Könyvhét 2023
SÁRKÁNYLEGENDÁK
MÓRA KIADÓ
A MÚZSA
CSÓKJA
Tandori Dezső
TANDORI SZUBJEKTÍV
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
SÁRKÁNYLEGENDÁK<br>MÓRA KIADÓ A MÚZSA <br> CSÓKJA Tandori Dezső <br> TANDORI SZUBJEKTÍV Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek...
Kiemelt

Fehér Renátó: Amerikai álmatlanok, avagy jaj a legyőzötteknek – Az Élet és Irodalom 2024/41. számából

2024.10.10.

Az Élet és Irodalom 41. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Le van zárva”
Szécsi Noémivel beszélget Zeck Júlia.

„Színes, szokatlan, egyedi életpálya, számos díj, elismerés. Regények, művelődéstörténeti könyvek, állatmesék, tárcák, cikkek. Szécsi Noémi egy ponton mégis szakácsnak tanul, belép a politikai térbe, majd kilép belőle, azonban mindig jelen van. Beszélgettünk a nők fejében futó programokról, a kultúrharc hatásairól és arról, mi történik, ha egy író nem ír bele a hagyományba.”

FEUILLETON

Fehér Renátó
Amerikai álmatlanok, avagy jaj a legyőzötteknek – J. D. Vance hosszú, félidei sétája címmel írt esszét.

„Valójában viszont az új agitációs és propagandabizottságok évtizedek óta tartó nyomasztása vezetett annak rögzüléséig, hogy a siker egyéni teljesítmény, az életkudarc pedig egyéni felelősség. A sikertelenség és a szegénység tehát erkölcsi hiba, hiszen – lásd J. D. Vance könyvét – a drog, az alkohol, a dohányzás, a műveletlenség következménye, de legfőképp a kitartás hiányából fakad. Lehetnél kíváncsibb, szorgalmasabb és öngondoskodóbb, te vidéki tahó. Persze – ellentétben a társadalommal – olyasmi létezik, hogy balszerencse. De a szerencséjének is mindenki maga a kovácsa, ugye. A kivétel pedig – mint J. D. Vance esete – csak erősíti a szabályt.” 

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Károlyi Csaba
Se tüzek, se villanyok című kritikája Vass Norbert Kappanfölde című kötetéről szól.

„Az új novelláskötet szereplői nagyrészt felnőttek, de ugyanúgy zárt közösséget alkotnak, mint a kamaszok. Itt egy falu kulisszái közé kerülünk. (A falu, Andocs község valóban létezik Somogy megyében, Kappanfölde azonban csak egy könyv címe.) Kappanfölde egyszerre reális és szürreális vidék, tele van a levegője vaskosan hétköznapi, földszagú és természetközeli, ugyanakkor lidérces, varázslatos, néha képtelenül fantasztikus történetekkel. Félelmetes és vicces hiedelmek, babonák keverednek a templom, a foci, a popkultúra elemeivel. A személyes sorsokban megbújó ősi magyar fantasztikum ugyanúgy a hétköznapi élet része, mint a legvadabb, távolról sugárzott médiaélmény a cseszkó kettesen vagy egy kazah klipadón.”

KÜLFÖLDI FOGADTATÁS

„A holokauszt borzalmáról és az élni akarásról” – Debreczeni József Hideg krematórium című művének angol nyelvű kritikai fogadtatásából Puszta Dóra készített összeállítást.
„A holokauszt-irodalom legkitűnőbb darabjai – és a Hideg krematórium annyira kitűnő, hogy felülmúlja a maga kategóriáját – nem csak megvédenek a tudatlanság homályától, ennél jóval többet tesznek. Hajthatatlan és érzelgősségtől mentes képet nyújtanak, brutálisan, elviselhetetlenül közeli képet.” (Menachem Kaiser, The New York Times, 2024,  január 23.)

VERS

A versrovatban ezen a héten Gyukics Gábor és Szabó T. Anna verseit találja meg az olvasó. E helyen Gyukics Gábor egyik versét mutatjuk meg:

függőhíd

kíváncsian lesem
mit lépsz
merre mész
mit keres szemed

tükörmentes képkeretben
magaslik termeted
kilépünk a kapun
egyensúlyozunk a peremen

akár kéretlenül is
ha
együtt zuhannék veled
megbillenne
a plafonra szögelt
képkeret

PRÓZA

Dubán Kitti, Erdődi-Juhász Ágnes és Sausic Attila prózája.
Tárcatár: Harag Anita.

Részlet Sausic Attila Anita a Fehér Egérben című írásából:

„Később, amikor Berlinbe került, bemutatták nekem, ültünk néhányszor asztaltársaságban, beszélgettem is vele párszor. Mondhatom, nem ismertem nála felszabadultabb nőt – mások alighanem a gátlástalan jelzővel illették. Egyáltalán nem zavartatta magát például abban, hogy az asztalnál az egész terem szeme láttára kokainos fecskendőt szúrjon a combjába. Közben arra panaszkodott, hogy szerelmével üldözi egy osztrák bárónő. Ecsetelte is, mit akarhat tőle a bárónő, és szókimondása – mondhatjuk trágárságnak – lenyűgözött; nem hallottam még nőt ilyen közönségesen beszélni. Mint később megtudtam, a bárónő célhoz ért nála.
Más alkalommal arról mesélt, hogy ő is hódolt a jobb körökben dívó szokásnak, mely szerint a hölgyek kicsiny majmot hordanak magukkal a muffjukban.”

FILM

Báron György Hajdu Szabolcs Egy százalék indián című filmjét értékelte.

„Hajdu rendezői és színészi erényeiről – méltán – sok szó esik, arról kevesebb, milyen jelentős kortárs író ő (mindhárom mű eredetileg színdarabnak készült). Miközben főállású »forgatókönyvírók« olyan dialógusokat írnak, amelyek kiesnek a szereplők szájából, s olyan mesterkélt csavarokkal vélik izgalmassá tenni a történetet, amilyeneket csak gyorstalpaló kézikönyvekben olvashatni, Hajdunál a párbeszédek életteliek, akár utcán, buszon, kocsmában hallanánk őket, s híven jellemzik a szereplőket.”

TELEVÍZIÓ

Grecsó Krisztián Bede Robi főzős Youtube-videójáról írt.

„Bede nem variál, nem fickándozik, egy alanyian őszinte konyhában dolgozik, ami olyan, mintha otthon szaladtak volna neki a műsornak. A sok szponzor fárasztó, és ha már kell, néha esztétikusabb megoldásokkal is oda lehetne varázsolni a logókat képre, de nem ez a lényeg, hanem a szabadság, a jókedv és az érdeklődés, ahogy Bede kíváncsi a hagyományainkra, és megfőz néhány egészen megvetett ételt, a tatártól a brassóiig.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



Kiemelt

ÉS-kvartett Kemény Lili Nem című regényéről – Az Élet és Irodalom 2024/45. számából

Az Élet és Irodalom 45. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

Móra1111Kálvin Kiadó 1031KőszeghyÉS Páratlan oldalTandori SzubjektívSzabadmatttandori.huA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó lesz
Belépés