Könyvhét 2022
A Móra Kiadó
ÚJDONSÁGAI
Mélytengeri Mentőcsapat
Kicsi Csacsi
és a születésnapi ajándék
Babák magyar
népi viseletben
A Móra Kiadó<br>ÚJDONSÁGAI Mélytengeri Mentőcsapat Kicsi Csacsi <br> és a születésnapi ajándék Babák magyar <br> népi viseletben
Kiemelt

Váncsa István: Oroszlánfog - avagy a gyomismeret fontosságáról – Az Élet és Irodalom 2022/26. számából

2022.06.30.

Az Élet és Irodalom 26. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Váncsa István
Oroszlánfog – avagy a gyomismeret fontosságáról címmel írt gasztroesszét.

„Az ókori Róma népe, ahogy ez az idősebb Pliniustól is tudható, rendszeresen fogyasztott salátát, persze nem azért, mert a saláta („acetaria”) egészséges, kalóriaszegény, vitamindús stb., hanem mert ahhoz megvolt mindene. Olajfa akadt a környéken, ergo az olívaolaj a leghétköznapibb élelmi anyagok közé tartozott, ecetből se volt hiány, azt ugyanis eredetileg bornak szánták, csak nem annak sikeredett, ami pedig a lényeget, a friss, zöld növényeket illeti, olyasmi nőtt mindenfe­lé.
Természetesen a római előkelőségek nem elégedtek meg ennyi­vel, így aztán a salátaöntetben az olaj, ecet, só és bors kvartettjén túl­lépve idővel megjelent a datolya, fenyőmag, gyömbér, halmártás, kori­ander, lestyán, mazsola, menta, méz, római kömény, zellermag és sok más efféle, ami még csak hagyján, de megjelent például a ruta is. Utóbbi dísznövénynek elmegy ugyan, de a fogyasztása gyomor- és bél­gyulladást, hányást, hasmenést, hasgörcsöket, vérvizelést, súlyosabb esetben kómát okozhat. És ez még mindig istenes ahhoz képest, hogy megjelent az öntetben a csombormenta (Menthapulegium) is, ami bolha- és szúnyogriasztásra kiválóan alkalmas ugyan, emberi fogyasz­tásra viszont nem annyira, lévén komolyan mérgező.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG


Deczki Sarolta Egy íróval több című kritikája Moesko Péter Őszi hó című regényéről:

„Ha a kortárs trendek között szeretnénk elhelyezni az Őszi hót, akkor a „magánéleti próza” kifejezés juthat eszünkbe, mely megalkotója, Görföl Balázs szerint „a társadalmi érzékenységtől és a történelmi múlt feldolgozásától elfordulva a magánélet privát tereiben és jelen idejében játszódik, realista kóddal és az artisztikus nyelviség mellőzésével”. Továbbá ezekben a szövegekben rendszerint van egy fiatal főszereplő, és a cselekmények az ő figurája köré rendeződnek. Az elbeszélő többnyire egyes szám első személyű én-elbeszélő, és az olvasó joggal gyanakodhat az önéletrajzi kód jelenlétére.”

KETTEN EGY ÚJ KÖNYVRŐL

Fehér Renátó: Torkolatcsönd című verseskötetéről két kritika született:

Demény Péter:
Parlagi nyelvterület

„Az iróniának a mítoszhoz való közeledésében Kemény István az egyik legnagyobb ihlető – nem véletlen, hogy A Magyar Irónia Háza című vers az ő hatvanadik születésnapjára íródott (37.). Szemben Esterházyval, akinek a prózája erősen humoros, Kemény lírájának iróniája a kimozdítás alakzatán alapul, azon, hogy egyszerűen másképp beszél. „Följebb, a hegyekben, egy elhanyagolt / villa kertjében ered az Öngúny nevű / forrás...” – ettől a Kemény-verstől nem fogjuk a térdünket csapkodni, de elcsodálkozunk, hogy így is lehet az öngúnyra gondolni. Úgy érzem, ilyen Fehér költészetének a „gúnyműködése” is: nem a fölény vagy a jókedv bejelentése, hanem a dolgok folyamatos átrendezése annak érdekében, hogy jobban lássuk őket.”

Lapis József: Az olvashatatlanság lendülete

„Fehér Renátó új könyve olvashatatlan. Vannak, persze, benne, szépen elolvasható versek is, de a szövegek egy jó része bizony kibújik a klasszikus líraolvasás kereteiből. Néha el kell forgatnunk a könyvet, látnunk, észlelnünk a sajátos jeleket, melyek egy része a nyomtatott írás tipográfiai alakjait hasznosítja (zárójelek, üres szóközök, kötő- és gondolatjelek, szóbontás stb.), más részük a monitor egyéb ikonjait idézi meg (a lenémított hangszóró jelét például), megint mások a kézírásos rögzítéshez és a számítógép előtti kultúrához kapcsolódó képeket, alakzatokat: a vonalas füzet mintája, kisatírozott részek, kottaírás, görbe vonalakkal áthúzott szöveg, kézzel írott noteszlapok fotói.”

VERS

A szám versrovatában Kapecz Zsuzsa és Lövétei Lázár László versei kaptak helyet.

PRÓZA

Győry Domonkos, Lackfi János
és Visky András prózája.
Tárcatár: Nagy Zsuka.

Részlet Lackfi János Privát tenger című írásából:

„Akkoriban kamionoztam, tudod. Látsz mondjuk egy átlagos, jó kis kocsit, olyat, amilyet Nyugaton simán, nyugisan összekeres egy középkáder pár év alatt, a sofőrrel összefutsz a benzinkútnál, elnézed, derék, nagydarab német, kicsit már őszül, te is lehetnél, eljátszol a gondolattal, nem az út mentén aludnál lefüggönyzött vezetőfülkében, hanem az anyud mellett, nincs a sok idegesség meg veszteglés a határon, hétvégén sörözöl és tekézel a fiúkkal, sramlinótákat énekeltek, hazatántorogsz, kialszod magad, kezded elölről. Egész nosztalgiája lesz az embernek, hogy hát így is lehetne élni, milyen egyszerű ez! Aztán a pályán megelőz a pasas, nézel utána, mintha a saját másolatod után néznél lemondóan, és húsz kilométerrel odébb meglátod felfordulva. Tudod, hogy te is lehetnél az, véletlen, hogy nem te vagy, és hát az ember az ilyenen elgondolkodik.
Az egyik koma, az úgy veszett oda, tudod, vannak Németországban ezek az extragyors vonatok, mennek kettő-háromszázzal is óránként, na, de kell is ahhoz olyan pálya, kerítéssel van elzárva oldalt, meg minden. Az átjárókhoz külön útvonalengedély szükséges a teherkocsiknak, minden. A haverom rendben is volt, nagy rakás betongerendát szállított, hát, ráhajt a sínre, de a rohadt betonelemek meg beakadnak a felsővezetékbe, azt se ki, se be. Nekiállt a srác leereszteni a kerekeket, ezt csináljuk ilyenkor, akkor húsz-huszonöt centivel alacsonyabb lesz a kocsi, és simán át lehet menni.”

ÉPÍTÉSZET

Torma Tamás
a Néprajzi Múzeum új épületét véleményezi.

„Esemény, amikor egy város, egy ország ilyen jelentős kulturális épülettel gyarapodik. Gondoljunk csak a Hősök terén álló két múzeumra: jó 120 éve állnak ott, tehát ilyen léptékben érdemes az új Néprajzira is gondolni. Ami lett, itt marad, és bizonytalankodásai ellenére is mérföldkő betonikon az utóbbi évtizedben. Az ilyen kulturális ikonteremtés bizony nem olcsó, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV és Magyar Építő Zrt, – a tervekkel együtt – végül durván 35 milliárdért építette fel öt év alatt.”

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia A nemzet özvegye (Örkény Színház) című előadásról ír. A darabot Kelemen Kristóf rendezte.

„Minden felmerülő kifogás ellenére az előadásnak van egy hatalmas erénye: a színészi játék. Für Anikó Özvegye lenyűgöző, finom alakítás: csupa reflektált méltóság, tartása egy pillanatra sem törik meg, csak időnként alig észrevehetően meggörnyed a háta. A Szerető szerepében Kerekes Éva nemkülönben elegáns. Für higgadtságával szemben ő tömörebb, kacérabb, főleg hallgatásain üt át a „trónkövetelő” kevélysége.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Könyvhét 2022/2.ÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés