Manfred Baur: Dinoszauruszok és a földi élet története
Szénási Zsófia - 2024.10.03.
Dinoszauruszok nyomában – földön, vízen, levegőben
„Nem, a T.rex nem látott embert! Talán jobb is így… De őseink ott bujkáltak a leghatalmasabb őshüllők között. Kicsik voltak – többségük legfeljebb mókusméretű –, és bundát hordtak. A Homo sapiens csak sok millió évvel a T.rex és társai kihalása után fejlődött ki.”
A Babilon Kiadó MI Micsoda sorozatában időnként úgynevezett „különkönyvek” is megjelennek, azaz egy adott témát nem a szokásos 48 oldalon, hanem több száz oldalban tárgyalják ifjúsági enciklopédiák vagy lexikonok formájában, rengeteg képpel és illusztrációval. Az elmúlt években három könyvük látott napvilágot a sorozatban. Az első kettő Nemzetközi űrállomás, illetve Zseniális állatok címmel az űrhajózás, illetve a Föld faunája témakörével foglalkozott. Majd következett Lovak és pónik címmel egy különleges gonddal összeállított lólexikon 192 oldalon, melyben több mint száz lófajtával ismerkedhettek meg a lovak és a lovaglás iránt érdeklődő kisebbek és nagyobbak. A széria legújabb darabja, Manfred Baur műve Dinoszauruszok és a földi élet története címmel a dinoszauruszok korát mutatja be, amikor a dinók a földtörténeti középidőben, 160 millió éven keresztül uralták a bolygót más őshüllőkkel egyetemben. Mert sohasem voltak egyedül. Körülöttük őshüllők repkedtek az égben, őshalak éltek a vizekben, léteztek már emlősök, no és persze növények. Az evolúció, a vulkáni tevékenység és a klímaváltozás nagyban meghatározta, hogy ma madarak és emlősök között élünk dinoszauruszok helyett. A kapocs azért megvan: bár az ember sohasem láthatott dinót, a madarak a dinoszauruszok túlélő leszármazottai, és bármily hihetetlen, ezek az állatok előkészítették az emberek világát.
A kötet első nagy fejezete áttekinti, milyen lehetett az élet a dinók előtt: tulajdonképpen a földi élet kialakulásáról van szó, az evolúció lépcsőfokairól az egysejtűek megjelenésétől, a tengeri élőlényeken és a növények megszületésén át a szárazföldi gerincesek térhódításáig. Megismerkedhetünk a perm időszakban létező szuperkontinens, a Pangea élőlényeivel, köztük az emlősszerű Synapsidákkal és a hüllőszerű Sauropsidákkal, utóbbiakból fejlődtek ki a széles értelemben vett hüllők, így a dinoszauruszok is. Amikor a vulkáni működés hatására a légköri oxigénszint 15 % alá csökkent és a tengerek elsavasodtak, csupán egy szűk területen maradt fent az élet, és az élőlények többsége kihalt. A következő korszakban, a mezozoikumban új hüllőtípusok tűntek fel, köztük a paleontológiai leletekből, kutatásokból és filmekből ismert dinoszauruszokkal.
A Középidőben hihetetlen fajgazdagsággal alakultak ki és terjedtek el a dinoszauruszok, jelenleg már több mint 1500 fajt ismerünk a legkisebbektől a legnagyobbakig. A kutatók felállítottak egy dinoszaurusz-törzsfát, amelyben elkülönítették a főbb csoportokat: a hüllőmedencéjű és a madármedencéjű dinókat. Voltak közülük, amelyek két lábon közlekedtek, voltak, amelyek négy lábon futottak, és egyesek tudtak repülni. A többségük növényevő faj volt, s kb. egyharmaduk volt csak húsevő. Sok vita volt arról, hogy melegvérűek, vagy a mai hüllőkhöz hasonlóan változó testhőmérsékletűek voltak-e. A kutatások ebben az ügyben is nagyot léptek előre, ahogy sok minden kiderült az idők során az érzékszerveikről és az érzékelésükről is.
Innentől kezdve a könyv – felnőttek számára is újdonságokat felvonultató – részletességgel bemutatja a különböző földtörténeti korokban (Triász-Jura-Kréta) élő főbb dinoszauruszokat: a félelmetes Postosuchust, a zömök Placeriast, a könnyűléptű Eoraptort, a két lábon közlekedő Plateosaurust, a tengerben élő Nothosaurust, s mellettük az első repülő hüllőket (amelyek nem voltak dinoszauruszok) és más tengeri élőlényeket. A Jura korszakban a varjú méretű dinóktól a több tonnás óriásokig sokféle dinoszaurusz foglalta el a szárazföldet és a levegőt. Megjelentek a hosszúnyakú Diplodocusok, a tüskéshátú Stegosaurusok, a bütykös fejű Allosaurusok, a tollakkal borított, ősmadárnak tekinthető Archeopteryxek. A kréta időszakban tovább gyarapodott a dinoszaurusz fajták száma a tollas Microraptortól, a papagájcsőrű Psittacosauruson és a tojásrabló Citipatin át az óriás karmú Therizinosaurusig. Ekkor élt az agyas Troodon, a páncélos Euoplocephalus, a tülkös Triceratops, a Titanosaurus és persze a legendás T.rex, „akivel” egy elképzelt riportot is olvashatunk a könyvben.
A könyv harmadik nagy fejezetében a dinók hétköznapi életéről tudunk meg érdekességeket. Milyenek voltak a szerelmes dinók? Milyen tojásokat raktak le, és hogyan költötték ki azokat? Vajon jó szülők voltak? Milyen lehetett a hangjuk? Hogyan vadásztak falkában, és milyenek voltak betegen?
Végül egy hegyméretű aszteroida becsapódása vetett végett a dinoszauruszok korának: a hatalmas szökőárak és vulkáni kitörések nyomán a földi és vízi életformák többsége elpusztult. De akadtak túlélők a hüllők, a madarak és az emlősök között is. A nagyméretű növényevők – táplálék híján elpusztultak, majd utánuk haltak a nagyméretű ragadozók is. A dinoszauruszok korának leáldozott. Az emlősök és a madarak foglalták el az élőhelyek többségét, felgyorsult a főemlősök evolúciója, melynek a végén megjelent az ember.
Érdekes kérdésfelvetés, hogy vajon életre lehet-e kelteni a dinoszauruszokat, s vajon milyen technológiai és etikai vonatkozásai vannak ennek az elképzelésnek. Előfordulhat, hogy nemsokára dinóféléket árulnak majd az állatkereskedésekben?
Szénási Zsófia
Manfred Baur: Dinoszauruszok és a földi élet története
Mi Micsoda sorozat
Fordította: Márialigeti Sára
Babilon Kiadó, 192 oldal, 8990 Ft
A Dinoszauruszok és a földi élet története
megvásárolható
kedvezményes áron
a Babilon Kiadó
webáruházában
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből:
Szigor vagy engedékenység – Dr. Spock elmélete egykor forradalmasította a gyermeknevelést
Visegrádi négyek drámái angolul – Bernard Adams fordította le Tamási darabját
Tarján Tamás – Könyvbölcső. Az önmagát lapozó könyv
Vasy Géza: Szarvas-ének. – Közelítések Juhász Ferenchez
Tündöklés, romlás, bukás – Bozsóky Pál Gerő: A Jeruzsálemi Latin Királyság