Mindig könyv
Októberi számunknak nincsen olyan
központi témája, mint az olimpia,
vagy a nők, vagy a reneszánsz éve vagy
más korábbihoz hasonló vezérfonál.
E számunkban ismét a könyv a főtéma,
úgy általában, azaz maguk a könyvek.
Egy könyv – Vitray Tamás Kiképzés című kötete,
ez most a szerzőtől kicsit váratlanul, nem televíziós pályafutásáról szól, hanem önéletrajzi elemekből táplálkozó szépirodalmi mű. Hogyan került sor arra, hogy ez a mű megszülessen, arra is válaszolt lapunknak Vitray Tamás.
A címlapunkon most egy variációt láthatnak az Atlantisz témára, ahhoz kapcsolódóan, hogy beszámolunk egy könyvújdonságról, amelyik az „elveszett civilizáció” témakörét dolgozza fel. Bizony, már az ókori görögöknél kezdődik a régvolt aranykor utáni sóvárgás: Atlantiszról Platón dialógusaiból halhatott először az emberiség, illetve, ugye, hogy az írásbeliség dicséretét is zengjük egy pillanatig, az emberiség azon fele, amelyik akkoriban, amikor Platón írásai újra ismertté váltak, egyáltalában véve olvasni tudott. És bizony, nem volt megállás, az elveszett világok legendája, az aranykor mítosza minden korban megteremtette saját híveit és műveit, úgyhogy ma már könyvtárnyi irodalma van ennek, noha lapunk recenzense tökéletesen helytállóan jegyezte meg ismertetőjében, hogy Atlantisznak mai napig nem bukkant nyomára senki sem. A nagy felfedezés még várat magára, bizakodjunk abban, hogy Atlantisz Schliemannja nem hagyja magát elkedvetleníteni a szkeptikusok által.
Ki gondolta volna, hogy Petőfi Sándornak teljes kritikai életrajza hosszú-hosszú évtizedek óta mostanáig nem jelent meg, most azonban Kerényi Ferenc tollából megszületett. Kerényi Ferenc a vele készített interjúban beszél Petőfi életrajzáról.
Kertész Ákos Végy egy szál őszirózsát címmel emlékeztet a Károlyi-féle forradalomra, de a cím arról is árulkodik, hogy egy virág nevével forrott össze ez a történelmi esemény, ami rímel arra, ami miatt Géczi Jánost kérdeztük. Géczi Jánosnak A rózsa jelképei címmel jelent meg művelődéstörténeti tanulmánya, az interjúból megtudjuk, hogy két évtizede foglalkoztatja a rózsának a művelődéstörténet fogalmainak segítségével leírható szerepe az emberiség történetében.
Csokonai Attila ismét jelentkezik Poéta Hungaricus című rovatával, amelyben arra tesz folyamatos erőfeszítést, hogy a szélesebb közönség számára mutassa be a pályájuk elején álló, vagy éppen elsőkötetes, pályakezdő lírikusokat, feloldani próbálva azt az ellentmondást, hogy noha „költészetben (is) nagyhatalom” vagyunk, és „verskedvelő a magyar”, mégsem igen fordulhat elő senkinél akkora bátorság honi kiadóink körében, hogy egy verseskötetet az ötszázas példányszámnál nagyobb mennyiségben próbáljanak napvilágra hozni (most a megszámlálhatóan véges számú, biztos sikerre számítható költőket ebben az összefüggésben ne tekintsük).
Szirák Péter e sorok írójának is igen kedves író életművéről foglalta össze kutatásait és értelmezését monográfiájában: Örkény István élete és művészete a tárgya annak a kötetnek, amelyről Szirák Péter beszél lapunknak. A vele folytatott beszélgetés lejegyzett változatát olvasva, folyamatosan éreztem: mennyire hiányzik a magyar irodalomból és az olvasóknak Örkény István, az ő szellemisége. Ennek a hiányérzetnek az alapja az a – másutt már sokaktól sokszor közhelyesen „történelmietlennek” bélyegzett – kérdésfeltevés, hogy „mi lett volna, ha ..”. Mi lett volna, ha Örkény István írói munkásságának részeként reflektálhatott volna napjaink egyik-másik jelenségére? Ha ezt a kérdést megpróbáljuk magunknak megválaszolni, akkor sajdul belénk igazán a hiány érzete, mert rá kell jönnünk, ezt senki helyette nem tudja megtenni (és persze az „irodalom” lényegéből adódik, hogy – mutatis mutandis – senki nem tud senki helyett igazi, érvényes választ adni).
Októberben ünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepét, ahogyan ezt az Országgyűlés 1990-ben törvénybe iktatta. Az ötvenhatos forradalom a tárgya Glant Tibor kötetének is, picit más szemszögből, mint ahogyan azt megszokhattuk. Azt vizsgálta, milyen kép él és maradt fenn Amerikában, az amerikaiakban az 56-os magyar forradalomról. Kötetéből is, de a vele készített beszélgetésből is kiderül, árnyaltabb a kép, mint azt gondolnánk.
                                                                                                           A Szerk.

Tartalom

526. oldal
Vitray Tamás Kiképzése
„Azért írtam harmadik személyben, mert azt gondoltam, ha eltartom magamtól egy kicsit azt a gyereket aki voltam, élesebben, hitelesebben látom, mintha első személyben szólalok meg. Így talán hidegebb fejjel szemléltem, tárgyilagosabban, és őszintébben tudtam vállalni a gyengeségeit.”
Kiképzés címmel jelentette meg a Magvető Könyvkiadó Vitray könyvét. A kötet egy kisfiúról szól, aki fél egyedül a lakásban, imádja a nagyanyját, akivel elveszítik egymást a főváros ostroma idején, így azokat a rémisztő eseményeket a kisfiú egymaga vészeli át.
Vitray Tamás: Kiképzés
(Mátraházi Zsuzsa)

529. oldal
Panoráma
Lázár Ervin – Pittmann Zsófi: A kalapba zárt lány
Jean-René Huguenin: Napló
Italo Svevo: Zeno tudata
Egresi Katalin: Szociálpolitika Magyarországon. Nézetek, programok és törvények 1919-1939
Fynn: Halló, Mister God, itt Anna beszél!
Scott McCloud: A képregény mestersége
Kossáné Prókay Katalin: Amit a korszerű irodai munkához ismerni érdemes...

532. oldal
Egy rózsaszál szebben beszél?
Interjú Géczi Jánossal
„Maga a Vadnarancsok is, amellyel indultam öt műfajúnak készült, öt eltérő karakterű könyvből állt össze. A műfajokban tobzódás jellemzője a nemzedékemnek, az Arctalan nemzedéknek.”
A rózsa és jelképei - Az antik mediterráneum
A rózsa és jelképei - A keresztény középkor
(Illényi Mária)

533. oldal
Remington és a véletlen
Peter Weiler: A Márai-véletlen
(K. A.)

534. oldal
Petőfi apostola: forradalmárból magányos merénylő
Korszerű monográfia született a nemzet költőjéről
Beszélgetés Kerényi Ferenccel
„Például Petőfi és Kossuth ki nem állhatták egymást. A megélhetési politikus nem szerette a költőt, a költő politizálását, a költő viszont felszabadítva érezte magát a politikai játékszabályok alól.” – Kerényi Ferenc
Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor élete és költészete
(Szénási Zsófia)

535. oldal
A Kétfejű Sárkány
Bajner Mária: Egymás nemében
(Sz. J.)

536. oldal
Van, ami örök titok marad
Beszélgetés Szirák Péterrel, az új Örkény-monográfia szerzőjével
„Az igazságos megértésnek része az is, hogy egy elviselhetetlen kor szereplőjéről gondolkodva nem moralizálhatunk egykönnyen, ugyanakkor a morális ítéletet nem is függeszthetjük föl teljesen. Mert ha ezt tennénk, elveszítenénk a mérlegelés minden támasztékát.” – Szirák Péter
Szirák Péter: Örkény István
(Szénási Zsófia)

538. oldal
Poéta Hungaricus
A gyakorlat démona
Balla István: Minden izében
Hollósvölgyi Iván: Gyarmati típusú találkozások
Szolcsányi Ákos: Csehország szép, útjai jók
Tolvaj Zoltán: Törésteszt

 Csokonai Attila

539. oldal
Könyvbölcső
Tarján Tamás
Lapozni ide-oda
Karinthy Frigyes összegyűjtött művei Elbeszélések III., Humoreszkek VII.
Sztanó László: Olasz–magyar kulturális szótár
Bodor Béla: Az eszmélet munkái

540. oldal
Megjelent könyvek 2008. augusztus 11- szeptember 10.
A forgalomba került könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó adatbázisa alapján. A teljes lista és a művek további adatai a Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetők meg.

544. oldal
Lapmargó
Murányi Gábor
Posztumusz első
Lőcsei Pál: Emberpár és a család az államszocializmusban 1945-1985

546. oldal
Gyermek, ifjúsági
Olvasni, gondolkodni hívogató
Applegate, Katherine: Jake rájön
Emmett Jonathan– Cabban Vanessa: A legszebb ajándék
Fekete István: Csí és más elbeszélések
Gazdag Erzsi: Hívogató
Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony
Kiss Krisztina: Az Olsen-titok 2.
Öveges József Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Hő és fénytan
Wilson, Jacqueline: Tracy Beaker története
(Cs. A.)

550. oldal
A rock és az írók - Békés Pál, Grecsó Krisztián, Tóth Krisztina
  Különös művelődéstörténeti jelenség a több mint ötvenéves rockzene, amely a szakirodalom szerint Bill Haley Rock Around the Clock című száma nyomán indult el világhódító útjára. A hatvanas években a beat és a soul valóságos szakadékot nyitott a felnőttek és a fiatalok világa között. Aztán a régi rockerek azon kapták magukat, hogy kedvenc zenéjük nem lett avitt gyerekeik és unokáik körében.
„Lehet, hogy nem is jó zenéről van szó, de ha kamaszkorában az ember nagyon szerelmes volt, s bizonyos kellemes szituációkban az a szám szólt, akkor az illető egész életében szépnek fogja tartani azt a dalt, mindegy miként nyílik ki számára a világ.” – Tóth Krisztina
Hasítás – Magyar rockantológia
(M. Zs.)

552. oldal
Egy elveszett földrész nyomában
Az elsüllyedt Atlantisz városával, illetve szigetével Platón dialógusaiban találkozhatunk, de a szigetet azóta sem találták meg. Pedig az elképzelések száma szinte végtelen, a Föld legkülönfélébb pontjain szeretnék megtalálni e letűnt civilizációt.
Platón két dialógusában is beszél Atlantiszról, melyeket Heraklész oszlopaitól nyugatra helyez el. Itt kezdődnek a problémák: nem tudjuk, hol is voltak Heraklész oszlopai. (Bár a legtöbb Atlantisz-kutató a Gibraltári-szorossal azonosítja.) A virágzó Atlantisz aztán egy természeti katasztrófa nyomán elsüllyedt, tehát ma is léteznie kell valahol a tenger mélyén.
Joel Levy: Atlantisz és más elveszett civilizációk atlasza. Atlantisz, Lemuria, Mu és más kultúrák felfedezése
(Jolsvai Júlia)

554. oldal
Egy indiai festőnő Magyarországon
Amrita Sher-Gil
Keserű Katalin: Amrita Sher-Gil
(K. S. A)

558. oldal
Ki az igazi varázsló?
Az-e, aki varázslónak, Kiválasztottnak született, mint Harry Potter, vagy az, akinek a fejében megszületett a nagy ötlet, aki aztán megírta a világsikerré vált fantasysorozatot, amelyből népszerű filmek készültek, stb. J. K. Rowling minden idők legsikeresebb írója lett egy évtized alatt. Közel tíz kötet szól a szerzőről és az általa teremtett világról immáron magyarul is.
Ary, Avas: Ki kicsoda Harry Potter világában?
Castro, Adam-Troy: Barangolás Harry Potter világában
Langford, David: Harry Potter világa és a hetedik könyv titkai
Mulholland, Neil (szerk.): Harry Potter pszichológiája
Shapiro, Marc: J. K. Rowling. Az igazi varázsló
Stouffer, Tere: A Harry Potter-titok A-tól Z-ig
Tiszai Erzsébet: Harry Potter kvízkönyv
(Cs. A.)

561. oldal
Ibsen Nórája: 2×1 oldal, reggel-este
A könyv gyógyító ereje
Beszélgetés Pap Lászlóval
Néhány könyv és cikk leírása azoknak, akiket közelebbről is érdekel a biblioterápia
Beth Doll, Caroll Doll: A biblioterápia meghatározása (In: Könyv és Nevelés, 2000., 3. sz.)
Drewermann, E.: A lényeg láthatatlan ( Bp., 1998)
Hász Erzsébet: A biblioterápia oktatásáról I.-II. (In: Magyar Felsőoktatás, 2001. 1-2. és 2001. 3. sz.)
Marie-Luise Franz: Az árnyék és a gonosz a mesében (Bp. 1998)
Ortner, Gerlinde: Gyógyító mesék. A gyermeki agresszió és félelem ellen (Bp. 2005)
Schäfer, Thomas: A férfi, aki ezer évig akart élni. Mesék az életről és a halálról Bert Hellinger szisztematikus pszichoterápiájának nézőpontjából (Bp. 2002)
Segített a könyv, a mese. Vallomások életről, irodalomról, olvasásról (Szerk.: Bartos Éva) (Bp., 1999)
(Ócsai Dorottya)

565. oldal
Felfedett arisztokrata titkok
Beszélgetés Adonyi Sztancs Jánossal
Adonyi Sztancs János: Arisztokraták ma
(mátraházi)

566. oldal
Orosz szálak szövevénye
Tudja-e ön, miért eped egy erasztomán? Szükségtelen valamely nyomdafestéket nem tűrő dologra gondolni, sőt: az Oroszországban néhány éve tömegesen hódító erasztománia tárgya épp a nyomdafestéknek köszönhetően kelt életre: Eraszt Fandorin, a fondorlatos detektív Borisz Akunyin író agyából pattant ki valamivel több mint tíz éve.
Akunyin, Borisz: Akhilleusz halála; Török csel; Azazel
Alexander, Robert: Raszputyin lánya
Panyuskin, Valerij-Zigar, Miha: Gazprom - Az orosz fegyver
Cook, Andrew: Megölni Raszputyint
(Laik Eszter)

568. oldal
Túl az Óperencián, melynek egyetlen partja van
Interjú Gáll Andrással
Vannak örök menekülők, utazók, vándorok, akik bárhová indulnak-érkeznek, mindig ugyanott kötnek ki. A klasszikus mércék szerint már nem éppen ifjonc Gáll András, aki a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen végezte felsőfokú tanulmányait, s ugyanabban a felejthetetlen, bár azóta igen megváltozott városban kóstolt bele az újságírói sorsba, végül a román fővárosban folytatta hosszú időn át hírlapírói munkásságát, hogy aztán világgá menjen, világgá meneküljön.
Gáll András: Innen az Óperencián nem voltunk boldogok
Bodor Pál (Diurnus)

571. oldal
Szubjektív
Tandori Dezső
Szabad szellemek a sivár tájban
Friedrich Nietzsche: Emberi, nagyon is emberi
Rácz Péter: Remélem, belátnak

572. oldal
Magyar történelem amerikaiaknak
Interjú Peter Pastorral

A Center for Hungarian Studies and Publication, Inc. nevű kiadói műhely a magyar történelemre vonatkozó kutatások eredményeinek nyilvánosságra hozatalát és az Egyesült Államokban történő terjesztését tekinti küldetésének.

574. oldal
Beszélni nehéz
Borgulya Ágnes – Somogyvári Márta: Kommunikáció az üzleti világban
Hofmeister-Tóth Ágnes – Mitev Ariel Zoltán: Üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika
Nádor Éva: Az üzleti tanácsadás marketingje
George Kohlrieser: Túszok a tárgyalóasztalnál. Konfliktuskezelés mesterfokon
(Székely János)

575. oldal
Mit tehet a kiadó ha a terjesztő árrést kíván emelni?
(Dr. Bódis Béla)

576. oldal
Kertész Ákos
Végy egy szál őszirózsát

576. oldal
Itt az este, háború árnya
Raana Raas: Csodaidők – Kiszakadtak.
(Pompor Zoltán)

578. oldal
Sikerlista

582. oldal
Emlékezzünk Magyarországra
Dr. Glant Tibor történésszel beszélgettünk az 56-os forradalom amerikai emlékezetéről
Glant Tibor: Emlékezzünk Magyarországra 1956
(Maczkay Zsaklin)