Könyvhét 2021
A Móra Kiadó
öszi újdonságaiból
Mélytengeri Mentőcsapat
Kőszeghy Elemér
A magyarországi ötvösjegyek...
Osvát Ernő
Aforizmák
A Móra Kiadó <br>öszi újdonságaiból Mélytengeri Mentőcsapat Kőszeghy Elemér<br>A magyarországi ötvösjegyek... Osvát Ernő <br> Aforizmák
Kiemelt

„Célom, hogy a filozófiai jártasság egyetemessé váljon” - Agnes Callard – Az Élet és Irodalom 2021/29. számából

2021.07.29.

Az Élet és Irodalom 29. számát a kulturális cikkek rövid részleteivel ajánljuk.

INTERJÚ

„Célom, hogy a filozófiai jártasság egyetemessé váljon”Agnes Callard filozófussal Kőszeghy László beszélget.

„Agnes Callard filozófus 2008 óta tanít a Chicagói Egyetemen, PhD fokozatát a kaliforniai Berkeley-n szerezte, szakterülete az antik filozófia és az etika. Az utóbbi években érdeklődése középpontjába az érzelemfilozófia került, és a haragról, illetve a féltékenységről szóló provokatív írásai mind a szakmai, mind a szélesebb közönség körében elismerő visszhangot keltettek: tavaly jelent meg egy általa szerkesztett esszékötet a harag filozófiájáról (On Anger, MIT Press, 2020), a chicagói The Point magazinba és a New York Timesba írt filozófiai írásai pedig a szélesebb nyilvánosság számára is ismertté tették. Az érzelmek filozófiai megközelítéséről, valamint a nem szakmai közönség számára írt filozófia fontosságáról beszélgettünk.”

FEUILLETON

Hegedűs Claudia
Egy bennszülött turista című esszéjének témája: életvalóságok és konfabulációk Julian Barnes prózájában.

„Megkérdőjelezhetetlenül brit, de ugyanakkor virtigli européer. Éppolyan franciás sikkel fogalmaz a mindennapok banalitásairól, mint amilyen magától értetődő természetességgel közelít az élet-halál kérdésekhez. Hasonlóképpen nem riad vissza a kiszámítható narratív kliséktől sem, mert még egy üres frázist is képes többletjelentéssel felruházni. Szépírásaiban nem különülnek el élesen a műfajok és válfajok, mert a rövidebb-hosszabb munkáiban nagyjából (irodalom) és egészében (élet) minden összefügg és szervesül. Teszem azt, amit ő nem tud Gustave Flaubert-ről, vagy a francia gasztronómiáról, azt talán nem is érdemes firtatni. Úgy gondolkodik, mint egy angol, s közben úgy kontemplál, mint egy született francia. S hogy ki ő? A kortárs brit irodalom doyenje a 75 éve született Julian Barnes, aki írjon bár esszét vagy regényt, vagy éppenséggel disztópiát, így vagy úgy, de minden esetben belecsempész a szövegbe egy árnyalatnyi franciaságot, önreflektív életelemet, meg egy csipetnyi angol humort.”

KÖVETÉSI TÁVOLSÁG

Csuhai István
Geniza című kritikája Stefan Hertmans A fordult szív című regényéről szól.

„Eddigre világossá válik, hogy az 1951-ben a belgiumi Gentben született flamand író, Stefan Hertmans második magyarra fordított regényében ugyanazt valósítja meg, mint amit a 2016-ban ugyancsak Fenyves Miklós fordításában, de még az Európa Könyvkiadónál napvilágot látott elsőben, a Háború és terpentinben, ebben a nagyapja ráhagyott első világháborús feljegyzéseit kommentáló és közreadó regényében tett: elsőosztályú modern esszéregényt írt ezúttal is, amelynek fő vezérfonala a XXI. századi intellektuális tudat folyamatos működtetése, közösnek gondolt kulturális élmények és tapasztalatok legalább pillanatokig tartó játékba hozása Camus-től Kavafiszig számtalan apró mozzanaton át, egyszerre, párhuzamosan a regény különféle alkotóelemeinek önreflexív megalapozásával és magyarázatával.”

VERS

A versovatban ezen a héten Borsik Miklós és Markó Béla versei kaptak helyet. Kedvcsinálóul Borsik Miklós két verse közül idézzük itt az egyiket:

Régi legó

A Király utcán, útközben, úgy vesz körbe,
amit jelentéktelennek kell tartani,
mint a levegő. A részletek, ahogy selejtezek,
hogy haladjak, záporoznak, mint az ítéletek
a figyelem súrlódásai felett. Nem kell emlékeznem.
A Király utca tégla, veréb, egy bagett vége,
letépve, elejtve, mint a kérdés,
ami zizeg, mint a sütőpapír,
saroktól sarokig fújja a szél,
hogy mi alapján válasszak,
mit nézek és meddig nézem.
Meleg van. Ész nélkül fogom fel
a konténert, ahová régi legót öntenek.
Lassan elolvadnak az ablakok,
de masszájuk hamar mozdulatlan.
Végül a dermedt Királyt meg is lékelik
fentről – kulcscsomó, sótartó, öngyújtó –,
megdobálják a frissen megkötött folyót,
az utca széttörik, és azt kérdezik,
mit nem értesz a városon,
átlátszó az egész.

PRÓZA

Esztergályos Károly, Molnár T. Eszter és Nagy Gerzson prózája.
Tárcatár: Szaniszló Judit.

Részlet Szaniszló Judit Hazugság nincs című írásából:

„Minden írótáborban és szemináriumon végighallgatta a fő szabályt. Itt is. A fő szabály általában már az első napon szóba került, egy esetlegesen közösen elfogyasztott, csapatépítőnek szánt ebéd után: tilos az éppen meglévő magánéleti problémákról írni. A friss élményekről, az aktuális traumákról hallgatni kell. Oké, akadhatnak kivételek, de azok az írók, hát mondjuk ki, zsenik. Zsenik és – nem mondjuk ki, de, na – férfiak. Ők itt a táborban nagy eséllyel nem zsenik, és teljes táboridős – nem mondjuk ki – férfi is csak egy van köztük. A másik a tábor második felétől tud majd csatlakozni. Szóval ne reszkírozzanak. Az érzelmi érintettség mindig rossz stílustanácsadó.
A tábor előtt két nappal végre nőgyógyászhoz is eljutott. Nagyon félt, hogy a méhpolipja valami sokkal rosszabb dolog előszobája. Sok gondot nem okozott, de azért az aktusok utáni enyhe vérzés eléggé zavarba ejtette. El kellene távolíttatni, egyelőre nem tudja még, miből. Ingyen nem fogják megcsinálni.”

FILM

Báron György kritikája a Sweat című lengyel–svéd filmről szól, melynek rendező-forgatókönyvírója Magnus von Horn.

„Amíg a rendező, aki a forgatókönyv írója is egyben, nem akart semmit sem mondani, elnéztük az agyzsibbasztóan üres képeket, ám amikor ráfordult a nagybetűs Üzenetre, műve kínos giccsé sziruposodott. Látszatra az influenszerkultúra kritikáját nyújtja, de igazából csöppet sem mélyebb vagy igazabb annál, amit bírál, sőt...”

SZÍNHÁZ

Molnár Zsófia
Masteroff–Kander–Ebb: Kabaréjának a Margitszigeten előadott vígszínházi változatáról írt.

„Az előadás kapcsán igazából az a kérdés, a színpadi hatáskeltésen túl mi mondanivalója van a mának. A rendezés erre apró jelekkel válaszol: a látványban a kétszínűség dominál, és ebben a legritkább az egyszerű fekete-fehér, emellett Béres Attila az emberi simulékonyság széles skáláját vonultatja fel, miközben a súrlódásokat is megmutatja – mind a magánéletben, mind az úgymond művészlétben.”

Mindez és még sok jó írás olvasható az eheti Élet és Irodalomban.
Az ÉS elérhető online is: www.es.hu

Ajánló tartalma:

Új kód kérése

Hozzászólás szövege:
Felhasználói név*:
E-mail*:



A Könyvhét 2021/3. számának címlapjaÉS Páratlan oldalKőszeghyA Mélytengeri Mentőcsapat és az Utolsó Magányos SzörnyCsibi tűzoltó leszmacskarácsony
Belépés