Tartalom Pdf-letöltés
4 A kilencedik verseskötet
Beszélgetés Lukács Sándorral
(Illényi Mária)
Lukács Sándor, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, költő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.Színészként otthonosan mozog a szavak sűrűjében; tudja, mekkora súlya van egy-egy hangsúlynak, árnyalatnak vagy akár a csendnek…
7 A valóság igyekezett beérni a fikciót
Tóth Krisztina új regényéről
(Varsányi Gyula)
Költőként, majd novellistaként, gyerekkönyvek, mesék, színpadi művek sikeres írójaként ismertük meg Tóth Krisztinát mindaddig, amíg első regénye, az Akvárium megjelent 2013-ban a Könyvhétre. A mostani könyvünnepen ismét regényíróként jelentkezik a Magvetőnél A majom szeme című új könyvével.
8 Csak akkor fáj, ha röhögök
Beszélgetés Lackfi Jánossal
(Jolsvai Júlia)
Könyvhétre jelenik meg Lackfi János Bejgliköztársaság című novellafűzére a Helikon Kiadónál. Születésnapjáról, az írói szerepjátékról és a groteszk elemekről kérdeztük.
9 „Hinnem kell abban, hogy vagyok”
Szabó T. Anna összegyűjtött verseiről
(Szénási Zsófia)
Vagyok címmel jelenik meg Szabó T. Anna huszonhét évet felölelő, több mint félezer oldalnyi, összegyűjtött és új verseit tartalmazó verskötete. A gondosan megkomponált verseskönyvben – melyet alkotója egyfajta számvetésnek szánt – 1995 és 2022 közötti művekkel találkozhatunk. Fényes bizonyítéka a mesterségbeli tudásnak és kísérletezőkedvnek, a témák és megközelítés sokszínűségének, amely a költőre ma is jellemző.
10 „A hely szelleme vezette a tollamat”
Beszélgetés Géczi Jánossal
(Vermes Nikolett)
Mit tanulhatunk egy börtönben dolgozó tenyérjóstól? És mit egy baltás gyilkostól? Mit a sokat látott szerzőtől? És mit az irodalmi műfajok közti átjárhatóságról? Erről beszélgettünk Géczi János József Attila-díjas íróval, képzőművésszel Judith, avagy a baltás gyilkos felesége című kötete kapcsán.
11 „A legjobb, ha mindenki arról ír, amiről szeretne, és amiről képes írni”
Interjú Mán-Várhegyi Rékával
(Varga Adrienn)
Mi van akkor, ha elengedjük a tárgyilagosságot egy társadalom ihlette műben? Létezik olyan, hogy az olvasó máshogy értelmezi a történetet, mint ahogy azt a szerző eredetileg elképzelte? És gond-e, ha az író zavarba jön az egyes szám első személyű megszólalástól? Többek között ezekről a kérdésekről is faggattuk Mán-Várhegyi Rékát friss kötete, a Vázlat valami máshoz megjelenése apropóján.
13 Jobboldali elhajlás vagy marxista őskövület?
Beszélgetés Romsics Ignác történésszel
(Mátraházi Zsuzsa)
A szerző Hetven év – Egotörténelem 1951-2021 című könyve se nem memoár, se nem szociográfia, se nem politikatörténet, hanem mindez érdekfeszítően egybegyúrva. Most jelent meg az 1986-tal záródó első kötet, a második jövőre várható.
14 Mesefelölelő – gyermek- és ifjúsági könyvek
(Sz. Zs.)
A. Saint-Exupéry: A kis herceg; I. Ortíz: Napló a babavárás 9 hónapjáról; B. Flessner: Ifjabb Tom kapitány 8. kötet; Mi micsoda olvasó – Cápák; M. Crivellini: Kísérletezzünk!; Mi micsoda, Nyomozás; Ölelőskönyv; Egressy Zoltán: Piszke papa tengeres meséi; Maros Edit: A szívemben titokban
15 Jer, nézd a Balatont!
(szénási)
Bartos Erika: Brúnó a Balatonon; Mikola Péter: Világszépítés; Regős Mátyás: Lóri és a kihalt állatok; H. Rose: A lapátos fickó; Zalka Csenge Virág: A százegy ajtajú palota; Varga Éva: Változatok sárkányokra
17 Irodalmi életmű az ifjúság szolgálatában
Nógrádi Gábor 75 éves
(Szénási Zsófia)
Nógrádi Gábor IBBY Életmű-díjas, Janikovszky Éva-díjas író, költő és forgatókönyvíró, majd harminc ifjúsági regény szerzője, amelyek közül néhányból kötelező olvasmány lett az évtizedek alatt. Olvasmányos, fordulatos, szellemes humorral megírt történetein több nemzedék nőtt fel. A mi Dózsánk, A mi Kinizsink, a PetePite, a Gyerekrablás a Palánk utcában és a Hogyan neveljünk? című kötetei talán a legnépszerűbbek.
19 „Járunk rabszolgapiacon, fürdőben, Ágoston püspöknél és kuplerájban”
Interjú Cserna-Szabó Andrással
(Vermes Nikolett)
Cserna-Szabó András ismét regénnyel állt olvasói elé. Ezennel még informatívabb, még megbotránkoztatóbb és még elevenebb, mint korábban. Az életmű új, meghatározó alkotásáról beszélgettünk a szerzővel.
20 Senkinek sem hiányoztak
Mátyás Győző: Szökevények
(Laik Eszter)A magányos, kissé morózus, ám annál emberibb nyomozó karakterét a tavaly viszonylag fiatalon elhunyt Mátyás Győző alkotta meg, aki ugyan nem tartozott a jól ismert alkotók sorába, de íróként, újságíróként, szerkesztőként, filmesztétaként és egyetemi oktatóként is tevékenykedett, valamint 2010 és 2011 között Fulbright-ösztöndíjasként tanított az Egyesült Államokban. 1992-ben jelent meg Bilincstörők című elbeszéléskötete, majd hosszabb szünet után tért vissza újabb novellákkal. A Szökevények megjelenését sajnos már nem érhette meg.
23 Visszatérés a Paradicsomba
Beszélgetés Gerőcs Péterrel
(Pompor Zoltán)
Egy kis börzsönyi falut, Perőcsényt megszállják a filmesek, a falu felbolydul, nagy a jövés-menés, lesz mit nézni! Az olvasó csak kapkodja a fejét: a népes szereplőgárda, a filmes szakkifejezések és a pergő párbeszédek mintha mind csak azért lennének, hogy jól megpörgessék a szemlélődőt, aki ebben a szédült állapotban csak kapkodja a fejét, és egyik ámulatból a másikba esik – pont, mint egy jó filmben.
25 Betűt betűbe öltve
Interjú Pap Évával
(Tímár-Gregorits Nóra)
Pap Éva korábbi két történelmi romantikus könyve – És újra felkel a nap, Mielőtt lemegy a nap – után egy napjainkban játszódó és érzékeny témát feldolgozó regénnyel jelentkezik. A megjelenés apropóján beszélgettünk megcsalásról, arról, hogy amikor ez egy házasságban megtörténik, vajon az elválás-e az egyetlen további út és létezik-e megbocsátás.
26 Most múlik pontosan
Katie Mack: A mindenség vége – mármint asztrofizikai szempontból
(Laik Eszter)
Aligha akad olyan ember, aki ne gondolkodna el élete során többször is kezdetről és végről, mármint az univerzuméról. A sajátjáról is, persze, de ez a kettő szorosan összefügg, és nemcsak a sci-fikben. Hiszen a por, amiből vétettünk, ugyanaz az anyag, amelyből a világegyetem legapróbb részecskéi is „megalkottattak”.
26 Kalandozás a szimbólumok világában
Molnárné Ötvös Tünde: Fénnyel írt egyházművészet
(Pompor Zoltán)
A pedagógiai szemléltetés évszázados hagyományokra tekint vissza, Johan Amos Comenius, a Sárospataki Református Kollégium tanára Orbis Pictus című munkájában az ismeret komplexitását képekhez kapcsolódó didaktikus magyarázatokban mutatta be a kisdiákok számára. Korunkban újra hódít a vizuális kultúra, mégsem mondhatjuk teljes őszinteséggel, hogy a diákjaink értenék is, amit posztolnak: képekkel üzennek egymásnak, de közben eszükbe sem jut, milyen összetettségű, sok rétegű lehet egy képi szimbólum.
27 Mesétől módosult tudatállapotban
Interjú Csóka Judittal
(Szepesi Dóra)
Napjainkban a pedagógusok, a pszichológusok egyre inkább felismerik a mesék terápiás hatását. Csóka Judit klinikai szakpszichológusként és meseterapeutaként főleg azzal foglalkozik, hogy nőknek és férfiaknak, bántalmazottaknak és krónikus betegeknek, elbizonytalanodottaknak és összeomlottaknak, megkeseredetteknek és bűnbe esetteknek segítsen.
29 Az irodalom tükröt tart magunk elé
Interjú Benedek Szabolccsal
(Szepesi Dóra)
Legújabb nagyregényének főhőse, Becsey Marci egy menő rockzenekar frontembere, ünnepelt sztár. A pandémia lecsengése után ő is azt reméli, az élet mehet tovább ugyanúgy, ahogyan azelőtt. Huszonöt sikeres év után azonban kénytelen egy testi tünetekkel is járó életközepi válsággal szembenézni, és miközben ennek okait kutatja, akár valami film, lepereg előtte családjának múltja…
30 A világ végveszélyben
Noam Chomsky: Összefogunk vagy kihalunk
(Laik Eszter)
Noam Chomskyt mindenekelőtt a generatív nyelvészet atyjaként ismeri a világ, munkássága évtizedek óta bölcsészhallgatók tananyaga és vizsgatémája, ám politikafilozófusként – különösen az utóbbi időkben – éppoly aktívan tevékenykedik. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Összefogunk vagy kihalunk című kötet a világhírű tudós élő előadásainak szerkesztett változata, illetve néhány, vele készült beszélgetést is tartalmaz.
30 Megszólalnak a nevek
Kallós Ede: Nevek és napok
(Galambos Kristóf)
A gazdag és színvonalas magyar névtani szakirodalom különösen becses ismeretterjesztő darabja Kallós Ede (1882–1950) munkája a keresztnevek eredetéről, művelődéstörténetéről. Kallós klasszika-filológus volt, 1911-től Budapesten volt gimnáziumi tanár, s nem mellesleg több nagyszerű könyvet is írt.