Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Könyvhét folyóirat

Csege apó regéi Hunnia örökségéről – interjú Bán Mórral

Szénási Zsófia - 2024.06.11.

Kadar, Tobán, Bátor, Kyok, Bozsok, Itisza, Bogács. Kik voltak ők? Keleti hun fejedelmek, azaz tanzsuk, akik élethalál-harcot vívtak a terjeszkedő kínai birodalommal. Az ő hőstetteikről és a hun nép Kr. e. 2. századi történetéről szól Bán Mór Ezer rege könyve című mese- és mítoszgyűjteményének 3. kötete. A sólyom és a sárkány háborúja címmel közreadott vaskos könyvben 51 rege kapott helyet, s benne a szerző történelmi források alapján, de mesés formában tesz kísérletet a hun elődök hősi eposzának rekonstruálására.

Ifjúsági kötetről beszélve nem kerülhető meg a kérdés, honnan fakad a történelem iránti elmélyült érdeklődése? Miket olvasott gyerekkorában és mikor határozta el, hogy történelmi regényeket fog írni? Már sci-fi és fantasy műveiben – így a Kárpáthia sorozat Nomádkirály történeteiben – nagy jelentőséget kapott a magyar történelem, nem szólva a Hunyadi sorozat 12 kötetéről.

Meghatározó olvasmányélményeim csakugyan kora ifjúkortól kezdve vegyesen kerültek ki a fantasztikus és a történelmi regények közül. A múlt és a jövő egyformán izgalmasnak tűnt akkoriban – és annak tűnik most is. Ezzel együtt eleinte csakugyan inkább a sci-fi és a fantasy vonzott íróként, miközben olvasóként megmaradtam a történelmi regény elkötelezett hívének. Később éppen az vezetett rá, hogy igen nagy fába vágva a fejszém, történelmi regény-sorozat írásába fogjak, hogy olvasóként hiányoltam az ilyesfajta, nagyszabású, epikus műveket a magyar történelemről. Robert Merle, Maurice Druon regénysorozatai ébresztettek rá az óriási hiányosságra: a magyar történelem különböző korszakairól a hazai irodalmi kánon jeleseinek eszébe sem jut kortárs regényeket, ne adj’ Isten regény-sorozatokat írni. Úgyhogy belevágtunk a Hunyadiba! Ma már óriási büszkeséggel tölt el, hogy a Hunyadi-sorozat nem várt sikere erőteljesen kihatott a műfaj újjáéledésére és felvirágzására is, aminek eredményeképp ma már igen erős és sokszínű a választék a kortárs magyar történelmi regények piacán.

Azt nyilatkozta valahol, hogy makacsul ragaszkodik a nemzeti hagyományokhoz, de nem zárkózik be a múltba, hanem nyitottan és biztos értékrenddel tekint az újra. Mikor és hogyan merült fel, hogy megkísérelje újraalkotni a magyarság valahai őseposzát?

Nehezen hozzáférhetőek idehaza a keleti nomád népek fennmaradt őseposzai. Ami igen nagy hatást tett rám, az a kínai Sima Qian kínai történetíró majd’ kétezer évvel ezelőtt írt 200 kötetes művének a hunokra vonatkozó kötete. Egy olyan világ tárult fel előttem ezekből a néha nehezen kibontható történetekből, mely ezer szállal kötődik Atilla hunjainak és voltaképpen a honfoglaló magyarságnak a mítoszaihoz, meséihez, életmód-epizódjaihoz. Valahogy a miénknek érezzük ezeket a történeteket. Ezeket lapozgatva gondoltam arra, hogy a lovasnomád népek múltjára mélyen jellemző, hogy őseink emlékeit mindig az ellenségeink elbeszéléséből kell mozaikdarabonként összeraknunk. A hunok és a magyarok ősi regös eposzai nyilván feledésbe merültek már a kereszténységre való áttéréskor, rovással írt feljegyzései elporladtak, megsemmisítették őket, mint a pogány világ rút maradékát. A keleti hunok tetteit kínai ellenfeleik leírásaiból ismerhetjük meg, a nyugati hunokét római, görög, gót, germán ellenségeik történeteiből. Ahogy a magyarság tettei is a bizánci, nyugati és arab krónikák lapjairól gereblyézhetők úgy-ahogy össze. Ez a keserű gondolat vezetett arra, hogy vajon lehetséges-e az ellenségeink történeteit „visszafordítani” eredeti formájukra, és saját szempontunk szerint újra elmesélni őket. Sima Qian unalmas, szürke leírásaiból szinte kiragyog a hunokról írt kötet – sejthető, hogy élő, talán hun elbeszélő szájából hallott számos részletet –, de természetesen mindent kínai szemszögből mesélt el. Az Ezer rege könyve tulajdonképpen egy hatalmas mese- és mítosz gyűjtemény, az ősi szkíta, hun népek történeteinek, s majd a magyarság mondáinak egységes keretbe foglalt, hatalmas kincsestára.

Az Ezer rege könyve sorozat eddigi három darabja a szkíta ősidők, a keleti hunok, a későbbi kötetek a nyugati hun birodalom és a magyarság mondakincsét foglalja keretbe. A kínai forrásokon túl honnan merített hozzá alapanyagot?

A csodaszarvas mondájától – amely nem csak a magyarság ősi kincse, hiszen számos keleti lovasnomád nép is hasonlóan őrizte meg – Hérodotosz leírásain, kínai és nyugati forrásokon keresztül, mordvin regéken át, számos forrásból dolgoztam. Ahogy a későbbi kötetekben a magyarság honfoglalásához érkezünk, természetesen a már ismertebb források kerülnek sorra, és megjelenik ezek közt a magyar mese- és mondahagyomány is.

Hogyan találta meg ehhez a nyelvezetet, amit a mai fiatalok is megérthetnek? 9+-os korosztálytól ajánlja a regéket a kiadó.

Magam úgy gondolom, hogy ezek bizony alapvetően nem is feltétlenül gyermekmesék. Regék, mondák, és ahogy a mesék is hajdanán, egyáltalán nem csak a gyerekeknek szóltak. Sőt… Ami a nyelvezetet illeti, igyekeztem közérthető, nem túlzottan archaikus kifejezésmódot találni. Itt a történetek a fontosak. A keleti hun birodalom lenyűgöző, több évszázados, sőt évezredes harca a letelepedett életmódot folytató kínai államokkal, majd az egyesült Kínával – hátborzongatóan gazdag és szép eposz alapanyagát rajzolják ki az olvasó előtt. Bátor tanzsu és fiai históriájában annyi, a mi történelmünkre hajazó motívumot találhatunk… A hun őstörténelemnek ez a korszaka jószerivel ismeretlen a magyar olvasó előtt, ami nem csoda, hiszen az, hogy a régi kínai krónikákban szereplő xiungnu nép voltaképpen azonos a hun törzsszövetséggel, vagy annak egy részével, csak nem oly régóta vált bizonyossággá. Hogy volt-e közünk nekünk, magyaroknak ezekhez a hunokhoz? Meggyőződésem, hogy igen, és a magyar törzsek korabeli elhelyezkedése is igazolhatja, hogy a nagy terjeszkedési időszakában Bátor tanzsu és a keleti hun birodalomba bizony beletartozott eleink szállásterülete is. Az Árpád-házi királyok csontmaradványainak archeogenetikai vizsgálata eddig igazolta a Turul-dinasztia ősi, hun eredetét. Az Árpádok génállománya Baktriáig követhető vissza – ez a terület pontosan az, amiről a keleti hun birodalom regéi is megemlékeznek. Rég letűnt törzsek, népek háborúi bontakoznak ki az ősi, kínai történetek, és most az Ezer rege könyve lapjain. Megjegyzem, az ő mítoszaik feldolgozásában óriási munkát végzett a székelyudvarhelyi Sándor József László, akinek mindannyian sokat köszönhetünk. A gondolat, hogy a keleti hun birodalom regéit beépítsük nemzeti történelmünk előzményei közé, eddig valahogy mégsem nyert polgárjogot. Pedig annak az ősi, lovasnomád nemzetségek, népek egész sorát felvázoló történelemnek, melynek majd’ minden szegmense feledésbe merült már, és utólag nem is nagyon rekonstruálható, ez egy nagyon fontos, a többihez képest részletesen megismerhető része.

A sorozat első kötetében (A csillagösvény lovasai) a szkítáktól a pártusokon át a türk népek történeteit idézte fel, a másodikban (A keleti szél harcosai) a keleti hun törzsek legendás hősei elevenednek meg. A harmadik, most megjelenő köteteben (A sólyom és a sárkány háborúja) a keleti hun birodalom hőseinek és a kínai birodalommal vívott háborúinak állít emléket. Folytatólagos számozással a 159-től a 209-ik regéig 51 történet kap helyet a kötetben. Honnan és hova jut el majd az Ezer rege könyve? Hány kötettel terveznek?

A szkíta ősidőktől, Nimród királytól a mítoszok alkonyáig terjed a sorozat. Hogy hol a végpont? Talán a végvári harcok mondáinál, de lehet, a 48-as szabadságharc mesés regéinél. Ebben a hatalmas mondagyűjteményben helyet kapnak majd az avarok, kunok, jászok történetei is, és persze a magyarság hatalmas rege-kincse, a népvándorlás korától kezdve az Árpádok korán át a török időkön keresztül, a Hunyadiakon át, egész a jelzett alkonyig. Nem tudom, hány kötetbe fér ez bele…

Kik a legnagyobb hősei az új kötetnek? Kik voltak Bátor tanzsu és utódai, akik szembenálltak a felemelkedő sárkány birodalommal? A kötetben hét alfejezetben gyűjti össze a hun uralkodókhoz kapcsolódó történeteket.

A hun fejedelmek, a tanzsuk történetei szerintem lenyűgözőek. Ugyanazon problémákkal küzdöttek, mint mi magyarok a történelmünk folyamán oly sokszor. Összefogás, árulás, hagyományok őrzése, hagyományok megtagadása… Sima Qian históriájából kirajzolódik egy megdöbbentő történet is: a kínaiak katonailag nem tudták legyőzni a hunokat, ezért ravasz cselt eszeltek ki, hogy végül mégis megtörjék őket. Aki elolvassa A sólyom és a sárkány háborúját, rá fog ébredni, hogy nincs új a nap alatt… A történetek egyébiránt szinte mind ismeretlenek a magyar olvasók számára. Talán csak az a néhány rege lesz ismerős valamelyest, melynek kínai változata világszerte nagy karriert futott be; Mulan történetéről van szó, melyről Disney rajzfilm is készült. Kevesen tudják, de eme ősi történet eredeti formájában Mulan karaktere nem kínai volt, hanem az egyik lovasnomád nép gyermeke. Gondoljunk csak bele, ahogy a 20. században megtapasztaltuk, hogy Trianon után hogy sajátítja ki sorra a magyar történelem nagyjait az utódállamok történetírása, ez a jelenség is több ezer éve működött már. Nincs új a nap alatt.

Nem először ír az ifjabb olvasóknak. Az Ezer rege korábbi kötetei mellett hozzájuk szóltak a Hunyadi Mátyás és László életét feldolgozó Hollófiak kötetei, vagy a fekete seregről írt kalandregénye. Milyen visszajelzéseket kap a regék kapcsán? Értik-e a gyerekek a felnőttek számára sem egyszerűen követhető, számos népet felvonultató, idegen földrajzi- és személynevekkel, és archaikus kifejezésekkel operáló hősi regéket? Mit nyújtanak nekik ezek a mesék?

A gyerekek leginkább a Hollófiak-könyvekre reagálnak, az a sorozat igazi családi élményt nyújt, sok szülő, sőt nagyszülő olvassa fel a gyerekeknek, unokáknak köteteit. Az Ezer rege könyve viszont más okok miatt egyedülálló könyves vállalkozás. Nem kimondottan gyerekkönyvek ezek, ugyanakkor nagyon sok családban e műveket is közösen olvassák a gyerekekkel. A történetek pedig örök tanulsággal szolgálnak. Azt gondolom, hogy ezek a mondák, regék valahol ugyanúgy az életre nevelnek, mint ahogy ezer évvel ezelőtt is részben ezt a célt szolgálták. De még inkább azt a célt, hogy soha ne felejtsük el, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk. Az őseink vére az ereinkben csörgedezik, és ha nem is tudunk róla legtöbbször, az ő indulataik forrnak bennünk is. Más korban élünk, mint ők, de ha tudjuk, hogy ezer ősünk milyen harcokat vívott a történelem folyamán, talán a mi magunk helyét is könnyebben megtaláljuk és elfogadjuk az idő folyamában. Részei és alakítói vagyunk a történelemnek, és ha megismerjük a puszta urainak történetét, sokszor bizony önmagunkra is ismerhetünk. Az Ezer rege könyve kötetei egy sok ezer éves, ősi életmódot keltenek életre, rég letűnt birodalmakat, melyeknek mi magyarok a leszármazottai, örökösei vagyunk.

Szénási Zsófia

Bán Mór: Ezer rege könyve 3. rész. A sólyom és a sárkány háborúja
Naphegy Kiadó, 240 oldal, 4999 Ft

A Móra Kiadó és a Trend Kiadó ünnepi könyvheti programjai


A sólyom és a sárkány háborúja

megvásárolható

kedvezményes áron

a Móra Kiadó

webáruházában

Olvasson bele

a könyvbe,

idekattintva

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Móra 0618Kálvin 0607KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés