Cecilie Enger: A fehér térkép
Laik Eszter - 2026.07.29.
Összekapaszkodva

Cecilie Enger norvég írónő már két kiváló regénnyel vette le a magyar olvasókat a lábáról: mindkettőben bizonyságát adta érzékenységének, ami a lélek fekete-fehér színekkel nem lefesthető, kavargó örvényeinek ismeretét illeti. Bár női hősnőket vonultatnak fel,
Enger regényei határozottan levetik magukról a „női irodalom” egyébként sem adekvát címkéjét: |
az írót sokkal inkább a mindenkori társadalomba ágyazott emberi magatartásmódok foglalkoztatják, legyen szó gyászról, rokoni kötődésről, karrierről, a bennünk élő múltról vagy – legújabb regényében – épp a társadalom elutasításával szembehelyezkedő összekapaszkodásról.
Újdonságként hat, hogy A fehér térképben Enger elhagyja a modern kort: a történet a 19. században játszódik, és az írónő az első pillanattól olyan meggyőző hitelességgel teremti meg a fejlődésnek induló elzárt kis norvég települések atmoszféráját, hogy az olvasó szinte látja-tapintja maga körül ezt az egyszerre ridegnek, a mainál mégis sokkal közvetlenebbnek, kifinomultabbnak ható világot.
A történet főhőse, Bertha fiatal, zárkózott lány, aki épp saját lábára áll, és elfogad egy boltoskisasszony-állást egy bányászvárosban, elhajózva otthonától és addigi életétől. Furcsa módon új lakhelyén is belefut a korábban megismert Hannába, a nála jóval határozottabb, különös, titokzatos fiatal nőbe, aki az első pillanattól elbűvöli Berthát kívülállásával, lázadó gondolkodásával, de a lány ezt még magának sem meri bevallani.
Kettőjük lassú közel kerülése, barátságnál mélyebbé érlelődő kapcsolata óhatatlanul sokaknak szemet szúr a merev társadalmi viszonyok között, |
és a legkevésbé sem értékelik e nők törekvéseit, vágyait, életmódját. Hát még, amikor Bertha és Hanna közös vállalkozásba fognak, és nagyratörő üzleti terveket szőnek...
Enger valós történelmi hősnőkről mintázta meg szerethető karaktereit: az első női hajózási vállalkozók életútját komoly kutatásokra alapozva dolgozta fel, ám a regény a maga sodrása, fordulatos cselekménye, lírai szépsége alapján – magyarul Petrikovics Edit művészi fordításában – lehetne szinte tisztán a fantázia szárnyalásának eredménye is. A jelenetek mozivászonra illenek (nem csodálkoznánk, ha egyszer valóban születne film a műből), s
a két nő életútját egészen az öregedésig, majd a búcsúig végigkísérő történet olyan mélyen érinti meg az olvasót, hogy hatása a klasszikus regényirodalom legjobbjaiéval vetekszik. |
Cecilie Enger [2022] októberben Budapestre látogat a Margó Fesztiválra, és nem elfogultság, csupán a regénye olvasása utáni elfogódottság mondatja a recenzenssel: érdemes lesz találkozni vele.
Laik Eszter
Cecilie Enger: A fehér térkép
Petrikovics Edit fordítása
Typotex Kiadó, 272 oldal, 3700 Ft
Ajánló tartalma:
Az archívum kincseiből
Anekdotai és balladai nagykabátok – Dalos György: A körülmetélés. A nagy buli
Időszerűség – általában és különösen. Száz éve született Bálint György
Pokoli aranykor – Havasréti József: Alternatív regiszterek
Elképzelt valóság – Interjú Jolsvai Andrással
Kötelező, ajánlott, szabadon választott – Novemberi olvasónapló



















