A család könyvespolca
Játék vagy tanulás? Ezzel a kérdéssel általában hatévesen szokott szembesülni a gyermek és persze a szülő, aki ráadásul azt is jól tudja – talán éppen Róbert Gidától –, hogy az iskoláskor beköszöntével vége a korlátlan szabadságnak, ezentúl már nem lehet felelőtlenül semmit tenni, tanulni kell kész, punktum. Számos úton lehet azonban megérkezni az iskolába, és az iskola (a jó iskola) is számos utat kínál a tudásvágyó gyerekeknek.
A családi könyvespolcra ezúttal olyan könyveket gyűjtöttünk, amelyek „módszeresen” nevelik a tanárokat, szülőket és gyerekeket. Persze nem sokat ér egy könyvespolc szépirodalom nélkül, két friss, izgalmas képeskönyvet is ajánlunk, illetve egy praktikus kézikönyvet tanácstalan apukák számára.
A borsodi Hejőkeresztúr általános iskolájáról az hír járja, hogy a helyi pedagógusok csodákra képesek. A halmozottan hátrányos helyzetű családból származó gyerekek szívesen járnak ebbe az iskolába, rendesen tanulnak az órákon, illedelmesen viselkednek, sőt nyolcadik osztály után egyre többen vágnak neki a középiskolának. És mindezt nem kényszerből, hanem önszántukból, örömmel. A Több mint csoportmunka című könyvben az iskola igazgatója, K. Nagy Emese mutatja be a tengerentúlról importál Komplex Instrukciós Programot, amelyet hazai elemekkel egészítettek ki. Így került be a differenciált csoportmunka mellé a táblajáték (a diákok órarendbe építve ismerkednek meg közel 500 táblajáték szabályaival!), mindemellett nagy hangsúlyt helyeznek a családok bevonására az iskolai életbe.
A szülők másféle bevonását helyezi pedagógiai módszerének középpontjába Glenn és Janet Doman könyve (Hogyan sokszorozzuk meg gyermekünk intelligenciáját?) A szerzők kutatásai szerint az egyéves gyerekek sokkal gyorsabban tanulnak meg például olvasni, mint a hatévesek. Lendületes, lehengerlő retorikájú könyvükben „a gyengéd forradalom” módszerét gyakorlati példákon keresztül hozzák közel a szkeptikus szülőkhöz (az olvasás mellett az enciklopédikus tudás bővítésének és a számolás elsajátításának módszertanával ismertetik meg az olvasót). Úgy vélik, hogy a gyerekek sokkal szívesebben tanulnak, mint játszanak, és ezt a végtelen tudásvágyat nem használják ki kellőképpen a szülők. A szellemi teljesítmény növelését örömteli szülő-gyermek kapcsolatba ágyazva képzelik el, a módszer alkalmazásához intelligencia-kártyákra, egy kevés időre és némi következetességre van szükség. Nem árt azért arra is figyelni, hogy az IQ fejlesztése mellett az EQ (érzelmi intelligencia) erősítésére is maradjon energiánk.
Mire nevelitek a gyerekeiteket? – szegezi a szülőknek a kérdést Deákné B. Katalin 
legújabb könyvének címe. A provokatív kérdéssel a szerző célja, hogy a szülők elgondolkozzanak: elég tudatosan, mondhatni progresszíven nevelik-e a gyermekeiket. A könyv hatéves koráig kíséri végig a gyermek és a szülő közös útját, és igyekszik segítséget adni alapvető nevelési helyzetek megoldásához.
Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy az apa-gyermek kapcsolatnak milyen fontos szerepe van egy család életében. A munka látványos – egyben hálátlanabb – része az otthon lévő anyáké, de a gyermek óvodába, majd iskolába kerülésével, sok apa is kiveszi a részét a „piszkos munkából”. Az utóbbi időben egyre több olyan könyv jelent meg magyar nyelven is, amely arra hívják fel a figyelmet, hogy nem szükségszerű, hogy az apák virtuális lényekké váljanak, akik otthon nagy ritkán fordulnak csak elő (elég, ha Rob Parsons A hatvanperces apa vagy Süveges Gergő Apa-kép-írás című könyvére gondolunk). Az Apák kézikönyve nevelési iránytűnek készült – tanácstalan apukák számára. Talán azért, mert a hirtelen jött elhatározást (több időt szeretnék a gyermekemmel tölteni) nem egyszer tanácstalanság követi: jó, jó, de mit is tudnánk közösen csinálni. A könnyen befogadható, képes ötlettár olyan otthoni és szabadtéri aktivitásokat kínál az apáknak, amelyek segítségével feledhetetlenné tehetik az együtt töltött órákat.
Az olvasási szokások kialakulásában, különösen a fiúk esetében, nagy szerepe van a 
példamutatásnak. A magyar ifjúsági irodalom kézikönyvének szerzője Illés György nem kevesebbre vállalkozik, minthogy az utóbbi évtizedek ifjúsági irodalmának keresztmetszetét adja – segítve ezzel a szülőknek az olvasmányválasztásban. S bár a könyv címe és tartalma nincs összhangban, és a gyermek- és ifjúsági irodalom történetének áttekintésekor a hazai szakirodalom eredményeinek összefoglalásán kívül jobbára szubjektív könyvajánlásokat és nem elemzéseket olvashatunk, az alkotói interjúkban egy olyan dimenziója mutatkozik meg a kézikönyvnek, amely a pedagógusok és a könyvtárosok szakmai érdeklődésén túl a szülőket is megszólíthatja. A klasszikusok felidézése mellett egészen napjainkig sorolja a szerző az ismert és kevésbé ismert regényeket, bizonyítva ezzel azt, hogy igenis van miből válogatni, csak ismerni kell az étlapot.
Az érzelmi intelligencia fejlesztésének egyik hatékony módja, ha rendszeresen 
mesélünk a gyerekeknek. A történetekben kibomló kapcsolati struktúrák életre szóló mintákat és ellenmintákat adnak a történetek hallgatóinak, befogadóinak saját későbbi kapcsolataik formálásához. Sven Nordquist abszurd humorú Pettson és Findusz-történetei a magyar olvasók szívéhez is hamar közel kerültek. A zsivány macska és öreg gazdájának legújabb epizódjában (Findusz elköltözik) Findusz úgy dönt, hogy kipróbálja, milyen a különélés. Természetesen, mint azt a korábbi kalandok során már tapasztaltuk, ez a kiruccanás sem zökkenőmentes. Kiderül, hogy a nagyszájú kandúr jobban érzi magát Pettson ölében, mint a kerti budiban kialakított saját lakosztályában.
Pierre Delye és Cécile Hudrisier Az éhes kismanó című könyve gazdag képi világával szórakoztat, emellett enciklopédikus ismereteket is ad: megtudjuk belőle, hogyan lesz a búzából kenyér. Igaz fordított sorrendben… A tréfás vándormese hőse, a jópofa piros sapkás manó megpróbál kenyeret szerezni a péktől, ám mivel nincsen pénze, a pék elküldi a molnárhoz, a molnár a gazdához, a gazda lóhoz és így tovább. Az éhség hajtotta kismanó végül elnyeri jutalmát, aznapra akad finom betevője, hiszen megdolgozott érte. De mihez kezd a következő napon?
Pompor Zoltán
K. Nagy Emese: Több mint csoportmunka, Nemzeti Tankönyvkiadó, 152 oldal, 1990 Ft; Glenn Doman - Janet Doman: Hogyan sokszorozzuk meg gyermekünk intelligenciáját? Tudatos Lépés, 280 oldal, 3500 Ft; Deákné B. Katalin: Mire nevelitek a gyerekeiteket? Tudatos Lépés, 176 oldal, 3200 Ft; Ballnik, Peter: Apák kézikönyve, Móra, 208 oldal, 3990 Ft; Illés György: A magyar ifjúsági irodalom kézikönyve, Dekameron, 226 oldal, 2490 Ft; Sven Nordquist: Findusz elköltözik, General Press, 32 oldal, 2500 Ft; Pierre Delye - Cécile Hudrisier: Az éhes kismanó, General Press Kiadó, 34 oldal, 2800 Ft
