Könyvhét 2023
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

„Hívő vagyok, költő és baloldali” - Fehér Renátó – Az Élet és Irodalom 2024/15. számából

2024.04.11.

Az Élet és Irodalom 15. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Hívő vagyok, költő és baloldali”
Fehér Renátót Antal Nikolett kérdezte

„Három köteten van túl, a kortárs magyar irodalmi élet karakteres hangja. Petri György hatásával lépett be ebbe a világba, nem véletlen, hogy a személyes és a közösségi együttesen értelmezhetők nála. Gyakran kérdezik, örömmel válaszol, szívesen politizál is. A Garázsmenet, a Holtidény és a Torkolatcsönd mellett számos antológia szerzője, munkái kritikusok és fordítók számára is izgalmasak. Véleménycikkei rendszeresen jelennek meg, a közművelődésben dolgozik.”

FEUILLETON

Béndek Ábris A kilépő én nyomorúsága címmel írt esszét.

„A nyugati hagyomány rögtön kilépéssel veszi kezdetét. Éva a Tudás fájáról szakítja le a gyümölcsöt, aminek révén bűnössé és önreflektívvé válik. Egyszerre születik meg a szabad akarat, az erkölcsi lét, a tudás és az önmagát meglátni képes létező, az én, méghozzá a kilépés, a kozmoszból történő kiűzetés dramaturgiáján keresztül.  A kiűzetés, a kívüllét állapota ugyanakkor behálózza a Bibliát. Az Ószövetségben az Egyiptomban raboskodó, az Ígéret Földjére később visszavezetett kollektív énnel, a zsidósággal találkozunk (fontos, hogy a megszabadító, a próféta, Mózes, ugyanakkor nem léphet be a Kánaánba.) Az Újszövetségben pedig a saját magát a másik ember szenvedésén keresztül, tehát kívülről meglátó krisztusi énnel. Az európai és nyugati kultúra a megformálódása óta a vagyok, aki vagyok, az önmagát meghatározó és értelmező én kultúrája, ez az én viszont éppen azért teljesítheti be ezt az önértelmezést, ezt az önmeghatározást, mert kívül találja magát a kozmoszon, ami őt önmaga helyett határozná meg. A nyugati kultúra a szuverén, önmagát meghatározó én, a nyelv, a teremtést kívülről megérteni igyekvő ész, a logosz kultúrája (a hellenisztikus közegben az ógörög „logosz” – rend, szó, természet, értelem – Krisztus megfelelőjévé is vált).
És valóban: sok minden, amit a „modern” nyugati kultúrával azonosítunk, a tudomány, a felvilágosodás és a nagy, társadalomformáló ideológiák éppen azért akarhatják egyáltalán modellezni, objektivizálni és megszállni az igazságot az értelem eszközével, mert eleve kívül állnak rajta.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István „Soha nem is szűnik meg teljesen, amíg élek” című kritikája Tove Ditlevsen Koppenhága-trilógiáját elemzi.

„A dán írónőt, Tove Ditlevsent (1917–1976), az önéletrajzi Koppenhága-trilógia szerzőjét igazából sem abban a korban, amit a fenti filmjelenet megidéz, sem előtte, sem később ilyesfajta veszély, az olvasatlanság réme nem fenyegette: népszerűsége 1939-ben megjelent első verseskötete és két évvel később közreadott első regénye óta töretlen Dániában, írói jelenléte folyamatos volt egész életében, műveit és írói tevékenységét különféle díjakkal is elismerték. A nem túl hosszúra nyúlt pálya utolsó szakaszában írt önéletrajzi trilógia valóságos legendává avatta őt szülőhazájában, a 2021-es amerikai kiadás pedig, úgy tűnik, a nemzetközi, jóllehet posztumusz ismertséget is elhozta a számára. Nem tudom megítélni, Ditlevsen többi írása milyen, semmi nem jelent meg tőle eddig magyarul, de az biztos, hogy a Koppenhága-trilógia makulátlan remekmű, a szenvtelenség felsőfoka, az egótól megszabadított „én” diadala, három könyve a maga haladványában bemutatja ezt a megszabadulást, a fiatal modern nő magára találását, elveszését, újrakeresését.”

AZ ÉS KÖNYVE ÁPRILISBAN

Majtényi György Évkönyv a magasban című recenziója a Rainer M. János szerkesztette Elit és konfliktus – Magyarország a jelenkorban című 28. évkönyvről szól, mely az 1956-os Intézet Alapítvány szerzőinek tanulmányait tartalmazza.

„Amiképp az tudható, 1989. június 17-én, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének másnapján döntöttek tekintélyes civilek, köztük egykori 56-osok a megalapításáról, és ez a lépés személyes hitvallásukból, küldetésükből következett. Az 56-os Intézet így szinte egyidőben született meg a magyar demokráciával. S mondhatnánk, hogy megszüntetése pedig egybeesik a demokrácia felszámolásával, de… – és ezt a mondatot most nem, csak később zárom le. Miután a kormányzati akarat az intézetet végül a Veritashoz taszította, mindenki távozott onnan. Ám más-más intézményekhez kerülve vagy az intézmények világán kívülre rekesztve is fenntartották intellektuális, alkotói közösségüket. Azóta konferenciarészvételek és tanulmánykötetek jelzik s fémjelzik a székhely nélkül, immár csak alapítványi formában létező intézet, tudományos műhely és közösség létét.”

VERS

A versrovatban ezen a héten Géczi János, Peer Krisztián és Tóth Krisztina versei olvashatók, és mivel egyetlen nappal vagyunk túl a vers megidézte alkalmon, ezen a helyen Tóth Krisztina versét mutatjuk meg.

Egy vers, amely a Költészet napját ünnepli

Hogyha te írod ezt a verset, jól figyelj:
ez a vers létezik már. Az otthonodban
megtaláltuk a polcon egy kötetben.
Talán csak elfelejtetted, hogy ott van.

Ez a vers, sajnos, csak egy plágium.
Méltatlan hozzád, nincsenek benne képek.
Egy összecsapott fordítás. Te jobbakat
tudsz ennél írni, hogyha érted.

Jártunk a mamánál tegnap. Elfogyott a
gyógyszere és a héten nincsen orvos.
Különben jól van, csak nem örült, hogy
újabban már verseket lopkodsz.

Hogyha te írod ezt a verset, ne fejezd be!
Felcseréltük a billentyűket a gépen.
Megtanulod majd, hol, mi van, vagy
átragasztgatod őket szépen.

KeawpohfáeéofIU+nkpwqkünd.
Fél napba telt, láttuk a kamerán át.
De a vers így se jó: maradjon köztünk.
Nem volna szerencsés, ha publikálnád.

A tegnapi álmod még csak a kezdet.
Lesznek ennél nehezebb éjszakák is.
Túl egy ilyenen felejtsd el ezt a verset.
Menj ki sétálni, jobb lesz máris.

Itt a szatyor, amit a padon hagytál.
Nálunk van pendrive-od. A jövőd.
Az a sok meg nem írt vers! De ez, itt,
csak arra vár, hogy végre kitöröld.

Ezt a régi fotót is neked szánjuk.
A költő itt épp a síneken térdel.
Készül a vers, amit majd ehelyett írsz:
besegítünk, csak gyere, kérd el!

PRÓZA

Kecöli K. Gergő, Szűcs Balázs Péter, Tallér Edina, Magyar Csaba prózája.
Tárcatár: Mécs Anna.

Részlet Tallér Edina Jakabi Jolik című írásából:

„A két Joli a háború után mélyszegénységben és szinte egyedül élt a tajói tanyavilágban, tizenvalahány kilométerre Kiskunmajsától. A falu általános iskolájában végezték el a hat elemit. Anyjuk cselédként dolgozott a városban, napokig haza se jött. A kislányok éhesen csatangoltak a homokos buckák között vagy ötliteres kannákban szállították az ivóvizet a környék közkutjáról a tehetősebb szomszédoknak. Tizenöt-húsz kiló lehetett az ikrek súlya ekkoriban, de olyan erősek voltak, hogy jobb napokon kétszer-háromszor is fordultak a kannákkal. Az apróból, amit kerestek, vettek kenyeret, néha cukorkát.
Alig töltötték be a tizenkettőt, amikor anyjuk is meghalt. Nem tudni, mi történt. Egyik reggel már nem nyitotta ki a szemét és nem mozdult meg soha többé. A szomszéd vitte lovaskocsiján a hullaházba. Halálra dolgozta magát anya, gondolták a kislányok.”

RÁDIÓ

Károlyi Csaba Szekeres Dóra Szűcs Terivel készített interjúját értékelte, mely a Litera Podcast Merülés sorozatában hangzott el.

„Több mint húsz éve vannak jóban a beszélgetők, félszavakból értik egymást, ez nem válik hátrányára a dialógusnak, inkább olyan, mintha a kérdező direkt késve adagolná az információkat. A végére azért összeáll a kép. Szűcs Teri édesanyja orosz zsidó asszony, a szerző a maga anyanyelvét nem tökéletesen beszéli (ennek ellenére a könyv tele van orosz félmondatokkal), élettársa a szlovén Maja, akivel angolul beszélnek, bár ő megtanul oroszul is Teri anyjának kedvéért, ámde unokák bizony nem lesznek. A »középkorú leszbikus lánygyermek« meséli el a kötetben anyja ötévnyi betegségtörténetét, illetve az öt év gondozástörténetét.”

ZENE

Végső Zoltán Zságer Balázs Aqua Obscura című albumáról írt.

„Az Aqua Obscura szép lemez, és annak ellenére, hogy az ambient csábít az alibizésre, egy nagyon komolyan végiggondolt, abbahagyhatatlan lemez is. Ha éjszaka hallgatjuk meg, az érzékien megkomponált apró neszek még jobban felerősödnek, a kis változások nagyító alá kerülnek, és egy ponton hirtelen beszippant Zságer rurális mondavilága.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor – Az Élet és Irodalom 2024/21. számából

Az Élet és Irodalom 21. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

KőszeghyÉlet és Irodalom AlapítványTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés