Balambér és barátai

„A képzelet üveghegyein túl, a fantázia Óperenciás-tengerén innen, a béke napsütötte zöld tartományának szélén szelídkedett egy falu, amely semmiről sem volt nevezetes. Innen ugyan nem vonultak csatába katonák és nem tértek vissza mankóra támaszkodva!  Nem hetvenkedtek kivénhedt obsitosok gyanús hőstettekkel, miképpen szúrták át az ellenség szívét, s nem kábították messziről jött sarlatánok a falusiak képzeletét semmiféle sötét praktikával. Ebben a faluban, melynek neve Kosánc, az emberek napi derűs dolgaikkal voltak elfoglalva: művelték földjeiket, vadásztak-halásztak, ettek-ittak, daloltak, s miként azt az élet rendje megkívánta, gyerekeket nemzettek.” – ezzel a mesei felütéssel indul Magyar Katalin Jeripusz című ifjúsági kalandregénye, melyben a Móra Kiadó ígérete szerint a magyar népmesék Tolkien világával találkoznak. Ahogy Tolkiennál, egy védett, tökéletesnek látszó idilli világból indulnak el a tökéletesen hétköznapi hősök, hogy nagy tetteket vigyenek véghez a gonosz legyőzése, és a világ rendjének helyreállítása érdekében. S noha a Pöttyös Könyvek egyik kedvelt szerzőjének története mögött nem áll olyan komplex és sokrétű mitológiai világ, mint Tolkien esetében, annyiban hasonlóak, hogy az író egy varázslényekkel és varázslatokkal benépesített világba kalauzolja olvasóit, akik sűrű szövésű, fordulatos mesemondás során ismerkedhetnek meg az ifjú hősök félelmetes kalandjaival és nemes tetteivel.

Kosánc falut tehát békés népek lakják: itt nevelkedik Balambér, egy ifjú legény, Anna, egy fiatal leány, aki szerelmes belé, és a fagyos szépségű Virág Eszter, akibe viszont Balambér szerelmes. Van tehát egy gyermeklelkű és ártatlan szerelmi háromszögünk. A kezdetben idillinek tűnő világba hamarosan belerondít, hogy a legenda szerint a falu felett magasodó Jeripusz hegy szívében alvó gonosz százévente felébred, és elragadja a falu legszebb lányát. S bár a többség megfeledkezni látszik a mondáról, az egyszerre valósággá válik. Virág Eszter eltűnésével megkezdődik Balambér küldetése, aki természetesen meg akarja menteni a lányt. Különleges képességű barátaival: Facsutával, a bokoremberkével és Enimorral, a beszélő kutyával útnak indulnak fel a hegyekbe, a gonosz rejtekébe. Csatlakozik hozzájuk Lipidó, a patikárius, akinek van egy varázsládája, noha még maga sem tudja, mire való (és aminek később fontos szerepe lesz a történetben), és álruhában Anna, aki fiúnak öltözve elkíséri szerelmét a nagy útra. Mindannyiuknak ez lesz életük első, és egyben legizgalmasabb kalandja. Útjuk során találkoznak az ismeretlennel és számos félelmetes kalandba bonyolódnak, különféle próbákat kell teljesíteniük. Anna révén megszabadítják a kővé dermedt várost és lakóit; túlélik a malomban a találkozást a Halállal; az Idő várában találkoznak Líma úrnővel; Balambér átkel az elvarázsolt Zokogó szakadékon és feloldja annak átkát; csellel megmenti elrabolt barátait Verádia városában. Összefutnak egy óriással, majd rájönnek a bűvös láda titkára és rendeltetésére. Mindenki meghozza maga áldozatát, legfőképpen Anna, aki Balambér életéért cserébe vállalja a kényszerű öregséget, majd a kereken 300 esztendős Szibilla úrnő Vénusz-kastélyában sikerül megszabadulnia az átoktól. A jóbarátok végül sok szerencsével és a vándorlás során megismert segítőknek köszönhetően eljutnak Jeripuszhoz, és megtapasztalják gonoszságának természetét. Vajon sikerül kiszabadítaniuk a gőgös Esztert, aki királynőként trónol a kastélyban? S megtalálják majd a hegyből kivezető utat? Meglátják még valaha hőn szeretett otthonukat?

Magyar Katalin azonos című ifjúsági regénye 1987-ben jelent meg először. Most egy felújított és Nemes Anita vadonatúj illusztrációival ellátott változatot vehet kézbe az olvasó. Az 1940-es születésű írónő tanárképző főiskolát végzett, majd újságíróként dolgozott a Zalai Hírlapnál, a Pajtásnál, valamint a Képes7 magazinnál. 1980-ban Zalaegerszegről Budapestre költözött férjével és lányával, aki később operaénekes lett – ő ihlette az író Ének a küszöb előtt című könyvét, amely 1985-ben jelent meg a Pöttyös könyvsorozatban. Írásait, irodalmi riportjait publikálta az Élet és Irodalomban, antológiákban és különböző folyóiratokban. Rátai Magyar Katalin néven jelent meg Lót felesége című verseskötete, mely írói számvetés és önértelmezés. A kilencvenes évektől festőként is dolgozik, elsősorban Pest megyei tárlatokon szerepel, képeit Halmara szignóval látja el. Halmar könyve címmel írt egy fantasztikus regényt is.

Szénási Zsófia

Magyar Katalin: Jeripusz
Móra Kiadó, 200 oldal, 2999 Ft

A Jeripusz

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva