Keszthelyi lokálpatriótáknak mondhatni kötelező, de a helytörténet, illetve a magyarországi sörgyártás múltja iránt érdeklődőknek is kitűnő olvasmány Zób Viola Keszthely serfőzdéje című, az ipari műemlék történetén kívül a sörgyártás technológiájával, valamint a főzdét üzemeltető Reischl családdal foglalkozó, átfogó monográfiája. Az Építés- és ipartörténet a serfőzéstől a sörgyártásig alcímet viselő – a 18–19. századi indusztriális építészethez kapcsolódó –, tudományos munkát a szerző eredetileg diplomamunkának szánta, méghozzá német nyelven. A keszthelyi születésű, jelenleg Németországban élő és dolgozó ifjú kutató ugyanis a pécsi építészmérnöki alapszak befejezését követően az építészet mesterszakot Grazban, a műemlékvédelem mesterszakot Bambergben végezte el, megismerkedve az úgynevezett Bauforschung szemléletű épületkutatással.  Ennek lényege, hogy interdiszciplináris, vagyis több tudományterület eredményeit felhasználja és beépíti az alapvetően építészettörténeti megközelítésű tanulmányba. A dolgozatra – a Reischl család közvetítésével – felfigyelt Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum korábbi igazgatója és ösztönözte a magyar nyelvű kiadást. A serfőzdéről készült tanulmánykötet azonban jóval több, mint az eredeti diplomamunka magyarítása; annak továbbfejlesztett, számos új adalékkal kiegészített, s a szerző bevallása szerint még tovább kutatható változata. A könyv végül a Balatoni Múzeum gondozásában, a múzeum alapítványának és Kukorelly Pálnak, a Reischl család leszármazottjának a támogatásával jelent meg március elején.

A védett műemléknek számító, ám jelenleg omladozó és jobb sorsra váró keszthelyi sörház története a 18. századig nyúlik vissza. A három évszázadot felölelő építéstörténet hat nagy építési periódusra bontható, ebből a 19. századtól a Reischl család bérletében, majd tulajdonában van az épületegyüttes – s hozzájuk köthető a sörgyár jelentős bővítése és virágkora. A Reischl dinasztia nemcsak a sörgyártásban és kereskedelemben jeleskedett; tagjai közül több városbíró került ki, ifj. Reischl Vencel pedig 1905-ben bérbe vette Hévízfürdőt és komoly beruházásokkal letette a mai gyógyfürdő alapjait. A 20. századra a Reischl család a Festeticsek mellett a város legbefolyásosabb családjává vált. Reischl Imre 25 évig állt a város élén, emléktábláját nemrég avatták fel a róla elnevezett utcában a valahai sörház szomszédságában. Az 1950-es években – az akkor már csak italkereskedéssel foglalkozó – sörgyárat államosították, az épületek egy részét sajtgyárként használták. A sörkertben szabadtéri színpad állt, az épületegyüttes bizonyos részeit az 1990-es évekig lakásnak használták. Műemlékké nyilvánítása után tovább romlott az épületek állapota.

Zób Viola nemcsak a neves sörház történelmi és építészeti hátterét ismerteti alapos kutatások után, hanem használatának, funkcióinak változásával, lakóinak felderítésével, tulajdonosainak kilétével is foglalkozik, azaz az egyes korszakokban bekövetkezett mikrotörténeti változásoknak is nyomába ered. Az építéstörténet körültekintő feltérképezésén túl, a sörfőzés folyamatával és technológiai fejlődésének vizsgálatával az ipartörténeti kutatások eredményeit is gazdagítja. Az átfogó szakmai leírást nagy gonddal elkészített rekonstrukciós rajzok, korabeli alaprajzok, tervrajzok és más dokumentációk, századelős és mai állapotokat bemutató fotók illusztrálják, komoly bibliográfiával és képjegyzékkel, de akit érdekel, megismerkedhet a serfőzés és ipari sörgyártás német-magyar szakkifejezéseivel, vagy a serfőző eszközök 1844-es jegyzékével, azaz inventáriumával is. A keszthelyi sörgyár ipartörténeti jelentőségének meghatározásában segít, hogy a szerző kitekintést nyújt néhány további 18-19. századi hazai serfőzdére is. A könyv az idén kilencvenéves kései utód, Kukorelly Pál bevezetőjével és Tar Ferenc történész-tanárnak a sörgyáros Reischl dinasztia történetét bemutató írásával egészül ki.

A sörgyár Keszthely legjelentősebb ipartörténeti műemléke, s romjaiban is kiemelkedő értéke a városnak. A belvárosban található épületegyüttes várja hetedik építési periódusát, a teljes megújulást – immár a Veszprémi Főegyházmegye tulajdonában.

Szénási Zsófia

Zób Viola: Keszthely serfőzdéje
Balatoni Múzeum, 2022, 177 oldal, 8500 Ft