Csúcspéldányszámok, 2019. harmadik negyedév
K. A. - 2019.11.14.
Mi a közös Leiner Laurában és Kepes Andrásban? Olvasóink közül bizonyára sokan rávágják a választ, mintha csak egy televíziós vetélkedőn vennének részt. Nekik nem lesz újdonság az információ, akik pedig nem tudják kapásból megmondani, azok most itt tudhatják meg: mindkettejüknek 50000 példányban jelent meg a könyve.
A Központi Statisztikai Hivatal közreadta honlapján a 10000 példányban, vagy nagyobb számban megjelent könyvek harmadik negyedévi listáját, amely – ennyit megelőlegezek olvasóinknak – érdekesebbnek tűnik fel az előző negyedévi listánál.
Azok kedvéért, akik nem rendszeres olvasói a „példányszám-figyelő” rovatunknak, elmondom, hogy a Központi Statisztikai Hivatal negyedévente kérlelhetetlen rendszerességgel nyilvánosságra hozza a Magyarországon legnagyobb példányszámban kinyomtatott könyvek listáját. Az adatok az Országos Széchényi Könyvtártól kerülnek a KSH munkatársaihoz, akik rendszerezik, és megjelentetik a hivatal honlapján, de csak a 10000-nél nagyobb számban megjelenő, és a szépirodalmi, ifjúsági és gyermekirodalmi kategóriába tartozó művekét. Hazánknak a tudományos ismeretterjesztést mohón szomjazó olvasói rétege hiába vásárolná fel több tízezres mennyiségben például a földön kívüli intelligencia kereséséről szóló könyvet, az nem kerülne a KSH listájára, mert nem tartozik bele a nyomon követett kategóriába.
Nem árt hangsúlyozni azt sem, hogy ezek a számok sokféle elmélkedés alapját képezhetik, de semmiképpen sem tekinthetők olvasói sikerlistáknak. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem látszik szabályos megfelelés a példányszámlistákon és a sikerlistákon szereplő művek között. A legnagyobb példányszámban megjelenő könyvek persze matematikailag nagyobb valószínűséggel kerülhetnek sikerlistára, de a sikerlistára kerülés eléggé átláthatatlan folyamat, mert túl sok tényező befolyásolja a könyvek fogyását, és a nagyközönség vásárlói szokásait.
Az előző negyedévi beszámolónk a KSH listáról keltett némi – korlátozottan megjelenő – közfigyelmet: az azonnali.hu munkatársa, Pintér Bence publikált egy írást arról a szenzációs felfedezéséről, hogy a külföldi szerzők listáján szereplő több mű meg sem jelent.
Erről magam is csak úgy értesültem, hogy a cikk szerzője megkérdezte tőlem írásban, hogy honnan vettük az adatokat, mivel a KSH honlapján – akkor már egy ideje – a lista csak a 2018. I. negyedévéig tartalmazta az adatokat (a KSH honlap szolgáltatása, hogy az adatokat bárki letöltheti róla excel formátumban is, mi innen vettük). A „nemzetközi helyzetet” az már csak fokozta, hogy a „nem létező” KSH lista „külföldi szerzők” kategóriájában az első négy helyen álló mű nem is jelent meg – fogalmazódott meg a kulturális szenzációt feltételező állítás. Azután persze majdnem minden tisztázódott az azonnali.hu oldalán is – csak a kiadó megszólaltatása maradt el, pedig a szerző megígérte, hogy visszatér a kérdésre.
Mindig öröm, ha kiderül, hogy vannak olvasói sorozatunknak – bár nem feltétlenül az ilyen típusú figyelemre vágyunk –, ennek ellenére szóba sem hoztam volna a történetet, ha nem lennének tanulságai.
Az egyik tanulság, hogy ismét megfogalmazhatunk egy már sokszor ismételt „axiómát”, immár közvetlen tapasztalati úton is alátámasztva: a fiatalabb nemzedék számára, ami nincs a neten, az nem létezik. A cikk szerzője a netes adatbázisokon és a nagy kereskedelmi hálózatok internetes oldalain kereste az említett négy művet, és mivel nem találta meg rajtuk, feltételezte, hogy azok nincsenek. (Az csak apró adalék, hogy mint írtam, lista sincs, hiszen a KSH honlap akkor – első látásra – csak 2018. első negyedévéig tartalmazta az adatokat.)
A nem létező könyvek listára kerülésének feltételezése abszurd elképzelésnek tűnik fel. Olyan mértékű ördögi konspirációra volna ahhoz szükség, hogy egy titkos háttérhatalom az OSzK papíralapú és netes adatközlői közé furakodva egy létező kiadó nevében létező szerzők nem létező könyveinek adatait csempéssze be az adatbázisba, okkal remélve vagy feltételezve, hogy a KSH majd gyanútlanul átveszi és szintén gyanútlan közreműködésünkkel (konyv7.hu) elterjeszti majd az ország szellemi elitjének könyvstatisztikák iránt érdeklődő széles rétegeiben, hogy ezzel végzetes folyamatokat elindítva, a világbéke végső összeomlását érje el, hogy ezt az abszurd összeesküvés-elméletet nem érdemes feltételezni.
A másik tanulság is inkább csak egy szükségszerűség felismerése: nem elég egyszer leírni, időnként meg kell ismételni, hogy az ilyen típusú adatok hitelességének az alapja a társadalmi közbizalom. Természetesen se módunk, sem okunk ellenőrizni az adatszolgáltatás folyamatát, egyszerűen elhisszük – az adatokat közreadó intézmény hitelességére alapozva –, hogy ha az adatok között az szerepel, hogy Leiner Laura Emlékezz rám című kötete 50000 példányban jelent meg, akkor az úgy van.
Márpedig a harmadik negyedév legnagyobb példányszámban megjelent könyve a magyar szerzők kategóriájában az 50000 példánnyal az Emlékezz rám. 2018 októbere óta minden negyedévben magyar szerző műve jelent meg a legnagyobb példányszámban, nem pedig külföldi szerzőé – és ez akárhogy is nézzük, mégiscsak ok egy kis örömre.
Ezzel át is tértem a harmadik negyedévi listára.
Második a listán Grecsó Krisztián Vera című regényének 20000 példányos utánnyomása: az első negyedévi listán már szerepelt 25000 példánnyal. Harmadik a listán 14000 példánnyal Bán Mór Vihartépte zászlaink című kötete – Bán Mór nemrégiben kapta meg a kiemelkedő történeti irodalmi tevékenység elismerésére alapított Herczeg Ferenc-díjat. A sorban következő Bartos Erika két kötete egyenként 12000 példánnyal. Azután következnek a 10000 példányosok, köztük Tomori Anita, Fejős Éva, Anne L. Green (Líbor Erzsébet) kötetei, a jelek szerint viharos sikert aratott Kőhalmi Zoltán kötete (egy negyedéven belül 10000 példányos első megjelenés és 10000 példányos utánnyomás), A férfi, aki megölte a férfit,aki megölt egy férfit, valamint az ábécé jóvoltából a végén 10000 – 10000 példánnyal Tóth Krisztina és Závada Pál kötetei.
A külföldi szerzők listáján szereplők összeállítását már-már megszokottnak mondhatjuk. 22000 példánnyal Danielle Steel az első, két Sandra Brown kötet következik, utána újabb három Danielle Steel, és még mindig nem jutottunk el a 10000-es alapszámig, mert utánuk egyenként 13000 példánnyal David Lagercrantz és Stephen King műve került a sorba, és csak a Júlia-Romána kiadványokkal jutunk el a 10000 példányhoz, ahol még megtalálható Frederick Forsyth egy regénye is, és ismét egy újabb, szerényen 10000 példányos Danielle Steel. Nagyon érdekesen alakult ez a harmadik negyedévi lista; így aztán még inkább kíváncsian várom a karácsonyi kavalkád miatt kereskedelmileg legfontosabbnak számító negyedik negyedév listáját. Történjék bármi, januárban megtudjuk.
Következzenek szokásos appendixeink.
K. A.
Kiadott szépirodalmi, ifjúsági és gyermekirodalmi könyvek, 2019.
III. negyedév, július–szeptember
Magyar szerzők
Leiner Laura: Emlékezz rám 50 000
Grecsó Krisztián: Vera 20 000
Bán Mór: Vihartépte zászlaink 14 100
Bartos Erika: Kistestvérek, nagytestvérek 12 000
Bartos Erika: Születésnap 12 000
Anne L. Green (Líbor Erzsébet): Heather vonzásában 10 000
Berg Judit: Rumini 10 000
Fejős Éva: Csajok 2 10 000
Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megölte a férfit,aki megölt egy férfit 10 000
Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megölte a férfit,aki megölt egy férfit (új kiadás) 10 000
Leiner Laura: Ég veled 10 000
Tomor Anita: Most már együtt álmodunk 10 000
Tóth Krisztina: Fehér farkas 10 000
Závada Pál: Hajó a ködben 10 000
Külföldi szerzők
Steel, Danielle: Győztesek 22 000
Brown, Sandra: Texas! chase 16 000
Brown, Sandra: Szenvedélyes hasonmás 16 000
Steel, Danielle: Az igazi 15 000
Steel, Danielle: Örökség 15 000
Steel, Danielle: Veszélyes szerelem 15 000
Lagercrantz, David: A lány, aki kétszer élt 13 000
King, Stephen: A kívülálló 13 000
Colter, Cara–Faye, Jennifer: Caleb háza/Hercegnő veszélyben/Párizsban kezdődött 10 550
Lee, Miranda–Kendrick, Sharon–Lennox, Marion–Mallery, Susan: A könyörtelen csábító/Álomherceg/Ki jön az én váramba?/És elkelt! 10 530
Forsyth, Frederick: A róka 10 000
Steel, Danielle: A helyzet magaslatán 10 000
Miről árulkodnak a példányszámok? – interjú Bárdosi Mónikával
A felső tízezer – csúcspéldányszámok, példányszámcsúcsok
Csúcspéldányszámok, július – szeptember
A bestseller - 2012 példányszám rekordere
Csúcspéldányszámok 2013 első negyedévében
Csúcspéldányszámok, 2013. második negyedév
Csúcspéldányszámok, 2013. harmadik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2013. negyedik negyedév
Új rekorder: csúcspéldányszámok, 2014. I. félév
Csúcspéldányszámok, 2014. harmadik negyedév
Sikerlistás könyvek 2014-ben
Csúcspéldányszámok, 2014. negyedik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2015. első negyedév
Csúcspéldányszámok, 2015. második negyedév
Csúcspéldányszámok, 2015. harmadik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2015. negyedik negyedév
Példányszámcsúcsok, 2016. első negyedév
Példányszámcsúcsok, 2016. második negyedév
Példányszámcsúcsok 2016. harmadik negyedév
Példányszámcsúcsok, 2016. negyedik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2017. első negyedév
Új rekorder: Toldi 140000 – csúcspéldányszámok, 2017. második negyedév
Csúcspéldányszámok, 2017. harmadik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2017. negyedik negyedév
Példányszámcsúcsok, 2018. első negyedév
Példányszámcsúcsok, 2018. második negyedév
Példányszámcsúcsok, 2018. harmadik negyedév
Példányszámcsúcsok, 2018. negyedik negyedév
Csúcspéldányszámok, 2019. első negyedév
Csúcspéldányszámok, 2019. második negyedév