Varázslatos lények gyógyítója

„Az egyszarvú ijedt volt és vérzett, a lába egy vadász csapdájába akadt. A hatalmas állat vadul reagált. A kislány még nem látott hozzá foghatót, azonnal tudta, hogy különleges. Tudta azt is, hogy ha a vadász visszatér ellenőrizni a csapdát, az egyszarvú nem lesz többé. Legyűrte a félelmét, és közelebb ment. Hogy megnyugtassa az állatot, megkínálta az összegyűjtött gombával. Amikor már biztonságosnak érezte, lehajolt, és kinyitotta a csapdát.”

Kisgyerekként mesét hallgatva mindannyian álmodozunk arról, hogy milyen lenne unikornison lovagolni, griffmadáron szárnyalni az égen, sárkányokkal harcolni, vagy éppen tündérekkel táncolni. De mi történik, ha egyszer csak kiderül, hogy e lények valóságosak? És te, a nép egyszerű lánya vagy a hivatott arra, hogy meggyógyítsd őket? Vajon hogyan lehet egy beteg griffmadarat megvizsgálni és kezelni? Mennyire veszélyes egy mantikórt (manticor) megműteni? S meg lehet-e gyógyítani a világ egyik legősibb teremtményét, az egyszarvút?

Aki kedveli a Harry Potter világát, vagy a szintén J. K. Rowling tollából született Legendás állatok és megfigyelésük című történetet és a Harry Potter univerzumot megörökítő filmeket, biztosan szívesen elmélyed majd Kiyash Monsef klasszikus mitológiai teremtményeket felvonultató, és a hihetetlenül színes perzsa mesevilág elemeiből építkező, izgalmas cselekményszövésű fantasy regényében. A perzsa mesékre utal a könyv címe is: „Egyszer volt, hol nem volt…”, hiszen nemcsak a magyar népmesék kezdődnek ezzel a bevezetővel, hanem a mesék őseredőjének tekintett perzsa mesék is. „A történetek mindig a perzsa „jeki bud, jeki nabud” szavakkal kezdődtek. Nem sokat értettem fárszi nyelven, de ezt a néhány szót megtanultam. Egyszer volt, hol nem volt.”

A regény egyik szála Iránba és a Közel-Kelet tájaira vezet, a perzsák ősi földjére, ahol valaha egyszarvúak és griffek éltek, és a róluk szóló legendák máig fennmaradtak. Állítólag egy egyszarvú egyszer megsebesített – vagy inkább megjelölt – egy a segítségére siető kislányt, s a mellén behegedő holdsarló alakú folt nemzedékről nemzedékre öröklődik a leszármazottak között. Ők az úgynevezett hirkániai ág, melynek kiválasztott tagjai képesek meggyógyítani a varázsteremtményeket.

A történet másik szála Amerikában, a kaliforniai West Berkeley-ben játszódik napjainkban: a mindössze 15 éves Marjan Dastani – aki hétévesen már elveszítette az édesanyját – árván marad, amikor rejtélyes körülmények között meghal az apja. Az állatorvosként dolgozó családfő után a kamaszlány örökli meg az állatklinikát. Ismerős és szeretett környezet ez a számára, hiszen sok időt töltött itt gyerekkorában. Marjan különlegesen érett kamasz, aki megpróbál felnőni az embert próbáló feladathoz. Nem lesz könnyebb a dolga akkor sem, amikor kiderül, hogy a kórházban nemcsak átlagos állatokat kezelnek, hanem olyan legendás lényeket, amelyekről eddig úgy tudta, hogy csak a mesében léteznek. Apja sokat mesélt róluk, de eszébe sem jutott, hogy élő, lélegző teremtményekről van szó. Ezeket az állatokat nem lehet hagyományos módon és módszerekkel gyógyítani, hanem csak különleges képességekkel és érzékkel. Marjan fokról-fokra fejlődik, amint lassanként felfedezi magában a képességet. Nem tudja, hogyan, de „érzi” és „érti” e mitologikus lények érzéseit, fájdalmát és gondolatait – ahogy tette azt az apja, és még sok elődje évezredeken keresztül. Lépésről lépésre – főként az ösztöneire hallgatva – beavatást nyer a különleges teremtmények gyógyításába, és számos kalandba keveredik velük és a segítőikkel. Ahogy egyre több állattal találkozik, egyre több barátot és ismerőst szerez: Sebastiant, akinek a családja évszázadok óta birtokol egy griffmadarat, Mallorynt, a boszorkányt, akinek egy szürke róka a társa, Horatiót, akinek több száz darabból álló, élő bestiárium gyűjteménye van a mantikórtól, a karbunkuluson át a házimanóig. A teremtények érzékletes vizuális leírása mellett – már csak ezekért a lenyűgöző leírásokért is érdemes elolvasni a könyvet – mindegyiknek megismerjük a háttértörténetét. Az állatokkal való foglalatosság mellett a kamasz lány apja rejtélyes halálának is nyomába ered, miközben– és ez feltétlen erénye a könyvnek – beengedi az olvasót a veszteség miatt érzett fájdalom és a gyászmunka folyamatába. Szinte tapintható érzelmeivel a kamasz olvasó is azonosulni tud. Magánnyomozása során egyre több arra utaló jelet talál, hogy az apát egy ősi egyszarvú miatt ölhették meg, aki valahol Ithakában él. Különböző érdekcsoportoknak különböző elképzeléseik vannak arról, hogy mihez kellene kezdeni ezekkel a csodás állatokkal, de Marjant erős erkölcsi iránytű vezérli a döntéseiben.  A regény végén már egészen más ember áll előttünk, mint a kezdetén.

A könyvnek nem mellékes szála a főhősre és megalkotójára jellemző összetett identitás megjelenítése. Az USA-ban született főszereplő amerikai anyától és iráni apától származik, második generációs amerikai lakos – hasonlóan magához az íróhoz, aki Kaliforniában nőtt fel, de iráni felmenőkkel rendelkezik. A könyv szereplői között számos bevándorló és afroamerikai karakter található, megtestesítve az USA sokszínűségét, és e sokféleségből származó előnyöket és lehetőségeket egy valódi demokráciában.

Az író, Kiyash Monsef mindig is vonzódott a görög mitológiához, kedvelte a Dungeons and Dragons fantasy világát és a legendás teremtményekről szóló leírásokat. Szakmáját tekintve húsz évig dolgozott a médiában, Emmy-díjra jelölt televíziós producerként és rendezőként, emellett videók, rövid történetek, képregények és játékok szerzőjeként. Debütáló regénye, a "Once There Was," elnyerte a Morris-díjat, nagy sikernek örvendett a fantasy-rajongók körében, s most magyarul Lázár Júlia fordításában olvasható. A sorozat második része, a Bird of a Thousand Stories várhatóan 2025 februárjában jelenik meg Amerikában.

Szénási Zsófia

Kiyash Monsef: Egyszer volt
Fordította: Lázár Júlia
Móra Kiadó, 400 oldal, 3999 Ft

Az Egyszer volt

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

könyvbe

idekattintva