Az Élet és Irodalom 37. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Spiró György Háy János drámáiról írt.

„Háy János drámáinak szereplői nem istenek és félistenek, nem hősök és nem gonosztevők, hanem a kórus figurái. A kar éneklő és táncoló alakjai már az ókori menandroszi vígjátékokban önálló életre keltek. A kérdés időről időre újra felmerül: az egyházilag cenzúrázott angol moralitásokban, amelyekben eredetileg Jézus történetének csak ördögök és angyalok lehettek a mellékszereplői, az ördögi – népi – karakterek úgy elszaporodtak, hogy ebből nőtt ki az egész Erzsébet-kori színház. A hősi, tragikus témák, az uralkodó ideológia példameséinek alakjai periodikusan újra meg újra kialakulnak és letűnnek, és átadják a helyüket annak a középrétegnek, amelyet az ideológia már alig érint, és amelyet hagyományosan népnek szokás nevezni. Ez a nép komikus, mert hülyeségeket beszél. De mi mást is tenne, ha a lényeges információktól el van zárva, távoli erők formálják az életét, a tudatát pedig a bulvár? Ezzel szemben állt egy ideig a szocialista realizmus mindenható és erkölcsös népe, amely merő fikció lévén a színházban is megbukott.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Lapis József Időérzék című kritikája Gimesi Dóra–Rofusz Kinga: Teknősidő című gyerekkönyvét elemzi.

„A könyv pszichológiai érzéke kifinomult, nagyon érzékenyen vezeti végig az olvasót az élet nehezebb-fájdalmasabb, valamint boldog és örömteli helyzetein, mindegyiket a maga természetességében, ítéletmentesen, erőteljes felforgató hatások nélkül, ugyanakkor valódi érzelmi telítettséggel jelenítve meg. A szerzőpáros szöveges-képi elbeszélése elsőrangú gyerekkönyvet hozott létre, remek érzékkel közelítve a megcélzott olvasói réteghez, amelyben a teknőshöz kapcsolt érzékelésmód, illetve időnként a kisgyermekihez közelítő (nem infantilizált!) világtudat integrálásának sikeressége nagy szereppel bír.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Fenyvesi Orsolya, Turi Tímea és Vecsernyés Imre versei kaptak helyet, közülük Turi Tímea egyik versét ajánljuk ezen a helyen az olvasók figyelmébe:

Rossz versek

Ezentúl csak rossz verseket írok.
Ügyetleneket és felejthetőket.
Olyanokat, amik nem vállalnak kockázatot.
Amelyeknek nincs saját hangjuk,
amelyekből tizenkettő egy tucat.
Amelyeket nem válogatnak be az antológiákba,
és nem kérnek kölcsön az önismereti csoportok.

Ezentúl csak rosszakat!
Indokolatlanul hosszúakat,
megúszósan rövideket,
és mindben lesz pár képzavar.
Ezeket a verseket nem fogják szavalni,
és nem osztják meg egymással
az amúgy párbeszédképtelen barátok.

Ezentúl csak rossz verseket írok,
mert a jó versek mind felkavarnak.
És én nem akarok felkavarni senkit,
és engem se kavarjon senki fel.

Hallgatni vonzó, de mégis gyanús:
képtárba menni vagy fitneszterembe?
Ez nem az én nyelvem.
Én csak szavakkal tudom megtagadni
a szavakat.

Mert a szó nem elég, de megszoktam őket,
mint leárazáskor a shoppingolást.
Ha az anyag majd elhasználódik,
a következőnél újat veszek.

PRÓZA

Kiss László, Littner Zsolt, Nattán-Angeli Nóra, Szinovszki Léna, Szűcs Balázs Péter prózája.
Tárcatár: Balássy Fanni.

Részlet Kiss László Csodatévőnk: a besamel című írásából:

„Egyre nagyobb népszerűségnek örvend idehaza a besamel. Kultusza érthető, hiszen az íze kitűnő, egészségügyi hatásai pedig csaknem leírhatatlanok.
Ennek köszönheti karrierjét is.
Mi, emberek sok mindent rosszul tudunk. Hajlamosak vagyunk hinni az interneten elérhető forrásoknak, melyek francia államférfiakhoz vagy épp bankárokhoz kötik a mártást, sőt akad, aki Medici Katalint is képes belekeverni a bonyolultnak tetsző történetbe. Holott aki akár csak középszinten érdeklődik a francia konyhaművészet (Dardalle de Branère, Henri Touchaud, Nicola Fagnes etc.) iránt, vagy járt már egyetemeink valamelyik újkori francia történelem szemináriumán, tudhatja, hogy a pompás eledel névadója finoman szólva is távol cseperedett fel a paloták és kastélyok etikett béklyózta világától.”

ÉPÍTÉSZET

Torma Tamás a budapesti Erzsébet téri Design Terminál helyén nyílt McDonald'sról írt.

„Hallom persze az ellenérvet is: a Nyugati pályaudvar királyi várójába is sallangmentesen költözött be a Meki… hát akkor? Gyorséttermi sterilitás és az eredeti igényes belső, utóbbit egyébként sokáig még az első Terminál étterem is megtartotta. Az eredeti még Valami volt, a mostani Meki bárhol lehetne. A valahai Design Terminál elvesztette kulturális jellegét, és a lecsúszás tíz éve alatt NER-Meki lett belőle, építészeti emlékhely helyett ingatlan.”

TELEVÍZIÓ

Csepelyi Adrienn az AI-generált filmsorozatok jelenségét elemezte.

„A friss statisztikák szerint havonta mintegy tízezer (!), teljes egészében mesterséges intelligenciával (tehát: hús-vér szereplők és stáb nélkül!) készült mikrodráma jelenik meg a piacon, és ez a sokkoló szám exponenciálisan nő. Ezzel pedig hatalmas problémahálózat szőtte át, s hamarosan fojtogatni kezdi is az életünket. Ennek a rengeteg mikrodrámának a túlnyomó többsége silány minőségű, ellenben olyan agresszíven tolják a közösségimédia-felhasználók arcába, hogy a gyakorlatlanabbakat így is beszippantja a végtelen AI-univerzum.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu