Az Élet és Irodalom 43. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Bazsányi Sándor „Nézem a forradalmakat” – Kántor Péter és a rendszerváltozás – meg ami utána jött címmel írt esszét.

„Az 1989-es rendszerváltozást megelőző és követő években, sok más alkotótársához hasonlóan, Kántor Péter is szembesült az átmeneti időszak politikai, társadalmi és kulturális folyamatainak összetettségével, a kifulladó államszocializmusból az újsütetű demokráciába átforduló magyar valóság költői érzékelésének és értelmezésének feladatával. Amit tekinthetünk valamiféle poétikai szakítópróbának is: mit tud kezdeni Kántor immár kialakult látás- és beszédmódja az alaposan átrendeződő környezeti feltételekkel? Mit jelent „csodálkozó” költőként „megtanulni élni” ezekben az években?”

INTERJÚ

A Jazzbois néhány árnyalata – Sági Viktorral beszélgetett Iván Csaba.

„Nem tudom, merre tart a jazz. Talán a pokolba. Semmit nem lehet arra bírni, hogy bármerre menjen. Csak úgy megtörténik” – mondta Thelonious Monk. A jazz igazi specialitása megszületése óta, hogy bármilyen zenét képes kreatívan transzponálni. A lemezipar meg kitalálta a műfajokat, az eladhatóságát elősegítő marketing fogalmakat. A XXI. században azonban a kategóriába skatulyázás gyakorlata parttalanná vált, a streaming platformokon olyan elnevezésekkel találkozunk tucatjával, mint a POV: indie, escape room, stomp and holler. A közönség fogyaszt, blogokat és kommenteket olvas, a filmekhez és a műalkotásokhoz hasonlóan a zenét sem az IQ, hanem az EQ alapján választ. Nem érdekli a szűkített szeptim akkord természete, a lemezcégek már nem élet és halál urai, akik diktálják a történéseket. A Montreux-t és Montreált megjárt Jazzbois zenésze Sági Viktor rendhagyó kalauza a fősodor kulisszatitkainak értelmezéséhez.

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István Keresve sem találni című recenziója Helen DeWitt Az utolsó szamuráj című regényéről szól.

„Eredet, származás, tehetség, teljesítmény – ezek Az utolsó szamuráj dimenziói, leginkább ezek a fogalmak kerülnek terítékre Sibylla részében és a Ludo által elbeszélt részekben egyaránt. De míg az első részben mindaz, ami előttünk folyik, leginkább egy kívülről érzékeltetett pedagógiai kísérletnek hat, a tanítás, a tudás megszerzésének/átadásának extrém és abszurd módozataként, a nő szintén páratlan intellektusának „csakazértis” reakciójaként, és menet közben óhatatlanul olyan érzésünk támad, ebbe a kísérletbe bele van kódolva valamilyen elkerülhetetlen és tragikus kudarc, addig a második, Ludo-féle részben ugyanez a masinéria az eredetkutatás és az önmegismerés újra és újra ismétlődő tanulságokat hozó jeleneteivé alakul át.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Bertók László, Gergely Ágnes és Géczi János versei kaptak helyet. Bertók László (1935-2020) itt olvasható versei azok közül a darabjai közül valók, amelyek nyomtatásban sohasem jelentek meg, és egy dossziéban maradtak. A költő kilencvenedik születésnapja alkalmából decemberben megjelenő kétkötetes összes vers-gyűjteményt Mohácsi Balázs szerkesztette – a számban olvasható három, a kétezres években írt verset az ő szívességéből és jegyzeteivel közöljük. Ezek közül mutatjuk be itt az egyiket:

Ceruzabél-vastagságú műanyag csövet

Ceruzabél-vastagságú műanyag csövet
vezetnek be a verőérbe (az ágyékánál
vagy a csuklójánál), föl a szívéig, s rajta át
festéket (kontrasztanyagot) juttatnak a
koszorúereibe, s a röntgen képernyőjén
a gyakorlott orvosi szem már látja is, hogy
van-e, hol van szűkület (rendellenesség)
a „motorjában”, ahová egyúttal (rögvest)
önműködően kinyíló sztentet, (tágító-feszítő)
spirált (hálót) helyeznek be, vagy azonnali
(esetleg későbbi) műtétet indítványoznak.
Persze ha közben azon jár az esze, hogy
Budapesten, az atombomba robbanását
követően, amikor az egerek az utolsó
hegedűn az utolsó húrt is átrágták már,
az Operával épp átellenben egy romház
kövein megjelent egy cédula, miszerint
„Hozott szalonnával egérirtást vállal doktor
Varsányiné”, akkor szerencséje van, mert
akármekkora a baja, legfeljebb az addigi
gyógyszereinek a szigorú (következetesebb)
szedését írják elő neki, s receptjeivel egy
villamosjegy hátán is eldöcöghet még
Örkény István patikus úrhoz.
(2008. június 1.)

PRÓZA

Darvasi László és Esztergályos Károly prózája.
Tematikus prózaösszeállítás.
Történelmi idők: nyomasztó hatvanas és még nyomasztóbb ötvenes évek. Két múltidéző próza a forradalom ünnepére és ürügyén.
Tárcatár: Gurubi Ágnes.

Részlet Gurubi Ágnes Hogyan (ne) írjunk az önismeretről című írásából:

„Egy életmódmagazintól felkérnek, írjak nekik novellát. Azon vacillálok, hogy a regényből, amin évek óta dolgozom, vegyek ki egy jelenetet, és írjak belőle novellát, vagy találjak ki valami teljesen újat. Megnézem a jegyzeteimet: gyerekkori traumák, terápiás nyűglődések, testi panaszok, vonaton kihallgatott párbeszédek, zsidósággal kapcsolatos témák. Akkor már inkább a regényből kiragadott jelenet.”

FILM

Stőhr Lóránt Nemes László Árva című filmjét értékelte.

„Az Árva az identitás bizonytalanságával és a bizonyosságért folytatott küzdelemmel szembesít. Nemes László filmje a II. világháború, a holokauszt és az orosz hadifogság során meggyilkolt, elpusztított generáció fiainak apakeresésén keresztül veti fel a személyes identitás kérdését, s ezt összeköti a nemzeti identitás kérdésével: kik vagyunk mi, akikkel megtörténhetett 1944, 1956, de megtörténhetett 1957. május 1-je is?”

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia a Pintér Béla Társulat Kabuki című előadásáról írt kritikát.

„Változatlanul állítom, hogy Pintér Béla korunk legjelentősebb drámai kabarészerzője. Egyszerre simogatóan régimódi és hasogatóan aktuális – mégpedig olyan időtállóan, hogy darabjaiból, már ha egyszer bekerülnének a Nemzeti Alaptantervbe, az utókor sokat megtudhatna arról, milyen időket élünk –, élesen politizál, de közben határozottan közművelődési funkciót lát el, és annyira nagyon magyar, még akkor is, amikor japanizál, hogy mutasson nekem a NER nála különbet!”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu