Az Élet és Irodalom 19. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Spiró György a száz éve született Kardos G. Györgyről írt esszét.

„1968-ban elképedés fogadta az Avraham Bogatir hét napja megjelenését Budapesten. Egy évig fektették a kéziratot, mert 67-ben kitört egy zsidó-arab háború, és a magyar hivatalosság Moszkvához igazodott. Egyszerre szerették és utálták a regényt azok, akiket a téma érzelmileg érintett. Lenyűgöző volt mindaz az ismeret, amitől Magyarországon el voltak zárva, de sokan nem értették, hogyan lehetséges, hogy a szerző a nacionalizmus zsidó válfaját is elítéli. A főhős, az 1920-as évek elején bevándorolt orosz-zsidó földműves a palesztinai brit mandátum alatt azért kerül bajba, mert befogad egy zsidó fiút, akit a terrorszervezete merénylet elkövetésével bízott meg, de a döntő pillanatban nem húzta meg a ravaszt. Mind a brit megszállók, mind a szabadságharcos terroristák halálra keresik a fiút meg a rejtegetőjét, és a regény azzal ér véget, hogy minden bizonnyal elfogják és megölik őket. A címbéli egy hét Avraham vesszőfutása, hogy a fiút és magát megmentse. Átgondolt regényszerkezet, óriási tárgyi és emberi tudás, nagyszerűen megrajzolt alakok: úgynevezett realista regény, amit a hatvanas évek végén a mérvadó magyar kritika épp elavultnak minősített, de a hivatalos ideológia sem volt képes a szocialista realizmus üres kategóriájába besorolni. Lengyelországból a megjelenés évében űzték ki a megmaradt zsidókat, ami a témát még kínosabbá tette.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István Szegény Hel! című kritikája Helen Garner A vendégszoba című regényéről szól.

„Meg kell valljam, ebben az előzetes várakozásomban nagyot csalódtam, mégpedig pozitív értelemben. A vendégszoba írói, irodalmi eljárásaival nyeri meg olvasóját, egészen pontosan úgy fogalmaznám, az irodalmi eszközök szándékosan végletes redukálásával. Nincsen kimondva benne, hogy barátság, szeretet, együttérzés, figyelem, segítség, az sem, hogy düh, agresszió, tehetetlenség, kétségbeesés, elfojtás, a regény minden egységéből mégis ezek a nagy, életfontosságú és életeket eldöntő fogalmak sugároznak.”

ÉS-KVARTETT

Kemény István Lovag Dulcinea című verseskötetéről Károlyi Csaba Margócsy Istvánnal, Márjánovics Diánával és Visy Beatrixszel beszélgetett 2025. április 30-án, szerdán az Írók Boltjában. A felvételt meg lehet nézni jövő héttől a YouTube-on, az Írók Boltja csatornáján. Legközelebb, május 28-án, szerdán Schillinger Gyöngyvér Rohadjon meg az összes című regényéről fogunk diskurálni.

VERS

A versrovatban ezen a héten Borsik Miklós, G. István László és Zemlényi Attila szerepel verseivel, ezek közül Borsik Miklós egyik versét ajánljuk ezen a helyen az olvasók figyelmébe:

„Te csőcselék vagy,
én meg söpredék”,

mondta Vivi apja, a mozdonyvezető.
Közben rázta a csőcselék kezét,
a hámsejtekből összeállt
langyos tömeget, aztán elengedte időben,
mint az utasait. Csak az emberek
szétszéledtek az állomáson,
a kézfej pedig egyben maradt,
miért hullana szét? Talán Dunakeszin
volt a kézfogás, a Kalandor sörteraszán
figyeltem abban a tudatban,
hogy mikor Vivi öngyilkos lett,
a váci vonalat választotta,
ahol az apja dolgozott.
Egyszer be is hívott a vezetőfülkébe,
és néztük a hüllő végtelent,
ahogy a sínek bekúsznak alánk.

PRÓZA

Becsy András, Csabay-Tóth Bálint, Endrey-Nagy Ágoston, Vörös István prózája.
Tárcatár: Gurubi Ágnes.

Részlet Vörös István Az üstökös látogatása (Történet a könyvháborúk korából) című írásából:

„Az én történetem nem más, mint a könyveim története. Az elsőt a szüleimtől kaptam. Nem véletlen, az embernek milyen könyvei vannak. A könyvek nagy része nem maradt fönn. Ez egy verseskötet.
A vers a legnagyképűbb iromány. Vagy a legszerényebb? Alig igényel helyet. Akkor szerény. Pár betű miatt egy egész oldalt elfoglal. Akkor nagyképű. A verseskötet címe: Nemet mondani. 2024-ből. (A helyzet az, fogalmunk sincs milyen évet írunk. Az idő bizonytalan, számolatlan, de talán jobb is így.) Meglehetősen viseltes állapotban van, gyűrött, koszos, szakadozott. Lapjai megsárgultak, itt-ott véres ujjnyomok tarkítják, de a szöveg kiolvasható – annak, aki tud olvasni. Mért pont nemet mondani? Mire?”

ZENE

Csengery Kristóf Emmanuel Pahud és a Rádiózenekar közös koncertjéről írt.

„Szerencsés a magyar hangversenyközönség, hogy sok év óta újra és újra találkozhat korunk egyik legnagyobb fúvósával. Emmanuel Pahud, a Berlini Filharmonikusok svájci szólófuvolása ezúttal Ibert 1932-ben keletkezett Fuvolaversenyét, a hangszer XX. századi irodalmának egyik lebilincselő remekét szólaltatta meg – bravúros hangszeres virtuozitással és lehengerlő temperamentummal.”

FILM

Stőhr Lóránt Veronika Franz és Severin Fiala Az ördög fürdője című filmjét értékelte.

„A korabeli peranyagokból és történelmi kutatásokból táplálkozó film alapvetése a totális örömtelenség, az emberi élet reménytelensége, amelyből egyetlen kiút kínálkozik, az öngyilkosság. Ám mit tehetnek azok a kétségbeesett emberek, akik számára ezt az egyetlen kaput is bezárták? Hogyan menekülhetnek el az élet elviselhetetlenül súlyos terhe alól, ha az egyház kárhozattal sújtja az öngyilkosokat?”

TÁRLAT

Takáts Fábián: Akit nem érdekelt a divat  

„Kilencedik éve rendezik meg a Budapest Fotófesztivált. A március 28. és május 11. között tartó rendezvénysorozat célja, hogy bemutassa a fotográfia értékeit és újdonságait. Idén ötven kiállítással várják az érdeklődőket. A fesztivált a német divatfotográfus, Peter Lindbergh „nyitotta meg” a Műcsarnokban. Ilyen erős kezdésre ritkán van példa. A kiállítótér több mint ötven képe között számos híressel „találkozhatnak” a látogatók. Például Kate Moss 1994-es portréjával a Star is Born sorozatból, vagy Naomi Campbell fehér leplen fekvő pőre alakjával (Naomi Campbell. Hommage á Gauguin Harper’s Bazaar USA, Jamaica, 1992). A Marie-Sophie Wilson Comme des Garçons, Párizs (1987) címszereplőjének is csupán egy ruhadarab takarja a testét, ám a meztelenség visszafogottan, ízlésesen jelenik meg Lindbergh felvételein. (Peter Lindbergh / a Budapest Fotófesztivál nyitókiállítás a Műcsarnokban június 22-ig látható)

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu