Könyvhét 2022
A Móra Kiadó
ÚJDONSÁGAI
Csokonai Attila
SZABADMATT
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
A MÚZSA
CSÓKJA
A Móra Kiadó <br> ÚJDONSÁGAI Csokonai Attila <br> SZABADMATT Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV A MÚZSA <br> CSÓKJA
Kiemelt

Tóth Krisztina: Be nem húzott nyakak – Az Élet és Irodalom 2022/39. számából

2022.09.29.

Az Élet és Irodalom 39. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

27. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁL

Részlet Tóth Krisztina Be nem húzott nyakak című megnyitó szövegéből:

„Kedves egybegyűltek, írók és olvasók, fordítók, könyvkiadók! Két év kényszerű kihagyás után most szeretettel köszöntök mindenkit a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. Igazán nem panaszkodhatunk arra, hogy az irodalom manapság ne kapna figyelmet. Írókat fenyegetnek, tartóztatnak le és támadnak szinte mindenütt a világban. Az irodalomnak, az írott szónak lám, kitüntetett szerepe van. Az alkotómunkát ez a figyelem nem mindig könnyíti meg. Tulajdonképpen jobban jár az az író, akit le se sz@rnak, hiszen békében elüldögélhet az íróasztala mellett, de valamiért úgy látszik, mostanság nem ilyen időket élünk.”

SZVETLANA ALEKSZIJEVICS ÜDVÖZLÉSE

Háy János
köszönti az írót, aki a könyvfesztivál díszvendége:

„Fontos, hogy itt vagy velünk, fehérek között egy fehérorosz és mesélsz nekünk. Nekünk, akik nem tudjuk elfogadni a gyilkos agressziót, akár az egyes emberből fakad, akár világbirodalmak teszik. Mesélsz azoknak, akik építeni akarnak és nem rombolni, azoknak, akik csak egyet akarnak, egyet, ami most olyan elképzelhetetlenül messze van: Békét, békét és megint csak békét!”

FEUILLETON

Olay Csaba esszéje: Birodalmak stratégiai vonzereje.

Gondolatmenetünk zárásaként két nyitott kérdéskört emelhetünk ki. Egyrészt problematikus marad, hogy még ha el is fogadjuk az itt adott kedvező jellemzést a birodalmakról és birodalmi struktúrákról, akkor sem világos, ki vagy mi korlátozza, fékezi őket. Ki vagy mi korlátozza az Egyesült Államokat vagy Kínát? Az érdekszférájukon belül a birodalmak fenntartanak valamiféle rendet, még ha ezeket különböző normatív szempontok szerint bírálják is azok, akiket elnyomnak vagy háttérbe szorítanak. Saját érdekszférájukban tehát nem ütköznek külső korlátba, ilyen feszültség csak érdekszférájuk peremein és azon túl merülhet fel. A történeti tapasztalat szerint túlterjeszkedhetnek lehetőségeiken (imperialoverstretch), amikor túl sok fronton harcolnak vagy túl hosszú ellátási vonalak mentén kell tevékenységüket biztosítani. A másik kérdéskör a hosszú távú perspektívára vonatkozik, és nem kapunk egyértelmű választ, vajon aggasztó vagy megnyugtató leíráshoz jutottunk-e. A biztonság és béke problémáját elemi értelemben megoldja, vagy legalábbis segít megoldani a birodalmi szerkezet – normalitást biztosít, amíg nem becsüli túl saját lehetőségeit.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Visy Beatrix
Rémálom Tökölön címmel írt kritikát Hartay Csaba Joe és Jen csodálatos utazása a gyilkolás terhe alatt című kötetéről.

„Hartay Csaba új kisregénye – nevezzük most így – ugyanis sok mindenre hasonlít, de álomra a legkevésbé, noha a fülszöveg is így vezeti fel a kötetet, sőt mi több az első szövegegységek után a szöveg is álomként igyekszik felvezetni és beállítani önmagát: annak a végtelen beszédhalmaznak a sorozatát, amelyen végigvezeti az olvasót. Ugyanis a regényben a tér- és időbeli véletlenszerűségeknek nincs belső logikája, struktúrája, a szereplők minduntalan feltett kérdéseikre – hol, mikor, ki és főleg: miért – egyáltalán nem kapnak válaszokat. De az olvasó sem. „Mi úgy szoktuk, hogy elalszunk, és általában máshol ébredünk fel, nem tudjuk, miért van ez, de legalább addig sem vagyunk a börtöncellánkba zárva.”
A két fiatalkorú gyilkos a tököli börtönben sínylődik, „megtöretett testüknek” (lelküknek) az álom nem „szép szabadító”, ahogy hamarosan kiderül. Bűneik miatt az álombeli roadmovie csakis pokoljárás lehet, bár számomra nem kézenfekvő, hogy miért ketten kell bejárniuk ezt az utat, közös látomásként, közös álomként.”

KETTEN EGY ÚJ KÖNYVRŐL

Kiss Ottó A Kék Oroszlán bezár című kötetéről:

Márjánovics Diána: Szávó és tsai

„A Kék Oroszlán bezár
az életmű válogatott darabjait közlő, reprezentatív kötet; a belső címlapon szereplő paratextus is jelzi, hogy a kiadvány „válogatott és új novellák” sorát (tehát a szerző által leginkább sikerültnek tartott elbeszéléseket) foglalja magába. A gyűjteményes jelleg ellenére a Kék Oroszlán – a témaválasztást és a poétikai megformáltságot tekintve is – nagyfokú egységességet mutat. A novellák jelentős része a rendszerváltás körüli időszakban és a kétezres évek vidéki Magyarországán játszódik. Átgondolt szerkesztői koncepcióra vall, hogy e jellegadó írások (például a privatizálást követő hatalmi visszaélésekről szóló Patkányirtás, a szimatszatyros srácok önpusztító éjszakáján megesett abúzust leíró Mobil vagy a leszakadó vidék hiteles látleleteként is értelmezhető Zizi néni) javarészt a kötet első, fajsúlyosabb részében kaptak helyet.”

Benedek Szabolcs
: Kukumbárét készíteni

„A Kék Oroszlán bezár
című összeállítás mindjárt az elején – profánul szólva – belecsap a lecsóba. Az egyébként a régebbi novellák közül való (2001-es) Szávó udvara nem csupán a kötet nyitó, de egyben egyik legerősebb darabja. Ebben mutatja meg Lauri bácsi a még sráckorú elbeszélőnek és haverjának, hogyan kell kukumbárét készíteni. A játék többféle néven szerepel a néprajzi leírásokban, lényege, hogy egy sárgolyót el kell lapítani, a közepét teljesen elvékonyítani, majd az így keletkezett mélyedésbe beleköpni. Aztán ha az elkészült kukumbárét jó erősen odacsapjuk valamihez, az akkorát szól, mint egy puska. Már amennyiben persze elég ügyesek vagyunk.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Harcos Bálint, Lesi Zoltán és Tőzsér Árpád versei kaptak helyet. Ezen a helyen Tőzsér Árpád egyik versét mutatjuk meg:

A szó vére

Van légy, mely öntudatosabb a szónál,
nem száll el, hiába legyintesz rá.
Nyelvújító, a „legyint” szót ő alkotta:
aki legyint, legyet hesseget.

Van szó, mely szemtelenebb a légynél,
hiába legyintesz rá, visszazümmög.
Akkor sem távozik a papírról, ha rácsapsz,
a papír igazáért vérét adja.

A szó vére mint a Dupli-Color,
csak sejtheted, mi van alatta.
Terpentin mit sem használ neki,
egyedül a friss lóhúgy oldja.

PRÓZA

Gerencsér Anna, Jónás Tamás
és Paulon Viktória prózája.
Tárcatár: Jenei Gyula.

Részlet Gerencsér Anna Nergál Karkemisben című írásából:

„A folt, ahol a föld beitta a bárány vérét, árnyék volt az árnyékok között, és az egyik katona homokot rugdosott rá, miközben Szahand beszélt. A félszemű fiú az első sorban állt, bánatosan bámult a bárányra, melynek szőre kifehérlett a homályból. Mögötte halkan sóhajtott valaki, kicsit odébb nyilak zizegtek egy tegezben, ahogy az íjász egyik lábáról a másikra állt.
– Jöjj el, pusztító, vezess minket a csatában!
Nergál akkor érkezett, mikor a Hold eltűnt a dombok mögött. Puha léptekkel jött, észrevétlen, és a katonák között állt, amíg Szahand befejezte a szertartást.
– Nergál vörös bolygója Karkemis felett áll. A háború istene velünk lesz holnap!”

FILM

Stőhr Lóránt Csoma Sándor Erőss Zsoltról készített játékfilmjét, a Magasságok és mélységeket értékeli.

„Az emberi akaraterő szélsőségei a filmművészet Werner Herzogjait inspirálják alkotásra, Csoma Sándor azonban nem herzogi rendezői alkat, az extrém teljesítmények helyett művészileg éppen azok fonákja érdekli, az, hogy mi rejlik a ragyogó emberfeletti küzdelmek, győzelmek és bukások árnyékában. S bár az igen tehetséges fiatal filmrendező debütáló nagyjátékfilmjének egyik főhőse Erőss Zsolt, a leghíresebb magyar hegymászó, a Magasságok és mélységek nem a celebritások életéről szól, hanem özvegye, Sterczer Hilda belső küzdelmeiről.”

ZENE

Fáy Miklós Ókovács Szilveszter Tosca-rendezését méltatja.

„Szabad-e a Toscát a szó színpadi értelmében is az Andrássy útra hozni. Persze hogy szabad. Rosszat rendezni viszont nem szabad, így aztán mégis a tilosban járunk. Nyilván nem könnyű a félmúltba helyezni a történetet, mert időnként a szöveg tiltakozik, a történet egy felvonáson át mégis templomban játszódik, Scarpia azért meghasonlott ember, mert katolikus és kéjvágyó egyszerre. Ezt azért nehéz átformálni arra, hogy viselkedését nem tudja a szocialista erkölccsel összeegyeztetni, és ettől készül ki idegileg, vagy hogy a Te Deum alatt a Kommunista Kiáltványból énekel részleteket, de a Tosca alapvetően mégsem politikai dráma, ha van benne szerelem és perverzió, akkor megállhat így is a lábán. Ha nincs, akkor valószínűleg az időnket pocsékoljuk.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



2022/4. számTandori SzubjektívSzabadmattÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés