Az Európai Szerzők Napja a kontinens irodalmi sokszínűségét és az olvasás örömét hivatott ünnepelni. Az Európai Bizottság kezdeményezéséhez idén a Magyar Olvasástársaság (HUNRA) a #ReadForReal kampány magyarországi szervezőjeként csatlakozik. Pompor Zoltánt, a Magyar Olvasástársaság elnökét a program céljairól, az olvasás kihívásairól és a magyar szerzők szerepéről kérdeztem.

– A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) idén a #ReadForReal nemzetközi olvasásnépszerűsítő kampány magyarországi szervezője. Mi a legfőbb üzenet, amit ezzel a kezdeményezéssel szeretnének átadni.

– A legfőbb üzenet az, hogy Olvass. Komolyan! A #ReadForReal projekt arra hívja fel a figyelmet, hogy a képernyők által uralt világban milyen felbecsülhetetlen érték a valódi, elmélyült, kritikus olvasás. Célunk, hogy a fiatalabb generációkat is visszavezessük a könyvekhez, a mélyebb gondolkodás képességéhez. Ebben a folyamatban fontos szerepe van annak, hogy minél több lehetőségük legyen megtapasztalni az európai szerzők írásaiban rejlő kreativitást és nyelvi sokszínűséget.

– Az Európai Szerzők Napja programsorozat 2025-ben november 11. és december 12. között kerül megrendezésre Európa minden országában. Milyen típusú eseményekre számíthat a magyar közönség ebben az időszakban?

– A programsorozat fókuszában az író-olvasó találkozók, felolvasások és műhelymunkák állnak. Célunk, hogy az írók, fordítók és a könyves szakma más képviselői közvetlenül találkozzanak az olvasókkal, különösen az iskolásokkal. Arra bátorítjuk az iskolákat, könyvtárakat és könyvesboltokat, hogy szervezzenek saját eseményeket, amelyekkel erősítik az európai irodalom iránti érdeklődést. A Magyar Olvasástársaság meghívására a népszerű olasz-svájci illusztrátor Davide Cali is Magyarországra látogat december 11-én, Kaposvárott és Budapesten vesz részt beszélgetéseken, közönségtalálkozókon gyerekekkel és felnőttekkel.

– Milyen szerepet szánnak a magyar szerzőknek ebben a nemzetközi programban? Kiemelt cél a hazai irodalom népszerűsítése is?

– Természetesen! Bár a kezdeményezés az európai irodalom sokszínűségét ünnepli, a magyar irodalom a szerves része ennek a palettának. Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díja is rámutat arra, hogy a magyar szerzők az európai irodalmi közösség megbecsült szereplői. Az Európai Szerzők Napja eseményei remek alkalmat nyújtanak arra, hogy a diákok és a felnőttek is találkozzanak a kortárs magyar írókkal.

– Egy korábbi felmérés szerint a felnőtt magyar lakosság egy része nem olvas rendszeresen könyvet. Ön szerint mi a fő oka a csökkenő olvasási hajlandóságnak, különösen a fiatalok körében?

– Az olvasás elmélyülést igényel, ezért úgy gondolom, hogy a legfőbb kihívás a figyelemkoncentráció megtartása a digitális média dominálta világban. A több mint 30 éve működő társaságunk hitvallása, hogy napi 15 perc mese minden gyereknek jár, ezért kulcsfontosságú, hogy az iskolában és otthon is motiváló olvasási élményeket teremtsünk.

– Hogyan lehetne hatékonyan motiválni azokat a fiatalokat, akik nehezen találnak rá a könyvek örömére?

– Az olvasóvá nevelés csak olvasó környezetben valósulhat meg – a pedagógusok és szülők személyes példája nélkülözhetetlen. Emellett hagyni kell, hogy a gyerekek maguk válasszanak olvasmányt, ami releváns számukra. A kötelező olvasmányok mellett a személyes érdeklődést felkeltő, populárisabb művek is fontos elemei az olvasóvá válásnak. Az egyéni olvasói ízlés kialakulásához elengedhetetlen, hogy minél kisebb korban, minél sokszínűbb könyvvilággal ismerkedjenek meg a gyerekek.

– Az olvasási készségek és szokások hanyatlása európai probléma. Milyen jó gyakorlatokat lát más európai országoknál, amelyeket érdemes lenne átvenni Magyarországon is?

– Sok példa van, de kiemelném az erős könyvtári hálózatok és az integrált olvasásfejlesztési programok fontosságát. Külföldön gyakoriak az olyan modellprogramok, ahol a szerzők, fordítók és illusztrátorok szorosabban együttműködnek az iskolákkal. A finn, a lengyel és a német példák arra mutatnak rá, hogy érdemes minél korábban elkezdeni a célzott olvasásnépszerűsítést – például „könyvkelengye” programokkal.

– A #ReadForReal kampány a „valódi” olvasásra helyezi a hangsúlyt. Mit ért ez alatt pontosan? Elutasítják az e-könyveket vagy hangoskönyveket?

– Semmiképpen sem. A „valódi” olvasás a kampány kontextusában a mély, értő olvasást jelenti, szemben a képernyőn történő felületes szkenneléssel. Ez a kritikus gondolkodás, az empátia és a hosszú távú figyelem képességét fejleszti. A formátum másodlagos: a papírkönyv és a minőségi e-könyv is alkalmas a mélyolvasásra, ha a fókuszunkat ráirányítjuk a szövegre.

– Az olvasás az egyéni élmény mellett társadalmi jelentőséggel is bír. Milyen szerepet játszanak az európai szerzők abban, hogy a fiatalok megértsék a társadalmi és személyes kihívásokat?

– Az irodalom – a szerzők által – tükröt tart elénk. Az európai szerzők művei bemutatják a kontinens közös kulturális örökségét, történelmi tapasztalatait és a kortárs problémáit. A könyvek segítségével a fiatalok empátiát tanulhatnak, és ezáltal jobban megérthetik a körülöttük zajló társadalmi és etikai kérdéseket.

– Milyen tanácsot adna az olvasóknak az Európai Szerzők Napja apropóján?

– Szeretnék mindenkit arra bátorítani, hogy vegye kézbe egy olyan európai szerző könyvét, akinek az anyanyelve és kultúrája különbözik a sajátjától! Fedezzük fel a kontinens irodalmi gazdagságát! Ez a nyitottság a valódi európai szellemiség alapja. És ne feledjék: olvassanak naponta, akár csak 15-20 percet, de Olvassanak! Komolyan.

Kovács Antal
Fotó: Kriston Attila