Lázár Ervin és a világ rendje

„Ezt nem lehet kibírni. Kimegyek a konyhába, persze közben is szúrja a hátamat a lalala, főzök magamnak egy feketelevest, erre az alkalomra az való… Ez a Hiripi, ez a Hiripi összelalázza a világot. Lám itt is van már a konyhaablakban egy szemrehányó arc, Ófirencia kisasszony anglasz nyelvtudor arca, mi a szösz ez, miféle zelala-bolala, nem tudok tőle anglaszul virtuózni, na tessék. És már ott is van mellette Frukkancs, ő meg nyilván nem tud a zajtól kézikázni, és sorra jönnek ám, figyeld csak, ott van már Zsigula, Radibene, Tiszilli, Hapciter… jönnek a költőlányok, Geszter és Ánimán, nézd ők meg Árger úrfi és Áresz kisasszony Mohácsról, te jó ég, csak nem hallatszik el Mohácsra is? …Ráadásul jön Tyzsa asszony is a csőre töltött, hatlövetű Erika írógépével, ilyen körülmények között nem lehet célba lőni kérem, mondja mérgesen…”

Ha meghalljuk Lázár Ervin nevét, százból kilencvenkilenc ember a nyelvi játékairól és szelíd humoráról híres mesemondóra asszociál, a gyerekek nagy barátjára, számos ikonikussá vált meseszereplő – Berzsián, Mikkamakka, Bruckner Szigfrid és a többiek – kitalálójára. Tudni véljük, hogy az erőszakmentes ember- és (bocsánat, állat) központú mesék összetéveszthetetlen nevű figuráit kikről mintázta az író, és ahogy a meséket olvassuk, vidámság, megértés és elfogadás költözik a szívünkbe. Nekünk is, nemcsak a gyerekeinknek. Szokták azt is mondani, hogy történetei olyan rétegzettek, a közérthetőség felett annyival gazdagabbak, hogy minden életkorban találhatnunk bennük nekünk szóló tartalmat, és persze csillogó humort.

Míg Lázár Ervin gyerekmeséi mára klasszikussá váltak, kevésbé él a köztudatban, hogy a felnőtt szépirodalomban is letette a névjegyét, méghozzá novellistaként. A színvonalra pedig álljon itt egy idézet Onagy Zoltántól: ” ...kezdő írónak a Buddha szomorú című novelláskötete a legveszettebb, legtüskösebb akácfa. Ha – miután elolvasta és becsukta a könyvet – egy héten belül géphez mer ülni prózaírói szándékkal, lehet belőle valami. Ugyanakkor egy másik tanács önnön nagyságuktól elszállt irodalmároknak: amint x díjak átvétele, gazsuláló kritikák után úgy érzi, ő a legnagyobb e kerek hazában, olvasson véletlenszerűen Lázár Ervint. Hogy önértékelése helyrebillenjen.”

A Trend Kiadó most megjelent Egy kis lalala című kötetében Lázár Ervin 1960 és 2003 között megjelent novelláinak legjavából válogatott. E novellák korábban már megjelentek különböző kötetekben, jelen összeállításban olyan történetek kaptak helyet, melyek a mai olvasót is meg tudják szólítani. Lázár Ervin nyelvi leleményessége és csillogó humora éppúgy tetten érhető bennük, mint a gyerekirodalomban, ám mellette nagyobb hangsúlyt kap a 20. századi ember életérzése: abszurd és groteszk történetek sora, néha fantasztikummal keveredve. A naiv mesét mesterien elegyíti a szerző az intellektuálisan groteszk tartalommal. Nem véletlenül lett a kötet alcíme Képtelen történetek. A néhol álmodozó, máskor szürrealisztikus hangulatú írásokban érzékeny, a nem egyszer véresen komoly tartalom mögött is játékos kisepikát vehetünk a kezünkbe.

A témák igencsak változatosak. Van, amikor az adott korról kapunk látleletet: például az 1960-as évek értelmetlen tervgazdálkodásáról Az államtitok című novellában.  A Masoko Köztársaságban erős társadalomkritikával szembesülünk: árnyalt, ijesztő mélységű világ ez, a végén egy pontba tömörülő „csoda” köztársaság. A bűvész című novellában megjelenik a társtalanság érzése, a bűvész mindenáron leleplezendő titka, ami nem leleplezhető. Valóságos horrortörténet Az anyajegy című novella, amiben különös módon kapcsolódnak össze a hullaszállítók és a szépségkirálynő választások győztesei. Az Öt, hat, hét című írás a képzelete csapdájába esett ember parabolája. Egyébként is, Lázár Ervin történeteiben sokan a képzeletük rabjai lesznek. Itt van például egy vissza-visszatérő figurája az írónak, Simf, aki a lehető leglehetetlenebb módokon szorul ki a saját lakásából és a saját megszokott életéből: egyszer egy zongoralehangoló kezdi el lehangolni a hangszerét, majd követik a különböző mesterek, amíg semmi nem marad az egykori otthonából és végül ott marad anyaszült meztelenül, ruha nélkül (Simf, a füst). Máskor egy szelíd lelkű ibolyát próbál megmenteni, s az beköltözve a lakásában vaskarmokat és szúrós vastüskéket növeszt és befonja a lakását (Ibolyalebeszélő); ismét máskor előbb kulcslyukakat, majd kéménylyukat és mindenféle egyéb üreget gyűjt és épít bele a lakásába, míg saját magának nem marad már bent hely (Gyűjtögető). Vagy ott van A bolond kútásó esete, aki sok évnyi gürcölés után, úgy dönt, hogy nem a földbe, hanem az égbe ás kutat, és fényességet hoz az embereknek. Csupa abszurd, egyszerre megmosolyogtató és megborzongató, de mindenképpen elgondolkodtató történet.

A görög mitológiából merít ihletet A nagy madár című írás, ami Ikarosz történetének korszerűsített feldolgozása és egy kocsmában játszódik, míg a Tűz című novella a Prométheusz történet újraértelmezése a 20. században, persze abszurdba fordítva. Nincs többé szükség Prométheusz önfeláldozására, hiszen a modern ember nem használja a tüzet, mivel tűz helyett elektromossággal főz, világít, fűt, nem beszélve az atomenergiáról vagy a lézerről, s a hősi erőfeszítés feleslegességére éppen a belőle lakmározó keselyű figyelmezteti a görög titánt. A mítoszok világához kapcsolódik A Föld szíve című írás, amiben az emberek nem engedik a bölcs öregnek, hogy irányítsa a világ rendjét, és helyes pályára terelje a napot és a holdat.

Szép történet még a magányosokat vigasztaló Egy úr, zöld köcsögkalapban, aki alig 7 centiméter magas, kimondhatatlan nevű, viszont a ruhájában el van rejtve az egész világ. Önmagán és az írói mesterségen ironizáló írás a Q, amikor az írógép betűi sorra fellázadnak az író tevékenysége ellen az írásai miatt, és végül csak az egyébként a magyar nyelvben nem gyakran használatos Q betű marad mellette.

A címadó és a fent idézett Egy kis lalala igazi „Lázár Ervines” lelemény: csupa humor, csupa nyelvi játék, amiben – hasonlóan a mindenkit megtáncoltató magyar népmeséhez – mindenki lalázásra fakad, legyen az Hiripi, Zsigula, Frukkancs, Hapciter, Árger úrfi és Áresz kisasszony, Ófirencia és a többiek. „És minden szépen hajszra állítódik, ami csáléra állt!”

Szénási Zsófi

Lázár Ervin: Egy kis lalala
Trend Kiadó, 160 oldal, 3499 Ft

Az Egy kis lalala

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva