Se nem száraz, sem nem édes – ezt is mondhatná az Extra Dry központi karaktere, aki a környezetében élő emberekkel együtt napok leforgása alatt őrül meg. Cserna-Szabó András legújabb, naplószerű regénye mesél jelenről, múltról és feltételezett valóságról. A szerzővel beszélgettünk.

– A járványt említő, feldolgozó művek most készülnek vagy kerültek a kiadókhoz. Meg merem kockáztatni, hogy ez az első magyar regény, ami reflektál a járványra. Mikor szőtte be a történetbe a magát meggondoló vírust?

– Egy regény még a leadása előtti utolsó percekben is alakul. Rendkívül nehéz az elválás, több évig él együtt a folyton alakuló szöveggel az ember, aztán leadja a végleges verziót és csak a korrektúránál látja viszont. Ez a regény majdnem leadódott március elején, de jött a koronavírus, bezártak a könyvesboltok, és azt mondta a kiadó, ráérek vele, maradjon nálam a szöveg, ősz előtt úgyse jelenik meg a könyv (Később mégis úgy döntöttek, hogy kiadják a júniusi online Margó Fesztiválra.) Ígymég a karantén elején velem volt a szöveg, és valóban ekkor került bele a Mikulás jövendölései közé a kínai denevér és a vírus. Tehát a Télapó a vátesz, nem én…

– A regényben megjelenik a gasztronómia, bár korábbi műveihez képest kevésbé erőteljesen. Szabad mondani, hogy ez az ars poeticája?

– Szabad, viszont én nem tartom annak. Persze az vitathatatlan, hogy a magyar konyha alig feltérképezett története nagyon érdekel, és azt hiszem, a kulináris szokásai sokat elmondanak egy emberről, sőt egy népről is. Így a gasztronómiai ábrázolás nagyon jól használható a prózában. Könnyen fel lehet vele skiccelni egy alakot: egészen más lesz, aki dobozból eszi a konzervet és hozzá üvegből issza a Kőbányait, és egészen más az, aki összeveszik a fogorvosával azon, hogy kell-e fokhagyma a kovászos uborkába.

– Meséljen a címről, kérem!

– Az „Extra dry” annyit jelent, hogy a pezsgő különlegesen száraz, cukortartalma 12 és 20 g/liter között van (ennél csak az Extra Brut szárazabb, szinte elhanyagolható mennyiségű cukrot tartalmaz). Szóval ez a regény nem egy cukros, mézes-mázas történet, mert szokásom szerint nem kerülöm a pornográfia vagy a horror területét sem. Az Extra Dry persze utalás is, a magyar költészet egy ismert és csodás darabjára, Petri György Demi sec című versére. A demi sec egyébként szintén egy pezsgőre vonatkozó szakkifejezés, annyit tesz: félszáraz, vagyis a pezsgő cukortartalma 33 és 50 g/liter közötti.

– A könyvön ez áll: „Vidáman folyik a pezsgő, az ondó és a vér!” Pontos sűrítés, de ki kell bontani, hiszen sok más érzelmi patak is csordogál itt.

– Én is úgy éreztem, pontos a sűrítés, ezek tényleg folynak. Persze rengeteg érzelem is van a regényben, de melyikben nincs? A központi szál egy válás története, ott nyilván a csalódás és a bosszú a fő érzemények, viszont a kidobott férj igaz barátra talál régi és addig konzekvensen utált apósában. Aztán vannak szerelmek, egyéjszakás kalandok (az egyik szereplő közben fejét veszti), kiábrándulások és egymásra találások, több szálon futnak a sztorik, és közben nagyon fogy a pezsgő.

– Tönkremehet az ember három hétfő leforgása alatt?

– Szerintem egy hétfő alatt is. Egyik kedvenc filmem, az Összeomlás éppen erről szól. Az őrület mindannyiunkban ott szunnyad, és csak az aktivizálódásra alkalmas pillanatra vár. Sokszor évekig, évtizedekig hízik bennünk úgy, hogy a külső szemlélő ebből semmit sem lát. Talán még mi sem. Aztán történik valami, jön az utolsó csepp a pohárban, túlcsordul, és a kedves, halkszavú, házhoz húzó apuka és férj belezőkéssel kergeti a csendes, kertvárosi utca lakóit. Naponta hallunk ilyesmit. És azért ijedünk meg legjobban ezektől a hírektől, mert tudjuk, akár rólunk is szólhatnának a hírek. Az embernél az őrület nem extra, hanem az alapfelszereltség része.

– Az illusztrációk egy új nézőpontot ismertetnek, ami írott formában nem jelenik meg – a vérnyúlról nem esik szó a cselekményben, mégis fontos. Érdekes megoldás! Mi inspirálta?

– Ez a szál nem az én ötletem volt, hanem a kiadó főszerkesztőjéé, M. Nagy Miklósé. Ő javasolta, hogy kéne még egy sztori a regénybe, ami végighaladna a könyvön és összehúzná az olykor széttartó eseményeket. Ekkor ugrott be, hogy a központi szereplők családjában van két iskolás lány, akik mindig csak érintőlegesen kerülnek szóba, olykor elküldik őket vacsorázni, fürdeni, aludni vagy osztálykirándulni. Egyikőjük, a nyolcéves Liza rajzos naplója egy új szemszögből világítja meg a család történetét, innen is kapunk egy magyarázatot az apa megőrülésére. A szöveget én írtam, a rajzokat Ráskai Szabolcs grafikus készítette, aki igen jó munkát végzett, én elhittem, hogy egy nyolcéves kislány rajzait tartom a kezemben.

– Jelenleg min dolgozik?

– Most egy novellát írok ükapám öccséről, akit 1919-ben a mai Kirgizisztán területén lefejeztek a szártok. A háború után éppen kiengedték őket az oroszok az osi fogolytáborból, mert nem tudtak már nekik enni adni. Az éhező osztrák és magyar tisztek (százhetvenen) ekkor hazafelé vették az irányt, de a kegyetlen szártok úgy tekintettek rájuk, mint az oroszok szövetségeseire. Pedig csak a foglyaik voltak. Hadifoglyok. Egy hídon lefejezték az összes osztrák és magyar tisztet, majd a hullákat a folyóba dobták. Így megy ez, mondaná Vonnegut.

Vermes Nikolett

Cserna-Szabó András: Extra dry
Helikon Kiadó, 3999 Ft