Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

Könyvek tengerén – Könyvfesztiváli kulisszatitkok Gál Katalintól, az MKKE elnökétől

Mátraházi Zsuzsa - 2023.09.27.

Szeptember 28. és október 2. között tartják idén a Budapest Nemzetközi Könyvfesztivált a Millenáris parkban, ahol a Nagy- és az Üvegcsarnokban, az Európa Ponton és a Nemzeti Táncszínház épületében is lesznek mind a felnőtteknek, mind a gyerekeknek szánt események. A díszvendég ország most Hollandia, a díszvendég író pedig, aki átveheti a Budapest Nagydíjat Karácsony Gergely főpolgármestertől és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésétől, John Scalzi, amerikai sikerszerző lesz. Gál Katalintól, az Egyesülés elnökétől azt kértük, osszon meg néhány kulisszatitkot az olvasókkal arról, hogy miként szerveződik egy efféle nemzetközi könyves rendezvény.

Mióta tudják, hogy idén a holland könyvszakma képviselőit fogják vendégül látni a magyar könyvfesztiválon, ottani kortárs írókat, szerkesztőket, kiadókat egyaránt?

– Három éve kezdtük el a szervezést. A kultúra szereplőinek tartott nagyköveti meghíváson vettünk részt, ahol a művelődés minden ágának, a táncosoktól a színészeken, könyveseken és képzőművészeken át a zenészekig évente mindenki elmondja, mi újság az adott időszakban a maga területén. A hollandok pedig nagyon figyelnek arra, hogy hol, mihez tudnak jól kapcsolódni. Így 2021 és 2024 között, kulturális területen fókuszba helyezték Magyarországot. Ennek a része lett a Könyvfesztiválon való díszvendégség. Csak közbejött hátráltató körülményként a covid, ami miatt későbbre tolódott olyan országok részvétele, akik képviselőivel már korábban szerződtünk. Így mostanra halasztódott a hollandokkal való együttműködés, amit már egy új nagykövettel és új kulturális felelősökkel valósítottunk meg. Most, a megnyitó előtt úgy gondolom, igazán időszerű a holland kultúra és irodalom bemutatkozása.

–        Amiatt, hogy ezúttal két kis nyelv találkozik?

–      Igen, ebben a tekintetben a holland irodalom is rászorul az itthoni népszerűsítésre. Angolra ugyan hamar lefordítják az ott megjelent műveket, de magyarra kevésbé. Most azonban a gyönyörű, és példaszerűen csupa újrahasznosított anyagból készült holland standon számos kortárs szerzőjük magyarul megjelent műve lesz látható, és hollandra fordított magyar kötetek szintúgy. Ezért is lett a könyvfesztivál holland programjának az a szlogenje, hogy könyvek tengerén. A holland kortárs irodalom népszerűsítésének az akadályai is legyőzhetők e vendégség által. Ahogy a skandináv krimik nagy karriert futnak be Magyarországon, ugyanúgy közkedveltté válhat a kortárs holland irodalom, ha megismerik az emberek. Most itt van erre a remek lehetőség: 12 szerzőjüket hozzuk el Budapestre a fesztivál idején, akikkel személyesen találkozhatnak a Millenárisra kilátogatók, és a két nemzet közötti számos kapcsolódási pontra is felfigyelhetnek.

–      Milyen holland-magyar kapcsolódásokra utal?

–      Például arra, hogy a XVI. században Magyarországon forgalomba került könyvek jó részét Hollandiában nyomtatták. De azt is kevés magyar sejti, hogy korábban holland és magyar királyi kapcsolatok is voltak. A mohácsi csatában elhunyt II. Lajos király feleségét Németalföld helytartójaként csak Magyarországi Mária néven ismeri a történetírás. Említhetem a gyermekvonatokat is, amelyeken az első világháború után magyar kislányok és kisfiúk utazhattak hosszabb rövidebb időre felerősödni, a traumákat kiheverni Hollandiába.

–      Mi az, amit akár el is tanulhatnak a magyar kollégák a holland könyvkiadásból?

– Mostanában felerősödött náluk az a tény- és fikciós irodalmi vonulat, amely azzal foglalkozik, hogy milyen lelki fájdalmat, terhet jelent az egymás után jövő nemzedékek átlagemberének a hajdani gyarmatosítás. Sokan csak most fogják fel, hogy milyen következményekkel járt a kolonializmus. Magyarországnak ugyan nem voltak gyarmatai, de szomszédai és kisebbségei igen, akikkel nem mindig bánt megfelelően. Ezt is érdemes lenne az irodalomban kibeszélni. Látszólag távol eső, de mégiscsak párhuzamos problémák ezek. A holland gyerekirodalom szintén figyelemreméltó. Különböző formákban, és más-más korosztály számára feldolgozzák a gyerekeket körülvevő, és őket minden bizonnyal nyomasztó élethelyzeteket. Előveszik témaként a szülők válásával, a vegyes házasságokkal, a mozaikcsaládokkal, a környezetben esetleg felbukkanó komoly betegségekkel, egy rokon elvesztésével foglalkozó szituációkat. Ha ezekből bármelyik előfordul a kicsi környezetében, nyilván szorongást okoz neki, amit ezek a könyvek valamelyest enyhítethetnek, legalábbis segítenek a trauma feldolgozásában. A könyvfesztivál Gyermek(b)irodalmában lesz holland mesedélután a magyar látogatóknak.

–      Amikor itthon kötelezővé vált a 18 év alattiaknak feltehetően nem ajánlott könyvek fóliázása, ön aggódott, hogy ez visszatetszést kelthet a fesztivál külföldi vendégeiben. Végül hogyan fogadták ezt a legújabb magyar sajátosságot?

–      Bizony nehéz volt elmagyarázni a külföldi partnereknek, hogy miről is van szó, hiszen mi magunk sem igazodunk ki az értelmezési problémák sorát felvető törvényen. Voltak olyan külföldi együttműködők, akik szabályszerűen kondoleáltak, mert azonnal látták, hogy ez a szabályozás visszaveti, önkontrollra serkenti a könyves szakmát. Mások kétségbe vonták a szavainkat, annyira elképzelhetetlennek gondolták ezt a helyzetet. Mi most abban bízunk, hogy idén ősszel újra előveszik a gyermekvédelmi törvényt, amikor is reményeink szerint a könyves szakmára vonatkozó részeket is átfogalmazzák, pontos útmutatót adva.

–      Azt hogyan döntötték el, hogy a Budapest Nagydíjat idén John Scalzi sci-fi író, az Amerikai Science-fiction és Fantasy Írók Egyesületének elnöke kapja, akinek Vének háborúja című első könyvét a legjobb kategóriában 2005-ben Hugo-díjra jelölték?

–      A budapesti rendezvény legerősebb vonulata kifejezetten szépirodalom-centrikus, miközben az olvasói igényekre is figyelemmel kell lennünk. Döntés előtt felidéztem magamban, hogy mikor, hol álltak hosszú sorok azért, hogy valaki dedikálja a látogatók által megvásárolt könyveket. Emlékeztem, hogy 2019-ben Karl Ove Knausgård volt az egyik ilyen író, a másik pedig egy számomra akkor ismeretlen mosolygós úr, aki négy órán át állta a dedikációkérők ostromát. Ő volt John Scalzi, aki hidat képez a szorosan vett szépirodalom és a színvonalas szórakoztató irodalom között. Kiadója, az Agave jó kapcsolatot ápol vele. Megkeresték a felkérésünkkel, és Scalzi azonnal elvállalta, hogy ő lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. Fontos szerepnek és presztízsnek érzi ezt a lehetőséget a maga számára. Az eseményen lelkes olvasója, a sci-fi-rajongó Nagy Ervin színész fog részletek felolvasni a szerző egyik könyvéből. Nyitnia kell a könyvszakmának minden olyan szerző irányába, akivel azonosulni tud. A szépirodalmat olvasók és a könyvvásárlók száma konstans, ezt volna jó valamiképpen bővíteni. Az óvodában kellene kezdeni, és tapasztaljuk is, hogy alsós tanítók sokszor visznek a gyerekek elé Berg Judit vagy Marék Veronika könyveket. A kötelező olvasmányok listáját is érdemes lenne frissíteni. Azt látom, hogy ez ötven éve bemerevedett, hiszen családom legkisebb tagjainak is azt a művet adják fel kötelezőként, mint amit nekem, annak idején. Pedig vevők az irodalomra, csak meg kell találni az érintkezési pontot. Ahogy a líránál sikerült a nyitás: a fiatal versszeretők körét gyarapítják például kortárs költők alkotásai, mint például Kemény Zsófié, Závada Péteré, hogy csak kettejüket említsem.

–      Mit gondol, hányat fog elolvasni a könyvfesztivál alkalmából megjelenő könyvek közül?

–      Noha párhuzamosan általában több könyvet olvasok, folyamatosan elmaradásban vagyok, mert vannak hivatalból „kötelező” olvasmányaim. Sajnos, így csak a töredékét fogom elolvasni a most megjelenő köteteknek. De nem is a mennyiség a fontos. Ha kapkodva elolvasok 30 kötetet, nem biztos, hogy ér annyit, mintha csak gondosan kiválasztott hattal végzek.

Mátraházi Zsuzsa
Fotó: Vincze Eszter

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés