nevű kisfiú volt, aki a nagy semmi, pontosan Finnország kellős közepén élt és semmi köze nem volt semmilyen csodához, azon kívül hogy hitt benne.”

A fiú, akit Karácsonynak hívnak egy igazi adventi mesekönyv, ami segít nekünk ünnepi hangulatba kerülni. A könyv egyszerre idézi meg a ma már klasszikus karácsonyi történeteket, mint például Dickens Karácsonyi énekét, főhősünk, Nikolas zsugori és utálatos nagynénje formájában, de Roald Dahl Charlie és a csokigyárjának Charlie-ja is könnyen eszünkbe juthat. Nemcsak a műmesék hagyományára támaszkodik Haig, hanem népmesei elemeket is kever a regénybe. Nikolas önzetlenül segít az útjába kerülő öreg nénének, vagy sebesült szarvasnak, mint a népmesék legkisebb fiúja, hogy később, pont ezeknek a jótetteknek legyen meg a jutalma. Valamint Haig felhasználja a Télapó figurájához kapcsolódó valamennyi kelléket, a sapkát, a szánt, a szarvast, az ajándékozást, és mindegyiknek eredetet ír, így áll össze, és rakódik egy újabb réteg a pop-kulturális figurára.

Persze nem csak a sokat látott elemekre épül Haig könyve, hanem néhány új csavart is belesző a mesébe. Glimpiket, trollokat, koboldrablást vagy épp egy szomorú, és idegengyűlölő koboldvárost, ami megmentésre vár. És mi idézi elő mindezeken túl a már említett ünnepi hangulatot? Nikolas töretlen hite a csodában. „A képtelenség nem más, mint az elképzelhető, amit egyelőre még elképzelhetetlennek találsz” – vallják a koboldok, és pont ez a meggyőződés juttatja Nikolast is mindig közelebb a céljaihoz. A jó keresése, a boldogság megtalálása és megőrzése nehéz időkben is, a kedvesség, elfogadás, segíteni akarás és az adás öröme mind kulcsfontosságú a regényben és Nikolas útkeresésében. Azzal, hogy másokon segít, kerül egyre közelebb önmagához a kisfiú, és válik végül Karácsony apóvá.

És hogy mindez ne váljon túlságosan émelyítővé még egy dologra van szükség, ez pedig nem más, mint a stratégiai pontokon felrobbanó trollfejek, azaz a humor. Matt Haig szerencsére nem spórolt a viccekkel, és számos ponton igen humorosra vette a figurát, ami segít abban, hogy a mese egyszerre legyen üdítő és szívmelengető is.

A hangulatteremtést pedig Chris Mould illusztrációi támogatják, amelyek szépen simulnak a szövegbe, ráerősítve a hol szomorkásabb, hol viccesebb fejezetekre. A fiú, akit Karácsonynak hívnak tökéletes hangolódás lehet az ünnepekre, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, amit jó kézbevenni egy rohanós nap végén, és amit olvasván garantáltan megkívánjuk a mézeskalácsot.

Vincze Dóra

Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívnak
Kolibri Kiadó, 272 oldal, 3499 Ft