Megszólalnak a nevek

A gazdag és színvonalas magyar névtani szakirodalom különösen becses ismeretterjesztő darabja Kallós Ede (1882–1950) munkája a keresztnevek eredetéről, művelődéstörténetéről. Kallós klasszika-filológus volt, 1911-től Budapesten volt gimnáziumi tanár, s nem mellesleg több nagyszerű könyvet is írt. Jelen műve eredetileg a legendás Dr. Vajna és Bokor kiadónál jelent meg 1943-ban, 2022-es reprintjére pedig a nyelvészeti könyvekre szakosodott Tinta Könyvkiadó vállalkozott.

Kallós feldolgozta a korabeli magyar utónévkészlet legjelentősebb részét, s a keresztneveket ábécérendben tárgyalta, rámutatva esetleges összefüggéseikre is. A névkészlet az ősi magyar neveken kívül bibliai, török, arab, iráni, görög, latin, germán, szláv elemeket tartalmaz. A névanyag bemutatását a szerző nagy szakértelemmel, páratlan nyelvészeti és művelődéstörténeti felkészültséggel végezte el.

Kiragadott példának megemlíthető Kallós keresztneve, az Ede, melyet a szerző példás önfegyelemmel két oldalon magyarázott. „A francia Édouard, az olasz Eduardo, az angol Edward, a német Eduard ugyanegy ősgermán névnek a hajtása”, eredeti jelentése „birtokát megőrző”, s a név elsősorban Angliában honosodott meg. Magyarországra a XIII. században Eduard alakban jutott el, s a XIX. században, egykori kun vezérnevekre is utalva, Ede alakban terjedt el. Ez utóbbi rövidített névváltozat Kallós személyes tapasztalata szerint német nyelvterületen, szórványosan becézett, bizalmaskodó névalak. A szerző szócikkében két Ede, pontosabban Edward védőszentet is említett – mindketten angol királyok voltak, napjaik március 18. (a Sándorral osztozva) és október 13. (a Kálmánnal osztozva).

Kallós a kor divatos névváltozataira különös figyelmet fordított. Ilyen volt a Magyarországon is elterjedt Teddy, amely az angol nyelvben az Eddy–Teddy párban jelentkezett, miként a magyarban is van az Andrásnak és az Endrének becézett, az Andi–Bandi párból adódó Bandi változata. Az Eddy és a Teddy eredetileg az Edward (Ede), Edgár és Edmund (Ödön) becézései. Kallós könyvében rövid eligazítás, önálló szócikk található olyan, évtizedekkel később divathullámokat képviselő, eredetüket tekintve „enyelgő”, „meghitt érintkezésben használatos” névformákról is, mint a Bence és a Gergő. Az 1970-es évektől kezdődően Magyarországon különösen divatos és bizonyos értelemben újszerű keresztnév a Krisztián – ezt a korabeli névhasználatot követve Kallós könyvében a régebbi Keresztély névváltozat részletes, kétoldalas bemutatása helyettesíti.

A napjainkban születettek keresztnevének megválasztása továbbra is a szülők dolga, akarata. Többek véleményét ki szokták kérni, s a tájékozódáshoz kitűnő, bevált útmutató Kallós Ede jelen műve.

Galambos Kristóf

Kallós Ede: Nevek és napok
Dr. Vajna és Bokor 1943. Reprint kiadás.
Tinta Könyvkiadó, 387 oldal, 3990 Ft