SZERELEM VÍRUS
Ha nem volnék a Spektrum tévé lelkes nézője, semmit sem tudnék a vírusról azok kívül, hogy kicsi és veszélyes. De így azt is tudom, hogy úgy működik a szervezetben, hogy belekerülve megpróbál behatolni egy sejtbe. Eddig még nem történt komoly baj. Hanem aztán itt a sejten belül, hűha! Itt a vírus megtáltosodik. Ész nélkül elkezd szaporodni; nagyon sok vírus keletkezik, olyan sok, hogy szétrobbantják a sejtet, és az a sok tízezer vírus elkezd szétáradni a szervezetben. Mindegyik vírus behatol egy-egy egészséges sejtbe, ahol újra szaporodni kezd, ismét fölrobbanja a sejtet, és már több tízmillió vírus indul útnak megtámadni másik tízmillió sejtet, melyekben megint csak több tízezer vírus keletkezik és így tovább. Világos, hogy ettől el lehet pusztulni.
Az AIDS vírus például úgy van programozva hogy megölje az immunrendszernek azokat a sejtjeit, melyek fölismerik, és elpusztítják a szervezetbe behatoló idegen testeket: kórokozókat. Ha az AIDS vírus már kellő számú ilyen katona-sejtet kinyírt, akkor a szervezet immunrendszere annyira legyengül, hogy a legártatlanabb kórokozónak sem bír ellenállni, és a beteg belehal egy influenzába.
Mostanában tele van a sajtó egy olyan vírusról szóló híradással, ami nem természeti jelenség. Emberalkotta rendszer, számítógépvírusnak nevezik. Ez az ILOVEYOU vagy “szerelem” vírus. Ez úgy működik, hogy kapsz egy e-mail levelet, aminek a címe ILOVEYOU. Jaj, de cuki, valami édes (nő vagy férfi) e-mailen szerelmet vall nekem! Ki állja meg, hogy föl ne bontsa?! Abban a pillanatban, ahogy fölbontottad, a számítógéped úgy működik, mint a sejt. A szerelemvírus megsokszorozza, és a gépbe betáplált valamennyi e-mail címre, melyekkel a gép valaha kapcsolatban volt, villámsebesen elküldi önmagát. Ha száz géppel voltál levelező kapcsolatban, száz helyen kapnak egy ILOVEYOU című e-mailt. Erre száz hülye számítógép kezelő bontja föl rögtön, hogy megtudja, ki szerelmes belé?
Na most, ha egy óriási bank számítógépét kezeled, amelyik többtízezer ügyféllel van levelező kapcsolatban, akkor a vírus, megsokszorozván önmagát több tízezer ILOVEYOU szerelmeslevelet küld a világhálóra, és órák alatt megfertőzheti a háló 40-60 %-át. De mást is tud a vírus. Elpusztíthatja a gazdasejt (komputer) teljes memóriáját. Ha az én több éves írói munkásságomat elpusztítja, nekem személyes tragédia, de istenem… Ám mi van, ha a vírus egy nagy kórház memóriáját semmisíti meg. Egy nemzetközi, hatalmas donor-adatbankét? Egy nemzetközi pénzintézetét?
Ha a világhálót úgy tekintem, mint élő szervezetet, melynek az egyes komputerek a sejtjei, egy jól programozott vírus megölheti az egész világhálót. Gondoljuk meg: nem semmi! Mindenesetre vége az aranyszabadságnak, amikor még azt reméltük, hogy a világhálót nem kell kontrollálni, ezért a legszabadabb, legdemokratikusabb eszköz lesz az ember kezében. Már az is életveszélyes, ha a vírusokat vicces kedvű tínédzser hackerek csinálják polgárpukkasztás céljából. De ha tudatosan gyilkos szándékú terrorszervezetek készítik a vírusokat, az az emberiség pusztulásával járhat. Képzeljünk el egy vírust, amelyik percek alatt megbénítja a világ összes repülőterének irányítótornyait. Vagy egyszerűen a világ valamennyi számítógéppel vezérelt áramforrását.
Világos, hogy kontroll kell. Szigorú szabályok. Vége a parttalan liberalizmusnak. Azt hiszem, ha nem kellene, a globális tőkemozgást sem akarná szabályozni senki. De mert a kontrollálatlan automatikus tőkemozgás évek alatt tökéletesen elpusztíthatja – csak a példa kedvéért –, a profit reményében az amazónászi esőerdőket, a Föld “tüdejét”, tetszik, nem tetszik: korlátozni kell! Rend és szabadság dialektikus korrelációs párt alkot. Kissé költőibben:
Ahol a szabadság a rend,
mindig érzem a végtelent.
Ajánló tartalma:
- Kertész Ákos írásai
- Milyen a francia televízió?
- Rekviem egy TV-csatornáért
- A “harmadik utak”
- Frei Tamás információi
- Történet, mese. Epika.
- Miért illik utálni Amerikát?
- Hullámok hercege
- Azonosulni – de kivel?!
- Atavizmusok
- Kutyáim második otthona: az autó
- Globális becsapódás elhárító rendszerek
- Belmondo Szibériában
- A napkeleti bölcsek és a három királyok
- Bitó László Boldogabb élet – jó halál című könyvéről
- Én ezt megölöm!
- Brunetti felügyelő
- Nem adhattam mást, csak mi lényegem
- A szeretet oszthatatlan
- Európai nemzeti öntudat?
- Hat és fél liter benzin
- Félelem a nőktől
- Benjámin genezise
- A Gödrös mozija
- Gazdasági horror
- A fölösleges ember
- Identitásaim
- Játszunk esztétikát?
- Innováció – A szürkeállomány értéke nálunk
- Ízlések és pofonok…
- A magány jajkiáltásai
- Jöjj el szabadság, te szülj nekem rendet
- Kedves Maria Polcaryon!
- Attila játszik
- Miért olyan titokzatos a művészet?
- Gyémánttal érkezünk vagy kaviccsal?
- Kutyakönyv embereknek
- Miért illik utálni önmagunkat?
- Egy nagy színházi este
- Égszakadás, földindulás…
- Mezei András könyve. Emlékezz!
- Európai kultúra – európai modor
- Pacha Benidir levele Kertész Benjáminnak
- De hová lesznek a pacsirták?
- Atomerőművek üzemzavarának kommunikációja
- A költő, aki szent ember volt
- Harcikutyák és megfélemlített emberek
- Politikai elit – gazdasági elit
- A parlagfű gyökerei
- Gladiátor, ne barátkozz gladiátorral!
- Producer: Steven Spielberg
- A szertelenek gyönyörű népe
- Talán a „Szegediner” mégis túlzás…
- Szavak a Gangesz partjáról
- Magaskultúra és szórakoztatóipar
- Tárca
- Tartalom és forma
- A magyar televíziózás rejtelmei
- Temető a Tisza
- Mi legyen? Legyen műhely vagy ne legyen?
- Újságlapok a papírkosárból
- Szerelem vírus
- A L’Harmattan Magyarországon
- A filmnyelv szintaktikája
- Mit szólsz hozzá, olvasó?
- A Tragédia további titkai
- Rosenthal Eszter magánügyei
- A párizsiság ragadós
- A szó kihűl
- Csak ami volt, annak van bokra…
- Ez még Brúnóhoz tartozik
- Műveljük csak kertjeinket
- A boldogság edénye
- A haladás árnyoldala
- Körmesék
- Legtitkosabb vágyaink?
- A lelket fertőző média
- Már Lakatos Menyhért sincs többé
- Derűs vagyok és hallgatag
- Ajándék ősz
- Párizsi szorongások
- Párizsba tegnap beszökött az ősz
- Téli sírkertek szele jő…
- Kislány a vérfürdőből
- Szentandrássy István rendhagyó kiállítása
- Kajla döntése
- Az európai kultúra alappillére
- Varjú nénjeink
- A vásár napja
- Vesszőparipák
- A kultúra állatkertje
- Hány ötvenhat létezik?
- Jó magyar tévé-sorozat?
- Mit hordoz a művészi kommunikáció?
- A kommunikáció további titkai
- Egy kis jeltan, vagyis szemiotika
- Egy barnakalapos úr a Práter utcában
- Miből lesz a cserebogár?
- A Hartley-féle modell
- A Hartley-modell és az emberi nyelv
- A jel jelentése a használati szabálya
- Jelölő és ábrázoló szimbólumok
- Az esztétikum megjelenése az emberi nyelvben
- A legkisebb közös nevező
- Művészet, reklám, igehirdetés, agitáció
- Művészet és tudomány dialektikája
- Két szemlélet sosem azonos, de átfedések vannak
- A tudomány és a művészet igazsága
- Zárszó
- Kertész Ákosról
- Halottjaim is...
- Apám hagyatékából
- Tanulság
- Murányi Gábor írásai
- Tarján Tamás írásai
- Dr. Bódis Béla írásai
Az archívum kincseiből:
Száraz tónak nedves partján – Palicsi tolnaiádák – beszélgetés Tolnai Ottóval
Árverés és díjátadás a Petőfi Irodalmi Múzeumban – Fogadott fiú és barát a Füst Milán Alapítványban
noran könyvkiadó – Kőrössi P. Józseffel beszélget Nádor Tamás