Könyvhét 2023
SÁRKÁNYLEGENDÁK
MÓRA KIADÓ
A MÚZSA
CSÓKJA
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SÁRKÁNYLEGENDÁK<br>MÓRA KIADÓ A MÚZSA <br> CSÓKJA Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Dr. Bódis Béla: A könyvek önköltségének megállapítása

A könyvek önköltségének megállapítása

Közeledik az év vége, már a várható éves eredmény becsléséhez (társasági adó feltöltés) is fontos, hogy a készletek értéke az előírásoknak megfelelő módon legyen meghatározva. A kiadók év végi zárókészletének (mennyiségének és értékének) becslése konzisztens rendszerben az eredmény jóságát jelentősen befolyásolja.
Azt a címet is adhattam volna, hogy miért nem létezhet saját termelésű (saját előállítású) árukészlet. Pedig nem egy kiadó könyvelésében láttam alkalmazva. Érdekes, hogy mindig az iparűzési adóval és a nyomdaköltség könyvelésével kapcsolatban jelentkezik ez a hibás megoldás.
Általában egy gazdálkodó szervezet tevékenységét felbonthatjuk ágazati, statisztikai alapon termelésre és kereskedelemre. A kereskedelem megértése egyszerűbb: vásárolt dolgok változatlan formában történő továbbértékesítése – ezek az áruk, vagy közvetített szolgáltatások. Mindkét esetben mások által létrehozott termékekre, nyújtott szolgáltatásokra vonatkozik a vétel és az eladás. A saját termelés anyagi és személyi erőforrások felhasználásával új komplex produktumot hoz létre.
A cégiratokban meghatározott a főtevékenység, és az ettől függő statisztikai jelzőszám eldönti a kérdést – a cég tevékenységének jellemző jellege termék előállítás, szolgáltatás vagy kereskedelem lesz.
A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) különböző fogalmakat, értékelési eljárásokat rendel a különböző gazdasági tevékenységekhez.
A kereskedelemhez tartozó fogalmak és eljárások:
• Készletei mérlegbeli helye árukészlet.
• Értékelés: beszerzési (számla szerinti) értéken, tartalma szabályozandó a Számviteli politika részét képező Értékelési szabályzatban.
• Eljárás: beszerzéskor közvetlenül ráfordításként elszámolhatók a 8. számlaosztályban. Év végén, leltár alapján a meglévő el nem adott mennyiségre jutó értéket készletre kell venni.
• Az eredménykimutatásban a kereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétellel szemben az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ sor) jelenik meg ráfordításként, mindkét választható sémában.
A saját termeléshez tartozó fogalmak és eljárások:
• Mérlegben az ide tartozó készletek helye: késztermék, befejezetlen termelés és termék, félkész termék, (az előállításhoz vásárolt anyagok anyagkészletként is kimutathatók).
• Értékelés: előállítási közvetlen önköltségen, vagy a várható eladási árból visszaszámítással történik, ennek módszerét vagy a Számviteli politikában, vagy az Önköltségszámítási Szabályzatban meg kell határozni.
• Kétféle könyvelési eljárás megengedett, és ezek kombinálása is, a forgalmi költség eljárás vagy az összköltség eljárás. Mindkét esetben év végén a készleteket leltározni kell, és kalkulált értéken a mérlegben szerepeltetendők.
• Az eredménykimutatás formája a könyvelési eljárástól függ. Összköltség eljárású eredménykimutatásban megjelenik a saját előállítású eszközök aktivált értéke, benne a saját termelésű készletek állományváltozásával, mint nettó árbevételt korrigáló tétel. Forgalmi költség eljárású eredménykimutatásban a közvetett (rezsi) költségektől elválasztva láthatjuk az értékesítés közvetlen költségeit.
Fentiekből látható, hogy a tevékenységek megválasztása, a könyvelési munka egyszerűsítése, vagy adó csökkentési szándékkal nem variálható, ez olyan adottság, amire egy-egy vállalkozás ügyviteli rendszerét fel kell építeni. Mégis miért fordul elő a könyvkiadóknál (tisztelet a kivételnek) a félreértés lehetősége olyan gyakran?
Ebben a könyvelőállítási folyamat sajátos volta a ludas. Ösztönzője pedig az iparűzési adószámítás rendszere, pontosabban a kereskedelemhez tartozó ELÁBÉ levonhatósága. Egy könyv megjelentetésénél először a kiadó dolgozik, aztán a nyomda befejez. A nyomdából érkező könyv fizikailag változatlan formában, kiadói átvétel után azonnal értékesítésre kerülhet. Látszólag megfelel a kereskedelmi „változatlan továbbértékesítés” elvnek. Akkor nyomdaköltség = ELÁBÉ?
A nyomdából érkező könyv nem több, mint egy nyomdai termék. Ez a termék nem létezik a nyilvánosság számára, hiszen a nyomda csak a kiadó megbízásából dolgozik, és nem rendelkezik önállóan a szerzői jogok tulajdonosai által megengedett többszörözési és nyilvánosságra hozatali jogokkal. Másrészt a nyomdai ráfordításokat kifejező nyomdaszámla a kiadó előzetes és utólagos ráfordításaiból semmit sem tartalmaz. A teljes jogú, és az előállítási ráfordításokat is teljeskörűen tartalmazó könyv a kiadó készterméke. A nyomdaköltség, mint anyagköltség, vagy mint igénybevett szolgáltatás beépül a kiadó termékének előállítási költségeibe.
Igen, elismerem, hogy fura az a szituáció, hogy a nyomda szállításának a kiadó raktárába érkezésekor, a nyomda termékének átvételkor, azonnal megtörténik az átváltozás, és a könyvszállítmány a kiadó késztermékeként kerül készletre vételre, értékesítésre. De az eljárás nem ellentétes a számviteli törvénnyel, viszont megfelel a tevékenységi besorolásnak. Összefoglalva egy kiadói copyright-tal rendelkező könyv a számvitel szabályai szerint a kiadó saját előállítású készterméke lesz.
A továbbiakban az önköltségszámítás kötelező szabályozására térek ki. A számviteli törvény 14§ (4) bekezdését idézném:
„A számviteli politika körében írásban rögzíteni kell … azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, ….., továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.”
A törvény szerint csak annak a vállalkozásnak kell külön Önköltségszámítási szabályzatot készítenie és a közvetlen önköltségre épülő utókalkulációs módszert alkalmaznia, amelyiknek saját termékértékesítésből származó nettó árbevétele az egymilliárd forintot (vagy költségnemek szerinti költségeinek összege - ELÁBÉ nélkül – az ötszáz millió forintot) meghaladja.
A kiadók többsége nem éri el ezt a nagyságrendet, mentesül a külön szabályzatkészítés alól, ugyanakkor mivel választási lehetősége van a késztermék készletek értékelési módszerében, kénytelen leírni választott eljárását a Számviteli politikájában, különben lényeges hiányosság áll fenn.
Önköltség meghatározása a várható eladási árból visszaszámolva
A saját termelésű készlet – az egyszerűsített éves beszámoló készítése során – a még várhatóan felmerülő költségekkel és kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelhető. (98§. (b)). Eladási ár itt nem a könyvre nyomtatott fogyasztói ár, hanem a kiadó által realizált, egy könyvre jutó, Áfá-t nem tartalmazó bevétel. A kalkulált haszon egy termék előállítási költségei felett a rezsiköltségeket is fedező bruttó hozam. A még várhatóan felmerülő költségek is az előállításhoz tartoznak, csak még nem számlázták le őket.
Egy példán szemléltetve ezt az eljárást:
1. a könyv fogyasztói ára: 3675 Ft
2.  kiadói ár 50% átlagárrés és Áfa
levonása után 1750 Ft
3.  a kiadó működés rezsi költségei
az árbevétel százalékában 35%
kalkulált eredmény 15%, együtt 50% -875 Ft
4.  ki nem fizetett jogdíj -200 Ft
A könyv előállítási önköltsége ezzel a módszerrel: 675 Ft/példány, ha a leltár 250 darabot tartalmaz, ennek a könyvnek a mérlegértéke 168.750 Ft, ami készletre vételként könyvelendő az éves záráskor. Meglehetősen pontatlan készletértéket ad, az eltérés a reálisnak tekinthető értéktől nyereségtöbbletet, vagy veszteséget képez.
Önköltség meghatározás utókalkulációval
Amelyik vállalkozás Önköltségszámítási szabályzat készítésére kötelezett, annak ezt a módszert kell használnia. Viszont minden kiadó alkalmazhatja, amennyiben Számviteli politikájában választja. Az előállítási önköltség a ténylegesen felmerült és felmerülő költségek összeszámításán, a gyártott mennyiséggel osztva adódik. Ezt hívják egyszerű osztó kalkulációnak. A számviteli törvény szerint azok a költségek vehetők figyelembe a közvetlen önköltség részeként, amelyek:
• az előállítással szoros kapcsolatban voltak (fix jogdíjak, nyomdaköltség, vállalkozói díjak stb.)
• a termékre megfelelő mutatók (jellemzők) segítségével elszámolhatók (szerkesztők, lektorok, beírók bére és járulékaik – munkaszámos óranyilvántartás alapján leosztva, stb.)
• nem az értékesítéstől függenek (a csomagolás, a marketing, az előfizetők adminisztrációja nem vehető figyelembe.)
A bevétel százalékában fizetett royalty – bár mint jogdíj az előállításhoz tartozna, de a költségértéke már az eladott mennyiségtől függ, így egyszerű esetben nem előállítási költség, Ha nincs eladás – nincs költség felmerülés.
Egyes felhasználói szerződésekben kikötnek egy garantált (minimum) szintet, amit akkor is ki kell fizetni, ha az értékesítés után un. százalékos royalty-val számított összeg ezt nem érné el. Itt a garantált royalty természetesen beállítható közvetlen önköltségbe, a teljes gyártott mennyiség után.
A fix összegű, több kiadásra feljogosító jogdíjak az összes várható kiadásra feloszthatók előre. Ennek technikája a szellemi vagyonként történő aktiválás, majd az értékcsökkenés elszámolása, amely már a közvetlen önköltség része lehet. Ebből is látszik, hogy utókalkuláció szabályozása miért szükséges.
A törvény előírása szerint elkészítendő Számviteli politika részeként, vagy önálló dokumentumban a Leltározási szabályzat is. Kiadói sajátosság a bizományba adott készlet fordulónapi leltárának megállapítása, amit a terjesztői fogyásjelentések, esetleg tárolási nyilatkozatok és a kiadó saját nyilvántartása egyeztetésével szokás elvégezni.
Tisztelt Kiadóvezetők! Még nem késő megkérdezni a könyvelőt, hogy minden rendben van-e a készletek ügyvitelével kapcsolatban, melyik eljárás szerepel a Számviteli politikában, hogyan fogják a kiadó késztermék készletének mérlegértékét meghatározni.

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

ÉS-kvartett Kemény Lili Nem című regényéről – Az Élet és Irodalom 2024/45. számából

Az Élet és Irodalom 45. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

Móra1111Kálvin Kiadó 1031KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés