Tartalom Pdf-letöltés

519. oldal
Baráti olvasónapló személyes megjegyzésekkel
Beszélgetés Murányi Gáborral
„Csupán konstatáltam, tényleg igazat mondtam, amikor egyszer azt írtam: nekem többnyire József Attila jelenti a kályhát, mert személye, versei át és átszövik az életemet.” – Murányi Gábor
(Mátraházi Zsuzsa)

520. oldal
„Nem csinálok mást, mint a saját életemet dolgozom fel írásban”
Lángh Júlia új könyve egy nem hivatalos Párizs-kalauz
„Nekem is tetszik, hogy itt vagyok, nem tekintem magam menekültnek, legalábbis sem politikai, sem gazdasági menekült nem vagyok, talán lélektani, de mindenesetre otthonosan érzem magam a sokféle akcentussal kiabáló, sokféle bőrszínű asszonyok között.”- írja Lángh Júlia Párizs fű alatt című új kötetében.
„A Mozgó Világ tavaly felkért, hogy írjak a ’68-as számába valamilyen történetet. Először húzódoztam, hogy én csak amolyan színes-szagos dolgokat tudnék, mivel a 70-es években ’68-asokkkal éltem együtt Párizsban, egy kommunában, mire azt mondták, éppen az kell nekik.” – Lángh Júlia
(Szénási Zsófia)

521. oldal
PANORÁMA
Jaap Scholten: Jó itt nekem?!
Morita Tsunco: Változás és örökség. Ferdeszemmel Magyarországról
Tótfalusi István: Klasszikus szócsaládfák. Nyelvünk görög és latin eredetű szavai
„Cigány méltósággal.” Balázs János festő (1905–1977)

523. oldal
KÖNYVBÖLCSŐ
Tarján Tamás
Vidám bánkódó
Benedek Szabolcs: Az élcsapat avagy Tanácsköztársaság 1919
Bajor Andor: Füstöl az acélkalapács
Hegedős Györgyi: Cicanapló
Hegedős Györgyi: Bessélem matyar; Hunglish – Györgyi néni fekete könyve

524. oldal
Megjelent könyvek 2009. szeptember 18-október 15.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.

528. oldal
LAPMARGÓ
Murányi Gábor
Értetlenkedés - megint
„Egy aránytalan, mondhatni felborult eszmefuttatás következik.
Két hete lapozom, olvasom, jegyzetelem ezt a könyvet, ezt a dokumentum-összeállítást és miközben egyik ámulatból a másikba esem, morgolódom, méltatlankodom, bosszankodok, s legfőképp értetlenül bámulok a Sub clausula címet viselő „állatorvosi ló” sorozat zárókötetére.”
Sub clausula 1989. Dokumentumok a politikai rendszerváltás történetéhez.
(Szerkesztették: Gecsényi Lajos és Máthé Gábor, válogatta, jegyzetelte Baráth Magdolna.)

530. oldal
GYERMEK, IFJÚSÁGI
Chichen Izától Málévárig és vissza
(Cs. A.)

532. oldal
PANORÁMA
Krahulcsán Zsolt - Müller Rolf (szerk.): A politikai rendészeti osztályok 1945–1946
Gustave Flaubert: Két barát - Az első Érzelmek iskolája
Juhász István: Az elszabadult léghajó utasai
Fareed Zakaria: A posztamerikai világ
Walczer Tünde: Álmaimban Amerika
Kiss Noémi: Rongyos ékszerdoboz – Utazások keleten

537. oldal
EMBERBEN KÖNYV
Bálint András, mint poéta és műfordító
„Ezért azt hiszem, lassan a visszájára fordul a kultúra fölhígulása, mind többen megcsömörlenek a bulvártól, a szakszerűtlenségtől, az odakent marháskodástól.” – Bálint András
(Mátraházi Zsuzsa)

538. oldal
Michael Jackson
A popkirály 1958–2009
Beszélgetés Németh Dorottya műfordítóval
„A Jackson-szülőkről, elsősorban az apáról sok kemény kritika is olvasható a könyvben ezzel kapcsolatban. Úgy tűnik, az ő életcélja a minden áron való érvényesülés volt, hiszen a család többi tagja is a showbizniszben keresi a kenyerét. […] Éppen a napokban voltam egy olyan programon, ahol 14-17 évesek szórakoztak. Amikor egy Jackson-szám első hangjai felcsendültek, hangos sikoltozás, ugrálás kezdődött, nem egyszer az este folyamán. Azt hiszem, Michael Jackson olyan, mint a farmernadrág, sosem fog kimenni a divatból.” – Németh Dorottya
(Szepesi Dóra)

542. oldal
Gioconda mosolya
Kalandozás a művészet történetében
(Kovács Antal)

543. oldal
A szellemi tőkések előfutárai
Beszélgetés Balázs Eszterrel
„Alapvetően 1908-1914 között az irodalommal (is) foglalkozó folyóiratokban megjelenő véleményeket, vitákat elemeztem. A modern értelmiség ebben az időszakban és később is mindenekelőtt viták révén látta el a hatalom és a társadalom közötti közvetítő feladatát. […] …azok, akik manapság értelmiséginek tekintik magukat – az én definícióm szerint szellemi tőkéjük révén igyekeznek a közügyeket formálni – a 20. századi modern értelmiségi identitás századeleji képviselőiben előfutáraikra lelhetnek…” – Balázs Eszter
(Illényi Mária)

544. oldal
PANORÁMA
Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai
Dr. Balla Zoltán: A szemléletes gondolkozás logikája – Levelek

545. oldal
Egyszervolt mese
Benedek Elek évfordulóján
Beszélgetés Perjámosi Sándorral
Egészen a közelmúltig csak a mesemondót, meseírót tiszteltük benne, generációk sora nőtt fel az általa írt, magyar- és más népek népmesemotívumait tartalmazó tündérmeséken. Néhány éve elindult egy kutatás, amely Benedek Elek publicisztikai munkásságát tárta és tárja fel folyamatosan.
(Szénási Zsófia)

546. oldal
Hős vagy áruló? – Kasztner Rezső
(Jolsvai Júlia)

547. oldal
Mindörökké Darwin
(Hegedűs Eszter)

550. oldal
Gazdaság
A cafetéria és az osztalék adóztatása, a válság díjai
(Dr. Bódis Béla)

552. oldal
Kertész Ákos
A felhőkarcolónak nincs árnyéka

552. oldal
Gyászszertartás tintával
Jack Kerouac: Gerard látomásai
(Hományi Péter)

554. oldal
Sikerlista

556. oldal
A Nyugat érzékletes története
Beszélgetés Kelevéz Ágnessel és Szilágyi Judittal
Tavaly ünnepelte százéves jubileumát a Nyugat folyóirat. Ez alkalomból a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítást rendezett a folyóirat történetéből, melynek anyaga – kibővítve és átdolgozva – Nyugat-képeskönyv címmel a napokban jelent meg.
(Jolsvai Júlia)

558. oldal
Könyvipar
A válság kezelése
Interjú Matyi Dezsővel
Mostanra kiderült, hogy amiben az év elején még reménykedtünk, vagyis hogy a gazdasági válság nem okoz majd komoly gondokat a könyvszakmában, sajnos nem vált valóra, bizony a könyvszakmát is megrendítette a válság. Biztosan nem az egész szakmát egyformán, és könyveket továbbra is vásárolnak az olvasók, de a mára kialakult gondok – amelyek talán magán a válságon is túlmutatnak – azért nagyok. A legnagyobb magyarországi kiskereskedelmi és kiadói cégcsoport, az Alexandra vezetőjét, Matyi Dezsőt kérdeztük, hogyan lehet, és lehet-e egyáltalán „túlélni” a válságot…
(K. J.)