Az Athenaeum sajtóközleményében az állt, hogy a kiadó 2018-tól nem könyveket ad ki, hanem megkezdi pszichohistóriája fejlesztését. Hogy ez micsoda, arról február 8-án egy kicsit többet megtudtunk a Boscolo Budapest Fehér- Vörös szalonjában rendezett tájékoztatón, emellett három új szerzőt is bemutattak.

Szabó Tibor Benjámin, a kiadó ügyvezető igazgatója az Athenaeum történetével indított. A mai Athenaeum, a Líra Kiadói Csoport legnagyobb hagyományú imprintje óriások nyomában lépked, ahogyan elődjük, a kiadó alapítója, Emich Gusztáv könyvárus kiépítette Magyarország első, modern értelemben vett médiabirodalmát, a mai Athenaeum is flow-élményt nyújtó műveket szeretne kínálni olvasóinak. Azonban úgy gondolják, ma már az önálló mű csupán hordozója az egymásból fejlődő élménymintázatok nagy folyamának, ezért 2018-tól a kiadó tevékenységét nem termékek létrehozása, nem márkák építése, nem egyedi művek marketingje vezeti. Nem egyszerűen olvasmányokat adnak az olvasók kezébe, de olyan, egymással is párbeszédbe lépő, a világnak egy teljes képét építő tartalmak láncolatát, amelyek közösen egy új minőséget hoznak létre. Ezt az alapnarratívát, a nagy mögöttes történetet Erik Homburger Erikson német pszichológus munkássága nyomán és Isaac Asimov halhatatlan felismerései előtt tisztelegve pszichohistóriának nevezik. A kiépült pszichohistóriák karaktere nagyon érzékeny a kiinduló állapotokra, a forrásra, ezért kiadójuk három olyan szerzővel indítja pszichohistorikus működését, akikben ötvöződni látják a három, számukra legfontosabb fogalmi bázist, a hagyományt, a szellemet és a romantikát.

Új szerzőjükként üdvözölték a kortárs magyar szépirodalom egyik legnagyobb állócsillagát, Vámos Miklóst. A XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából megjelenő Töredelmes vallomás egy kisprózagyűjtemény, amelynek rövid (és a könyvben haladva egyre rövidebb) történeteit a kognitív disszonancia redukciója és a szekunder szégyen dinamizálja. A történetek elbeszélője életének legkínosabb, legszégyenteljesebb jeleneteit, élményeit, emlékeit idézi fel. Vámos Miklós, a decens, realista író szinte maga a pszichohistória. Miközben kisprózái olvashatók humoros anekdoták füzéreként is. Az író műhelytitokként elárulta, a látszat ellenére nem tudatosan, hanem ösztönösen, sugallatok révén ír, könyvei szinte maguk fejezik be magukat.

Krekó Péter egyetemi oktató, a Political Capital ügyvezetője korunk egyik vezető társadalomkutató influencere, már doktori disszertációjában is az összeesküvés elméletekkel foglalkozott. Tömegparanoia: Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája című munkája egy igazi, brit típusú ismeretterjesztő könyv, amely jelenkori társadalmunk egyik legnagyobb kihívásáról, a valóság, mint bizonyosság elveszítéséről, annak okairól és mechanizmusáról szól. Könyve, amely szintén a Könyvfesztiválra jelenik meg, aktuális kérdéseket feszeget: Milyen társadalmi reflexek hívják életre, és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Mi a különbség az álhír és a dezinformáció között? Hogyan alakítja át a valósághoz való viszonyunkat az ún. „igazságon túli” politikai kommunikációs gyakorlat? Lehet társadalmi szinten védekezni az agymosás ellen? Milyen jelekről ismerhetjük fel, hogy éppen egy politikai irányítású médiagépezet hatása alatt állunk? Olvasmányos, alapvetően szociálpszichológiai szempontú műve, történeteken, valós eseményen keresztül mutatja be, hogyan és miért jelenik meg az álhír a világban. A szöveg tele van forrásmegjelöléssel, lábjegyzettel, tudományos cikkekre való hivatkozásokkal. Mint elmondta, az volt a célja, hogy olyan érdekes legyen a könyv, mint A rábeszélőgép, amit történetesen Vámos Miklós fordított.

Nem létezhet egészséges mentális működés a személyes élet tónusai, a „kis világok”, a kapun belüli valóság specifikumai nélkül. A közelmúltban a Líra Kiadói Csoport szerzői közösségéhez csatlakozott Finy Petra. A tesó-ügy, Az ovi-ügy lapozóiból és mesekönyvek szerzőjeként is ismert író, költő, felnőtt könyveiben líraian ábrázol női sorsokat. Domesztikus prózája, az Akkor is az elárultság és az elhagyatottság krízisélményeit, a tolerancia, a humánum megjelenési formáit, az életküzdelmek családi feldolgozását tematizálja, a Madárasszony után ismét egy nehéz női sors érzékeny, színekben gazdag ábrázolásával. Előző regénye központjában a depresszió áll, a Könyvfesztiválra megjelenő új könyvének hősnője a válást éli át. A szerző szerint azért is fontos erről beszélni, mert sok nőt érintő téma, de lényeges szempont, ő azt szeretné sugallni, hogy van élet a válás után: a család aktivizálja erőit, a gyerekek sem csak biodíszletek, egy idősebb szereplő által humor is része a történetnek. Régi vesszőparipája, hogy a fiatalok az idősebb generációtól sokat tanulhatnak.

A sajtótájékoztató végén Krekó Péter álhír szakértőként reflektált a „Nem könyveket ad ki az Athenaeum 2018-tól” címre. Szerinte ez egy jóindulatú dezinformáció, ironikus, jó fikció. Az igazság tehát az, hogy a kiadó természetesen ezután is könyveket fog kiadni, de termékei között az eligazodást egy pszichohistóriának nevezett okos hálózat segíti majd. A webes alkalmazás júniusban indul, melynek segítségével új típusú összefüggésekre talál az olvasó, plusz egy jó játék; valójában a kiadó tartamainak összefüggéstérképét találjuk majd meg egy helyen.

Szepesi Dóra
Fotók: Bach Máté