Könyvhét 2023
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SZERZŐI KIADÁS
PROFI MÓDON
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Csokonai Attila
SZABADMATT
Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... SZERZŐI KIADÁS<br>PROFI MÓDON Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Csokonai Attila <br> SZABADMATT
Kiemelt

Gerőcs Péter Tragédiám mulatságos története – Az Élet és Irodalom 2024/47. számából

2024.11.21.

Az Élet és Irodalom 47. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

FEUILLETON

Demény Péter Éhenkórászok reményei című esszéje Nagy Lajosról szól.

„Nem kellett az olvasóknak. Ma se kell” – mondja Réz a Parti Nagynak adott rádióinterjúban. Ez is vonzott, ez a magány. A magány, ami egzisztenciális: mert ugyanott derül ki, hogy Nagy Lajos haragudott a szegényekre, hogy miért nem lázadnak a szegénységük ellen. Egy szocialista, aki a szegényekre is haragszik – hát ez azért csodálatos, valljuk be.
Nem lehetett zászlóra tűzni: azt hiszem, ez volt a baj vele. Aki árnyal, az nem való zászlóra, bármennyire őszinte és hiteles is különben. Vagy velünk vagy, vagy ellenünk – tertium non datur. Úgy kellene gondolkodni, ahogy nem lehet, illetve néhányan nem tudnak.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István
Ötven év, tizennégy nap című recenziója Jacobo Bergareche Tökéletes napok című regényét elemzi.

„Még egy nem is annyira apró adalék a levélregény műfajához és általában a Tökéletes napok karakteréhez: mindkét levél voltaképpeni kiváltója ugyancsak egy levélsorozat, az a pár tucat rövid levélüzenet, amit William Faulkner nagyjából a Vad pálmák írása idején szeretőjének, egy Meta Carpenter nevű, az egyik hollywoodi filmstúdió titkárnőjeként dolgozó nőnek írt; ha úgy tetszik, a Tökéletes napok két levele ezeknek a többnyire röpke levéljegyzeteknek a néhol szintén röpke, néhol meg nagyon is tüzetes értelmezése.”

VERS

A szám versrovatában Csősz Gergő, Kürti László és Nyilas Atilla Richárd versei szerepelnek, közülük itt Kürti László egyik versét adjuk közre:

köszvény

a gyógymódot már elfelejtették,
üvegcsékben tüneti gyógyszerek.
lehúzol egy felest, ha depresszióba esel.
minden nyílegyenes, ahogyan engeded.
keresztelésnél csukják be a harmadik
szemedet. szentségtörésnek nevezheted,
mikor vaklálsz a vasárnapi misék között.
fűtik a padokat, míg hasít a fagy. lesütöd
homlokod, akár egy mészáros
a böjt utáni úrvacsoraosztásnál.

PRÓZA

Aknai Péter, Gerőcs Péter, Légrádi Gergely
és Murányi Zita prózája.
Tárcatár Mécs Anna.

Részlet Gerőcs Péter Tragédiám mulatságos története című írásából:

„A baj akkor jelentkezett, körülbelül Kamcsatka felett, amikor az egyik francia utas akkorát tüsszentett, hogy a gép megindult hátrafelé. Ennek a fele sem tréfa. Néhányan rémületükben felkiáltottak, de én egyből tudtam a megoldást. Minthogy franciául folyékonyan beszélek, köszönhetően a… de nem, ennek elbeszélésére most nincs sem hely, sem idő, ugyanis nem csak a papír fogy, de a nap is riogatóan gyorsan készül alábukni hatalmas korongjával, szóval megkértem a möszjőt, legyen olyan szíves, és forduljon meg, menetiránynak háttal, majd tüsszentsen újra. Először értetlenül nézett rám azzal a gyanakvó tekintettel, ahogy az elzásziak szoktak a francia svájciakra, végül azonban eleget tett: kérem, ahogy parancsolja. És láss csodát, amikor már a légutas–kísérők is sikítva csapódtak a gép egyik falától a másikig, és a pilóta épp ordítva repült ki a kabinjából, a tüsszentésre egyszerre minden egyenesbe jött, sőt még egy kis utazómagasságra is szert tettünk.”

ZENE


Fáy Miklós az Opera Falstaff-előadásáról írt.

„A bűnös a karmester, Héja Domonkos, aki valamiért A windsori bús özvegyek a depresszió és szétesettség legsötétebb bugyraiban című darabot próbálta meg elvezényelni, a tempók mindig lassabbnak tűnnek a kézenfekvőnél, ám hiába lassú az egész, azért az együttesek szétesését így sem sikerült mindig elkerülni. Hogy nem teljes alkalmatlanságról van szó, az azért látszik, mert épp a legnehezebb együttes, a zárófúga nem hullott atomjaira szét, de azért megmarad az örök tanulság, hogy szomorú ember ne vezényeljen vígoperát.”

RÁDIÓ

Károlyi Csaba Kadarkai Endre A nagy mű című műsoráról mondott véleményt.

„Derék dolog, hogy irodalmi művekről is szó esik. Kertész Imre Sorstalansága nyilván soha nem került volna a popkulturális teljesítmények közé (a nagy mű kategóriájába talán igen!), ha nem kap Nobel-díjat. Gács Anna és Radnóti Sándor beszélgettek róla (utána Szegő János elemzett), alapos, barátságos és közérthető diskurzus volt, kiderült belőle, miért jelentős a regény, és miért késve fedeztük föl, miért különös és megkerülhetetlen. Számomra kérdés, mennyire hagy nyomot a kollektív emlékezetben, de erősen bízom benne, hogy mint nagy mű fönnmarad.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kálvin Kiadó 0204KőszeghyÉlet és IrodalomTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés