Könyvhét 2022
A Móra Kiadó
ÚJDONSÁGAI
Mélytengeri Mentőcsapat
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
A Móra Kiadó <br> ÚJDONSÁGAI Mélytengeri Mentőcsapat Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben
Könyvhét folyóirat

Aki az Oszlop hívását elfogadta – Beszélgetés Bartos Feliciánnal

Csokonai Attila - 2022.07.19.

Járt műszaki főiskolára, de első diplomáját a miskolci egyetemen filozófia-pedagógia szakon szerezte. Felsőfokú informatikai főiskolán szerezte a másodikat. Ma informatikusként dolgozik. Szeret főzni és virágokkal bíbelődni. Első regénye, az Andris és a fehér démon, amelyet a Móra Könyvkiadó jelentetett meg, rutinos írónak mutatja – talán mert régóta „hobbyja” a mesélés.

–   Mint megtudtam, három gyermeke van; Bartos-meséken nőttek fel ők, az elsőszülött lány és a két fiú?

–   Ha a kérdés Bartos Erikára utal, akkor egy határozott „is” a válasz. Bár az Anna, Peti, Gergő mesesorozata megszületésekor a lányom már inkább a Battle Royalt olvasta Takami Kósuntól, de a fiaim nagyon szerették a nagy, színes képeket. Habár nem vagyunk rokonok, de a mesélés egy közös pont az életünkben. A gyerekeimmel való utazásoknak természetes része volt a spontán mesélés. Akár BKV-n, akár egy hosszabb autóúton, az utazás nálunk általában a mesélést jelentette.

–   Ha ilyen régóta foglalkoztatja a mesélés, miért várt meglehetősen sokáig egy hosszabb alkotás közreadásával? S végül is mi inspirálta az Andris és a fehér démon című könyve megírására?

–  Egy elmondott mese rengeteg dologban különbözik az írott mesétől. Mesélés közben a legelemibb, hogy közbekérdeznek, vagy, hogy az ember elakad, és ő kérdezi meg a többieket. Folytonos és természetes a párbeszéd. Ez természetesen egy írott szövegnél nem lehetséges. Tehát ki kell találnom, hogy mit kérdeznének, ha ezt most elmesélném.
Hogy mi inspirált a könyv megírására? Már a mesélés pillanatában volt egy mögöttes történet, ami formát öltött, és ez fontos volt annyira, hogy könyv legyen belőle. Van szó benne a dühről, a hősiességről, arról, hogy hogyan találhatjuk meg a saját utunkat és, hogy miféle ára van a sérthetetlenségnek. Szándék szerint ez a könyv nem csak egy klasszikus „jön a hős és megmenti a bajbajutottakat”, hanem ennél több van benne. Hogy egy klasszikus hasonlattal éljek a Shrekből, ez a mese olyan, mint egy ogre. „Tudod, Szamár, az ogre olyan, mint a hagyma. – Olyan büdös? – Nem Szamár, a hagyma többrétegű!”

–  Az alcím, Mese az Apró Bolygók Világából, amely alapja a Mindennek azt mutatja, hogy a fantasy műfajába sorolható a kötet, ugyanakkor azt sejteti, filozófiai háttere van. Melyik korosztálynak szánta könyvét? S milyen eszközökkel igyekezett elérni, hogy ilyen korú olvasói figyelmét lekösse, képzeletét megmozgassa?

–  Ez a történet a fantasy és a mese határán van. Reményeim szerint inkább a fantasy oldalán, mint a mese felén. A világa önálló, megáll a saját lábán, van múltja és jelene, különböző fajok népesítik be, az univerzuma szabályai állandóak, és nem lehet őket kijátszani. Ez nem egy varázsvilág, még ha vannak benne varázslatos dolgok is: sétáló fák, beszélő nyulak és emberszerű kövek, és persze démon. Vagy itt az Egység Oszlopa, amire Andris rátalál, és ezért lehet egyáltalán részese a kalandnak. A történetnek azonban inkább pszichológiai háttere van, mintsem filozófiai. Nem hiszem, hogy ezt gyerekek felfedezik, de remélem, hogy feltesznek majd kérdéseket, és ezeket megbeszélik a szüleikkel. A gyerekeket elsősorban az ismerős-ismeretlen világ, és a cselekmény kell, hogy megfogja. Ez egy fiús történet, a fiatal, tizenéves Andris elkerül egy fura világba, amit megtámadott egy Démon. Egy ősi mítosz miatt az itt élők közül sokan azt hiszik, hogy Andris fogja megmenteni őket. Jól hiszik, mert tényleg ő „a megoldás kulcsa”, csak nem éppen úgy, ahogy arra mindenki számít. A történet végén Andris visszakerül a saját világába, hogy ott nekikezdhessen megoldani a saját problémáját. A célközönség, a 9-12 évesek szempontjából, ez egy pörgős, „akció”-könyv, kevés leírással, monológgal, rengeteg kalanddal.

–  Kiket tart mestereinek, mondhatjuk így is, rokonainak a fantasy műfajában? Hogyan lehetett „kibújni” direkt hatásuk alól?

–  Lewis Carroll, Neil Gaiman, J. R. R. Tolkien, vagy Frank Herbert mind varázslatos világokat építenek, írnak le még akkor is, ha ezek nem mindegyike fantasy. A meséik komplexek, a cselekményeik magával ragadók. Ugyanakkor íróként ezek a világok nem sokat segítenek egy másik világ kialakításában. Csak a lécet teszik fel iszonyatosan magasra. Meg lehet lesni, hogy mitől izgalmas egy mondat, vagy hogyan teremtik meg a feszültséget, de nyilván nem cél és nem eszköz a másolás. Az Andrisos könyvben egyébként számos utalás van mai, kortárs könyvekre, filmekre. Mert ez a történet kifejezetten kapcsolódni akar ahhoz, ami körülöttünk van. Szóval van reflexió a Harry Pottertől kezdve az Amerika Kapitányig sok mindenre. Néha ez az utalás csak egy-egy szó, de aki ismeri ezeket a történeteket, az kap extra kapaszkodót. Ebben a gyorsan változó kulturális környezetben ez lehet ugyan veszélyes, de néha érdemes kockáztatni.

–  Minden okunk megvan rá, hogy bízzunk e remekül megírt mű sikerében. Lesz-e folytatása? Esetleg van-e már készen újabb regénye, amely kiadásra vár?

–  A világnak és ennek a mesének is van folytatása, kiterjesztése, legalábbis a fiaim már ismerik. Hogy ezek könyv formátumban is elkészülnek-e, az az olvasóktól és a kiadótól függ.

Csokonai Attila
Fotó: Váradi Tamás

Bartos Felicián: Andris és a fehér démon
Móra Könyvkiadó, 256 oldal, 2699 Ft

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Rovat további hírei:
Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2022/3. számÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés